Mától látható Budapesten a Krisztus-trilógia

/ 2010.11.22., hétfő 15:05 /
Mától látható Budapesten a Krisztus-trilógia

Első alkalommal látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállításán. Munkácsy három legjelentősebb bibliai témájú festményének fővárosi bemutatására a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat.

„Százhúsz éves adósságot törleszt a Nemzeti Galéria ezzel a kiállítással" - utalt megnyitójában Csák Ferenc, a múzeum igazgatója arra, hogy a három hatalmas Munkácsy-festményt eddig még soha nem állították ki a fővárosban.

Most, egészen jövő év április 30-ig láthatóak a képek a királyi palota báltermében, amely - ahogy Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a tárlat kurátora fogalmazott - a legméltóbb helyszín a híres festményeknek, melyek a bibliai történések szerint kerültek a falakra, nem pedig keletkezésük sorrendjében.

A három monumentális kép közül az Ecce Homo a Déri Múzeum, a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota (cikkindító képünkön) pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő tulajdona; a festmények évek óta a Déri Múzeum állandó kiállításának részei.

A kiállítás különlegességét az adja, hogy a három óriási méretű festmény olyan, a Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű, kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kíséri, melyek eddig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt.

Krisztus Pilátus előtt (1881)

Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcsot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott: ő szervezte meg Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését.

A nagy Krisztus-kép már születése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A mű párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején, Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.

Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész - ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a „keresztre feszített" Munkácsyt örökítette meg de Suse márki.

Ecce Homo (1895-96)

A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna leginkább, ám Munkácsyt az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1885-ben, a Golgota fő motívumai alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t, 1895-96-ban.

Az első két képet Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes műgyűjtő vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet. A trilógia másik két darabja letétként került a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt.

Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekinteni őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte, és mi is lenyűgözi a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozza a Megváltót, s a szemlélőt bevonja a krisztusi szenvedéstörténetbe.

A Budapesten először látható Krisztus-trilógiát eddig még nem látott művek - köztük a Beteljesedett (Siratás a keresztfánál) című, 1895-ben készült festmény -, rajzok, vázlatok és fotódokumentáció kíséri a Nemzeti Galéria saját gyűjteményéből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.