Bizarr elmélet nyelvünk eredetéről – és a nagy leleplezés | Válasz.hu
valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

http://valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

Bizarr elmélet nyelvünk eredetéről – és a nagy leleplezés

/ 2014.09.11., csütörtök 08:10 /
Bizarr elmélet nyelvünk eredetéről – és a nagy leleplezés

Latin fordítójától lenyúlták, majd eredeti jelentéstartalmából kiforgatva népünk turáni eredetének bizonyítékaként keringtetik mainstream és kevésbé mainstream fórumokon az egyik legjelentősebb XVIII. századi magyar nyelvészeti munkát – derül ki a Válasz.hu kutakodásából. Sajnovics János Demonstratio című művének elképesztő fordulatai.

A Két Hollósnál megjelent Demonstratio

A Két hollósnál megjelent Demonstratio

„AZ UTOLSÓ SZÖG A FINNUGRIZMUS KOPORSÓJÁBAN” - hirdeti a Kéthollós.hu oldal Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Bizonyítása a magyar és a lapp nyelv azonosságának) című munkájának friss kiadását. A szenzációsra hangolt marketingszöveg mögötti valóság azonban lehangoló: a közelmúltban az „alap” könyvesboltok polcaira is felkerült kötet szövege latin fordításként plágiumnak tekinthető, a belőle levont következtetések pedig a tudományosság semmilyen próbáját nem állják ki.

A Sajnovics-sztori

A Demonstratio (Bizonyítás) című munka története szövevényes. 1769-ben a világ csillagászai a Vénusz Nap előtti elvonulását figyelték meg a Föld különböző pontjairól – Mária Terézia Hell Miksa bécsi csillagászt az északi, Dániához tartozó, Vardö szigetére küldte, ahol lappok is éltek. Hell a magyar csillagász Sajnovics Jánost azért vette maga mellé, hogy a megfigyelés mellett a lappok és a magyarok nyelvének akkor már szóba került hasonlóságát is vizsgálja. A kutatásokról Sajnovics latin nyelvű előadásokon a dán Tudós Társaságban számolt be, majd a munkát 1770-ben kiadták Koppenhágában. Még akkor lefordították dánra; komoly európai sikert ért el. A második, egy évvel későbbi, bővített nagyszombati kiadás érdekessége, hogy itt jelent meg nyomtatásban először a Halotti Beszéd, éppen a nyelvek változásának szemléltetésére.

A Demonstratiot azért írták latinul, mert ez volt saját korának nemzetközi tudományos nyelve. Ám az évszázadok során nagyot változott a tudomány is, ma már egyáltalán nem egyértelmű, hogy valaki tudós létére latinul olvasgat szakirodalmat. Sajnovics művének magyar fordítására is várni kellett. 1968-ban Bloomingtonban már kiadták, ám egyelőre fakszimilében, Th. A. Sebeok angol nyelvű tudományos előszavával, két évvel később megszületett a német fordítás. 1989-ben Vladár Zsuzsa egyetemi oktató ELTE-s kisdoktorijának melléklete volt az első magyar fordítás, mely 1994-ben Szíj Enikő közreműködésének köszönhetően megjelent a Bibliotheca Regulyana c. sorozatában. Elérhető az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárában

És akkor a munkát egészen egyszerűen lenyúlták

Vladár Zsuzsa imént említett fordítására az átlag olvasó később egészen sajátos helyeken és formában bukkanhatott. „1995 körül egy idős zombori latintanárnő, Brajer Flóra személyesen keresett fel az ELTE-n, és kért tőlem egy példányt, a »vajdasági egyetemnek«. Később kiderült, hogy a fordításomat egyszerűen átírta: a jegyzeteket, tanulmányokat kihagyta és borzalmasan szerkesztetlen, hibákkal teli formában kiadták az ő neve alatt” – mondja a Válasz.hu-nak az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék adjunktusa.

A „kölcsön kért” fordítás tovább élt: 2000-ben Amerikában jelent meg, mint „Braejer” Flóra munkája. Az elejére azért betették az 1968-as fakszimiléből Sebeok előszavának magyar kivonatát, persze hivatkozás nélkül. Ez a változat itt olvasható, többek között.  

A fordításban egy idő után az üzleti lehetőséget is meglátták. Halasy-Nagy Endre, az őstörténeti bulvársajtóból ismert „antifinnugrász” előszavával 2014-ben napvilágot látott a Demonstratio a Két hollós nevű kiadó gondozásában, kétnyelvű változatban: a fakszimile, majd „Braejer Flóra fordítása”. A Két hollós-kiadás rengeteg könyvesboltban kapható, 2900 forintért. (Magam egy budai bevásárlóközpontban is láttam.) A zömmel alternatív történelemmel (többek között a karácsony–kerecsen szavak egyezését „bizonyító” Szántai Lajos futtatásával) foglalkozó kiadó honlapján van egy reklámozó szöveg is, amit szintén Halasy-Nagy írt. Ebben a beharangozóban olvasható hosszabb idézet a Demonstratióból – de ez nem a Brajer-féle szöveg, hanem egy az egyben Vladár Zsuzsa fordítása. „Írtam a Két hollós vezetőjének, hogy a fordítás meglepően hasonlít az enyémre, meg hogy tudománytalan az előszó, de gúnyolódva utasított el” – teszi hozzá kérdésünkre a nyelvész.

Agyrém értelmezések

A fentiek alapján a tudományos szöveg lenyúlásának sztorija akkor is megáll, ha – tegyük fel – semmit sem tudunk a Demonstratio nyelvészeti-tudományos jelentőségéről. Ám lássuk, mire is használják ezt a munkát az „alternatív tudományosság” képviselői!

