valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

http://valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

Búcsú a nyári laktól

/ 2001.11.09., péntek 07:42 /

Babits Mihály, a polgári humanizmus, az intellektuális világlíra magyar képviselője tizenhét éven keresztül - 1924 és 1941 között - közel száz verset írt az esztergomi előhegyi "kicsi házban", ahol a nyarakat töltötte feleségével, Török Sophie költőnővel. Hatvan esztendeje ebből a házból vitték a már halálos beteg költőt Pestre a Szieszta szanatóriumba. Nyár volt, hallgattak a szobabelső bútorai, képek, hallgatott a vers, a próza, s a csend Vergilius üzenetét őrizte: "Van a dolgoknak könnyük..."

Fotó: Erhardt Gyula

Ma az irodalom vándora fölidézheti a múltat a múzeummá - emlékházzá - alakított lakban, ahol a "főfalon" neves költők, írók, művészek nevei olvashatók. Értéke fölbecsülhetetlen az eredetileg szoba-konyhás parasztháznak, melyet a szerzőpár 35 millió inflációs koronáért vásárolt. A tulajdonos neve sem ismeretlen: Toldezsán Istvánné, a közvetítő ügyvéd pedig Popper Dezső helybéli lakos volt. Aztán éveken át a szorgalom ideje jött, 1935-re elkészült az üveges veranda, az ebédlő, a konyha, a fürdőszoba, s egy meghitt helyiség a "porta körül" szorgoskodó kertművelőnek.

E sorok írója, amikor érdeklődött, neveket nem, inkább emlékmondatokat hallott a zárkózottnak hitt költőről, a "különös hírmondóról", az "előhegyi remetéről", a "holt prófétáról". Jó ideig csupa csönd vette körül a házat és lakóit. Babits Mihály saját verseinek hőse maradt, és ahogyan Verses naplójában (1932 nyarán) írja: "Elbúvok a forró nyárban, egy kis hegyen búvok el én...", azt hinnők, számára megszűnt a világ, az emberek, és "egy szomszéd éghatár" nyújtotta felé "hideg kezét" Esztergomban is.

Az elmúlt esztendő decemberében a Kis-Duna sétány egyik szecessziós épületének falára márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: "1909-től ebben a házban élt és alkotott / Einczinger Ferenc (1879-1950) / Az Esztergomi Takarékpénztár főtisztviselője, festőművész, közíró. A helyi kulturális élet meghatározó egyénisége, Babits Mihály esztergomi kötődésének baráti segítője. / Esztergom Barátainak Egyesülete / Esztergomi Polgáregylet".

Fotó: Erhardt Gyula
A falon a látogatók aláírása

Einczinger Ferencet a jövő irodalomtörténete biztosan nagybetűkkel jegyzi, ha Babits Mihály tizenhét nyarának tükrében újraértékeli az életművet. Einczinger ugyanis valóságos társaságot teremtett a költő és felesége körül, így meg-megszakadt a hallgatás tornyának némasága. Nem az előhegyi nyári lakban, hanem Einczingerék Bánomi-lakótelepi pincéjében, meg a nevezett Kis-Duna sétány többablakos szobájában, udvarán vette át a vidámság a birodalmát, no meg - a legújabb vallomás szerint - Olajoséknál, vagyis az Olajos János és Vodicska Anna házaspár lakásán. Fiuk, István mondta el, hogy apja marosvásárhelyi matematika-ábrázoló geometria szakos tanár volt, "erdélyi kedélyű atyafiságos modorú ember", s hogy Babitséktól tanulták meg a húszas-harmincas években igen divatos pasziánsz kártyajátékot. Egy pillanatra érdemes megállni, és a költőt idézni, aki a nevezett kártyát naplójában emlegeti, majd tovább fűzi - igazi babitsi módon - a gondolatait:

"Ebéd után, elpilledve, tompán
benn ülünk a függönyös verandán.
Kávé gőzől, édes-erős illat.
És a pasziánszot rakja ujjad.

Csészémbe nézek, hol a cukornak
nyomán apró szökőkutak forrnak;
s arcom visszanéz, mint bűvös körből
egy fekete, kerek jóstükörből (...)

Óh mondd, hol a tükör, hol a kártya,
amely megjósolja és beváltja,
hogy hány nyáron ülünk még mi itten
ilyen polgárilag és meghitten..."

