Beázás miatt kerül lakat a legelső hazai képtárra

/ 2017.07.07., péntek 15:20 /

Aki szeretné még egyszer utoljára látni Magyarország legelső nyilvános képtárát, ma estig megteheti. Az Akadémia felbecsülhetetlen értékű művészeti gyűjteménye jórészt raktárba kerül.

Nem váltott ki túl nagy érdeklődést a megdöbbentő fejlemény, hogy ma este lakat kerül az ország legelső képtárának ajtajára. A némaság fő oka, hogy kevesen tudták: a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri palotájának harmadik emeletén van egy fantasztikus képzőművészeti gyűjtemény. Rengeteg közismert, híres, elsősorban klasszikus magyar művet őriztek itt olyan terekben, amelyek szinte érintetlenül megőrizték a 19. századi képtárak hangulatát. És a nagy múzeumokban sokszor uralkodó zaj és tömeg helyett itt tényleg négyszemközt maradhatott a művészetkedvelő látogató a festményekkel, semmi nem zavarta meg az elmélyülésben.

Egy klasszikus 19. századi képtár utolsó napja

Lehet, hogy a túl nagy békesség okozta a bajt, bár a hivatalos álláspont szerint a beázások jelentettek állandó problémát a kiállítótermekben. „Az értékes műkincseknek helyet adó termek felújítása ezért az eddigi építészeti szakvélemények alapján elodázhatatlan feladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Művészeti Gyűjteményt bárki is véglegesen be akarná záratni”, írta közleményében az MTA. Megpróbáltunk ennél részletesebb információt is kérni az Akadémia vezetésétől arról, hogy mégis vannak-e konkrét terveik a gyűjteménynek helyet adó teremsor felújítására és a képtár újranyitására, de azt mondták, érjük be a közleményben foglaltakkal, nincs több mondanivalójuk.

Az ovális terem az Akadémia allegóriájával és a magyar kiválóságok portréival

A közleményben foglaltak azonban nem sok jóval bíztatnak: „A Művészeti Gyűjtemény állapota ráirányítja a figyelmet arra, hogy szükségessé vált az MTA székházának teljes felújítása is”, írják, de arról szó sincs, hogy az átfogó rekonstrukció a közeljövőben várható lenne, vagy egyáltalán rendelkezésre állna rá forrás. Éppen ezért a festmények nagy többsége most raktárba kerül, a leghíresebb műveket átviszik az elnöki tanácsterembe és a képes terembe, ahol havonta egy (igen: egy) alkalommal megtekinthetők lesznek.

A gyűjtemény egy késő estig tartó programsorozattal búcsúzik, ami 16-órakor kezdődik egy komolyzenei koncerttel, 17.15-kor tartanak egy utolsó bejárást a művészettörténészekkel, 18 órától a Képzőművészeti Egyetem tanárai és diákjai készítenek alak- és drapériatanulmányokat, és a Halkuló Fények címet viselő finissage egészen este 10-ig eltart, az utolsó részében ismét zenével.

A termek látszólag egyáltalán nincsenek rossz állapotban, de beáznak

Az Akadémiának a Duna-parti palota megépítése óta mindig volt képtára. Az épületet már eredetileg is úgy tervezték, hogy kiállítóterek legyenek a harmadik emeleten, és 1871-től 1906-ig itt volt a Szépművészeti Múzeum elődje, az Országos Képtár – az első nyilvános hazai képzőművészeti múzeum. Ennek emlékét a gyűjtemény egyik szobája őrzi (őrizte) a Szépművészeti Múzeum által letétbe helyezett, értékes külföldi műalkotásokkal, amelyek egykor az Esterházy-gyűjtemény részét képezték. Később a Történelmi Képcsarnok került ide, de a második világháború után egy hosszabb szünet következett, és a képtár csak 1994-ben nyílt meg újra. 

A Kisfaludy Társaság tagjainak arcképcsarnoka

Az Akadémia gyűjteményében számos olyan kép található, amelyeket jól ismerünk a tankönyvekből. Különösen erős a 19. századi magyar kulturális és művészeti élet kiválóságait ábrázoló portrégyűjtemény, olyan híres alkotásokkal, mint Kölcsey Ferenc Anton Einsle által festett arcképe, vagy Barabás Miklós Vörösmarty Mihály-portréja. 

A gyűjteményben van két jelentős kép idősebb Markó Károlytól, Wagner Sándor remek, az egész zsánert megújító történelmi festménye, az Izabella királyné búcsúja Erdélytől és jelentős különgyűjtemények, mint a Széchenyi- és a Goethe-kollekció.

Az, hogy egy ilyen gyűjtemény jelentős részben raktárba kerül, és beláthatatlanul hosszú időre eltűnik a nagyközönség szeme elől, egy kultúráját megbecsülő országban teljesen elfogadhatatlan. Nem tudni, mi késztette az Akadémiát erre a lépésre, a sokat hivatkozott közleményben azt mondják, a művészeti gyűjtemény az MTA vezetésének határozott támogatását élvezi. 

Rajtra kész felújítási projekt híján azonban a képtár bezárását – mondjuk a beázások elhárítása helyett – nehéz a határozott támogatás jelének értékelni. Mindenesetre ha szabad az estéjük, menjenek el, és nézzék meg az első hazai képtárat még egyszer utoljára, mert ki tudja, mikor lesz rá megint lehetőségük.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.