„A finnugor elmélet atyamesterének egyes állításait évszázados cenzúra tette hozzáférhetetlenné. A cenzúra ideje most véget ért” – olvasható a Demokrata című hetilap július 9-i lapszámában, az említett Halasy-Nagy tollából. A szerző egy teljes oldalpáron terjeng Sajnovics művéről:

Írás a Demokratában

Írás a Demokratában

 

Halasy-Nagy szerint azért lehet Sajnovics a finnugor nyelvtézis atyamestere és cáfolója egyetlen személyben, mert művében levezeti, hogy a lappok valamikor a kínaiakkal egy népet alkottak. „Ha pedig ugyanazon nép voltak, a lappok nyelvének is ugyanazon kellett legyen [sic!] a kínaiakéval” – így a szerző.

A kínai–lapp–magyar logikai sort azonban nem is Sajnovics, hanem Hell Miksa gondolta ki; Sajnovics csupán idézi. Az egyszótagos, nem ragozó kínai nyelvet ebben a korban sokan afféle ősnyelvnek vélték, így társította Hell is a magyarhoz és a lapphoz. Ezt Sajnovics csupán ötletszinten közli, bizonyítás és részletezés nélkül.

És ennyi: jól olvassák, erre a – Sajnovics által közölt, Hell Miksa-i – ötletre alapozza Halasy-Nagy és több társa a finnugor elmélet megdőlését. Pedig szó sincs semmiféle turanizmusról, eurázsiai nyelvjárásláncolatról, török rokonításról stb.

Akkor most tartható a finnugor elmélet?
A nyelvrokonság és a néprokonság különbsége
A magyar közbeszédben rengeteg tévedés van a „halzsíros atyafiságról”. A magyar nyelv és a honfoglalók (a nép) eredete két külön dolog. Nem létezik „finnugor”, amiképpen „indogermán” népi eredet sem: ezek nyelvtörténeti kategóriák. A kulturális gyökerek nem moshatók össze sem a vérségi, sem a nyelvi származással. Hogy mást ne mondjuk, a történelemből rengeteg példát ismerünk nyelvcserére. A tudomány állása szerint a magyar nép a honfoglalás korában az íjfeszítő (vagy: kerek sátor alatt lakó) népek kultúrkörébe tartozott és finnugor alapszókészletű nyelvet beszélt.

Tehát a Demonstratio jelentősége nem ez. A Demonstratio jelentősége, hogy a történeti-összehasonlító nyelvészet máig érvényes alapvetéseit egységes elméleti keretbe rendezte, és a szóhasonlításoknál is lényegesebbnek tartotta a nyelvtani elemek (ragok, képzők) közös eredetét, a nyelvtani szerkezetek hasonlóságát. Sajnovics amúgy csillagász volt, nem nyelvész, de tanult grammatikát, retorikát, és feldolgozta a korabeli szakirodalmat, amiben a nyelvhasonlítás elvei részleteiben ott voltak.

Mit lehet tenni?

A látszat alapján a Demonstratio fenti kiforgatott értelmezése elég gyorsan terjed. Vladár Zsuzsa lapunknak azt mondja, nem sokat tud tenni: írt a Demokratának olvasói levelet, de nem közölték. A kiadó sem áll szóba vele. Talán a nyilvánosság segíthet valamennyit, hogy a téves, ráadásul nem is eredeti gondolatok ne terjedjenek kritika nélkül az online nyilvánosságban.

 

Néhány szemelvény a plagizálásra
 

A latin szerkezetek fordítási megoldásai mindig ugyanazok, mint Vladár Zsuzsánál, csak a szavak vannak szinonimákkal kicserélve.

1994. 113: Az eddig idézetteken túl. szintén T. HELL Atya, egy különleges értekezést készül összeállítani számunkra a lappokról. Bebizonyítja, hogy a lapp név egészen máshonnan ered, nem a németek dicstelen lap szavából (amit néhány tudatlan feltételez).
2000. 111. Az eddig felsoroltakon kívűl Hell tisztelendő atya, egy sajátos értekezést állít össze számunkra a lappokról. Megmutatja, hogy a lapp név egészen máshonnan ered, mintsem a lefitymált német szóból: lap (ahogy gyes járatlanok gondolják).


1994. 114 A hazai írók ilyen mérvű hallgatása mellett egyedül MOLNÁR tiszta és őszinte szavait idézhetem. Ő, miután anyanyelvét egy jeles latin-görög-magyar szótárral világította meg, írt egy grammatikát is, melyet Hannoverben (!) adtak ki, s amelyről én nem tudtam, amíg a kiváló von LANGEBECK jogtanácsos úr meg nem ismertette velem, több más, számomra igen hasznos könyvvel együtt. 
2000. 114. A hazai írók ilyen mély hallgatása miatt egyedül MOLNÁR őszinte és becsületes szavait érdemes felhozni. Ő, miután anyanyelvét egy kitűnő latin-görög-magyar szótárral magyarázta meg, egy nyelvtant is írt, melyet Hannoverben (!) adtak ki, s amelyet azelőtt én nem láttam, amíg a kiváló LANGEBECK jogtanácsos úr, sok más számomra igen hasznos könyvvel együtt át nem adott.


1994. 103. Így ezen a téren nem követelhetem magamnak a felfedezés dicsőségét, de talán az érdemem lehet a bizonyosság és a bizonyítás. Bárhogy légyen is: véleményüket ebben a §-ban foglalom össze.
2000. 98. Így az új dolog felfedezésének dicsőségét nem igényelhetem magamnak, de talán a bizonyosságot és a bizonyítást igen. Akárhogy is legyen: megfigyelésüket ebben a §-ban foglalom össze.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.