Nem egészen kilenc nyár adatott még, hogy a költő megkapja a választ 1941-ben. Időfutam az élet, s a Babitséban sűrű a fonadéka; talán csak egyetlen zseniális gondolkodót, költőt vett így körül: Szent Ágostont, akit a poéta annyira szeretett. Ekként folytatható egy párbeszéd Olajos István és Tóth Franciska, mai Babits-búvárkodó között. Kiderül, valamikor a harmincas években egy alkalommal Olajoséknál borozgatott a költő, és ott volt többek között az elfelejtett Városi István pap-költő, teológiatanár (később kanonok) - aki Szent Ágoston Vallomásainak új, avatott fordítójaként írta be nevét a lexikonba, verseit a Vigília közölte gyakrabban -, valamint Sík Sándor főszerkesztő, akinek a neve szintén olvasható a Babits-ház falán, az Előhegyen. (Sík Sándorról köztudomású, hogy Kosztolányi is becsülte, sőt a fiát szerette volna a "keze alá" adni.) Valaki odaszólt Babitsnak: "Mihály, nem szavalnál nekünk valamit?" Nem számítottak válaszra, de a jókedvében lévő költő felállt az asztaltól, fellépkedett a falépcsőn és megszólalt: "Pap vagyok, prédikálok. / Nincs szószékem, csak itt állok." A közlő megjegyzi: egy soha meg nem írt vers sorai ezek.

Folyt tehát a társas élet, az Einczinger-pince pedig az előképe lett a falra írt neveknek. Babits és felesége ugyanis a Bánomi úti látogatások nyomán határozták el, hogy ők is krétát adnak vendégeik kezébe. Kik voltak Einczingerék társaskörének tagjai? Például Kárpáti Aurél, Sárközi György, Kontuly Béla, a római festőiskola triászából (mellette emlegeti a művészettörténet Molnár C. Pált, Aba-Novák Vilmost).

Az einczingeri pincefal annyira megrongálódott, hogy már nem olvashatók a nevek, de készültek fotók. Nemrégiben kiderült: van a falról egy másolat, amely az esztergomi 14-es számú Holló cserkészcsapat munkája; folyik a nevek azonosítása, sőt rövidesen be is fejeződik. Következhet tehát Babits tizenhét nyarának költői társas életi újraértékelése, egy új fejezet az irodalomtörténet számára.

Szerény, gépírásos füzetet tartok a kezemben (Pifkó Péter szerkesztette), az esztergomi előhegyi nyári lakra vonatkozó irodalmi szemelvényeket tartalmazza a házigazda, majd Szentimrei Jenő, Devecseri Gábor, Illyés Gyula és mások emlékeiből. Különösen érdekes Illyés néhány mondata, amelyből kiderül, hogy 1932-ben ő - még mint ifjú költő - "kéthetes hivatali" szabadságát az előhegyi "vendégszerető" házban töltötte. "Délelőtti pihenésül mindketten a verset választottuk" - írja. Babits a "tágegű kert alsó sarkában... egy-egy középkori latin himnusz fordítását rótta" (az Amor sanctus - Szent szeretet című kötet darabjait), "a felsőben" pedig Illyés a Hősökről beszélek strófáit. Így fejezi be emlékezését: "Délben kicseréltük az eredményt. Ellentétesebb anyag ritkán került egymás mellé azon az asztalon, ahogy ellentétesebb múltú és célú író sem az asztal mellett. Még sok egyesített bennünket. Nem csak a vers szeretete. Nem csak a szorosabb kapocs - hogy földik voltunk, s ismerős világról beszéltem. Épp a végletek közeledtek egymáshoz bennünk?" A kérdés azóta is megválaszolatlan, mindenesetre Babits benső világának fénypontjára utal, amely "a tiszta humanizmus" - a keresztény humanizmus világossága, az értékek merész fölismerése még akkor is, ha időnként tévedett.

Sok mindenről beszélhetnénk az előhegyi, még meglévő fák alatt, például a Mint különös hírmondó című Babits-vers keletkezéséről. A Baumgarten-díjtól megfosztott, sértett József Attila elolvasta és így kiáltott fel: "Aki ilyen verset képes írni, annak én mindent megbocsátok!" És meg is bocsátott...

Mintha még hallani vélné a látogató a tarka foxterrier, az Ádáz kutya vakkantásait, amelyhez a titkok mélységeit gyakran megközelítő költő, a "keresztény lélekelemzés" mestere így beszélt:

"Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, hosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!"

Ám hozzátette: "Bölcs belátás / bízni abban, kit nem értünk, Ádáz."

A Pilis költőjét, a lágyszavú, igaz barátot, Erdélyi Józsefet kellene idézni, vagy annyi más írót, művészt, könyvszerelmest, ha a nyári lakról esik szó, ám maradjon végszónak a babitsi hangsor - emlékek távlatából, mégis - ma is élő, valós képfestéssel:

"Félszegen nyújtózik a faág,
s olyan tarkák, merevek a fák,
ahogy pingálná egy kisdiák."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.