A világ legbonyolultabb ketyegőit készíti a magyar órásmester

/ 2012.11.17., szombat 10:50 /
A világ legbonyolultabb ketyegőit készíti a magyar órásmester

Becsei Áron nemzetközileg is elismert órakészítő egy hongkongi órakiállításról hazatérve mesélt a Heti Válasz Online-nak remekművei sikereiről. A kínai kiállítást követően többen is jelezték: rendelnének a magyar mestertől, aki így újabb kontinensen szerzett komoly elismertséget.

A Bexei Primus (a Becsei Áron műhelyéről szóló fotógalériánkat a képre kattintva nézhetik meg)

„Megálmodtam, megterveztem, rajzokat csináltam, majd megmutattam őket Svájcban a független óraművesek akadémiáján, ahol azt mondták, ha ezt megcsinálom, és működik, akkor egyike leszek a világ húsz legjobb órakészítőjének” – emlékezett vissza Becsei Áron órakészítő-mester legsikeresebb órájának, a két teljes évig készült a Bexei Primus elkészítésének előzményére.

A Primus, vagyis az első Bexei tourbillion karóra egy különösen komplikált, egyedülálló szerkezettel készült. A tradicionális órakészítést követve Becsei Áron feltalálta azt a háromtengelyes tourbillon szerkezetet, ahol a külső forgó-keret egyedülálló kialakítása mindenhol lehetővé teszi a drágakő csapágyazást (golyóscsapágy alkalmazása nélkül). Ez a világ egyetlen ilyen méretű és színvonalú szerkezeti megoldása, ami szabadalmaztatva is van. A karóra lelke egy mindössze másfél gramm súlyú szerkezet, ami száz alkatrészből áll össze.


Becsei Áron egy híres órásdinasztia harmadik generációjának tagja. Áron édesapja és nagyapja is órákkal foglalkozott, kiváltképpen renoválással és javítással. A családban először Áron kezdett el órakészítéssel foglalkozni. Tehetségére különféle, valamilyen hiánnyal rendelkező órák javításánál derült fény, ugyanis a hiányzó alkatrészeket elkezdte legyártani a művész, és ekkor fogalmazódott meg benne, hogy akár az óra minden alkatrészét maga készíthetné.

Áron és családja – mint órákkal foglalkozó dinasztia – gyakran látogatták a különböző óramúzeumokat. Édesapjával egyszer a híres Bécsi Óramúzeumban jártak, ahol Áron találkozott egy Zappler elnevezésű órával. Legendás szerkezet volt ez, ugyanis az órakészítők egészen a 19. század végéig versenyeztek egymással, hogy ki tudja minél kisebb méretben elkészíteni a Zapplert. Ez a találkozás volt Becsei Áron órakészítő karrierjének első állomása, akkor ugyanis úgy döntött, megcsinálja a legkisebb Zapplert, és csatlakozik a világhírű órakészítők szűk elitjéhez. Becsei Áron Zapplerje éppen akkora lett, mint egy egyeurós pénzérme.

Tervezéstől a termékig

„Rendkívül komplex folyamat, amíg az ember az óratervezéstől eljut a késztermékig. Sok szakma, és szakterület magas szintű ismerete szükséges ahhoz, hogy kiváló órát tudjunk készíteni. Egyszerre kell tervezőmérnöknek, órásnak, ötvösnek és gyártástechnológusnak is lenni. Szükséges ismerni az alkatrészek anyagainak természetét, viselkedését. Ennek tesztelésével is sok időt kell tölteni. Olyan is sűrűn előfordul, hogy egy-egy alkatrész elkészítéséhez előbb magát a szerszámot kell legyártani, és nem ritkán jóval több időt vesz igénybe az eszköz megmunkálása, mint az azzal elkészített elem elkészítése” – magyarázza a művész.

Fotók: Fűrjes Viktória

 

Rendkívül kevesen vannak az órakészítők között, akik ezeket a folyamatokat mind képesek megvalósítani. Őket a független órakészítők svájci akadémiája, az ACHI tömöríti. Az akadémiának mindössze harminchat tagja van, és igen komoly kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki tagja legyen ennek a nívós szervezetnek. Ez a tagság önmagában garanciát jelent a minőségre. Becsei Áron egyedüli magyarként a legfiatalabb tagja ennek a szervezetnek.

A mester műhelye inkább laboratórium. Hatalmas a rend és a tisztaság. Antik bútorok, órás asztalok. A falon a mester édesapjának fotója, természetesen órával a kezében. Áron szerint fontos a rendezettség, és még ez sem ad védelmet az apró balesetek elkerülésére, ugyanis néhányszor előfordult, hogy napokig dolgozott egy apró alkatrészen, de mire elkészült volna vele, egyszerűen elgurult, és nem lett meg többé. Ilyenkor újra kell kezdeni a munkát.

Akár egy Picasso a falon

A művészi mechanikus órákért egy meglehetősen szűk réteg rajong világszerte. A magyar óramesternek hazai megrendelője egyelőre nem volt. Összesen körülbelül tíz saját márkás Bexei órát adott el idáig. Voltak angol megrendelői, az arab világból is megkeresték, és most úgy tűnik, Ázsiát is meghódítja a magyar óra. Áron egy hongkongi kiállításról tért nemrég haza. Mint mondja, rendkívül nagy érdeklődés övezte kiállított óráit és egy kiállítás után sem keresték meg olyan hamar, mint most. A kiállításnak épphogy vége lett, de máris többen jelezték, rendelnének remekművei közül.


Áront felesége, Eszter segíti a munkában, aki az óra elkészítésén kívül minden terhet igyekszik levenni férje hátáról. A megrendelőkkel a kapcsolattartást, az anyagbeszerzést, és a kiállítások megszervezését is főként Eszter intézi, aki elmondta: a potenciális vásárlók mind kiállításokról érkeznek. Általában megtetszik a vevőnek egy óra, amit saját egyedi elképzelései alapján szeretne megrendelni az óraművestől. Ilyenkor Áron többféle látványtervet készít, és miután a legmegfelelőbbet kiválasztja a megrendelő, kezdődhet a munka. Azonban a munkafolyamatok alatt sem veszíti szem elől óráját a vevő, ugyanis a munka fázisairól folyamatosan fotókat kap Becseiéktől.

Áronnak mindig fontos, hogy tudja, kinek készített órát. Az óra átadása is sok esetben ünnepélyes alkalom, előfordult, hogy a megrendelő fogadást rendezett az óra átadására és tálcán mutogatták körbe a magyar művész csodáját.

Versenyfutás az idővel

Egy óra akár egy évig is készülhet Becsei Áron műhelyében, de az is előfordulhat, hogy még ennél is több időt vesz igénybe a munka.


Kiderült az is, ha Bexei órát szeretnénk a Heti Válasz Online szerkesztőségébe, legalább két évet kellene várnunk, hogy fogadni tudja rendelésünket.  

Éppen ez a ketyegő a készítő legnagyobb problémája: nincs elég ideje a megrendelések teljesítésére. Felesége, Eszter szerint komolyan fontolóra vették, hogy segédet alkalmazzanak Áron mellé, azonban nehéz találni megfelelő ismeretekkel rendelkező munkaerőt különösen Magyarországon. A párt többször is bátorították, hogy költözzenek Svájcba a könnyebb boldogulás érdekében, de nem akarnak elmenni. Áron azt mondja, a Bexei óra magyar termék.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.