Circus Maximus

/ 2018.05.16., szerda 17:12 /

Többen is örülnek Fekete Péter kulturális államtitkárrá történő kinevezésének, egyesek agilisnak, mások törtető-törekvőnek tartják. Nem tudni, milyen tervekkel érkezik, de a vele kapcsolatos várakozás inkább bizakodó.

„Igazából először a politika szólított meg. Felhívott a kultuszminiszter azzal, hogy a minisztériumban szükség volna a munkámra. Erre azt mondtam, hogy van itt Békéscsabán egy fantasztikus alkotóközösség, ahol jól érzem magam, másrészt a tudásom inkább intézményvezetői tudás, amit egy íróasztal mögött nem biztos, hogy tudok hasznosítani. Kértem, hogy inkább intézményvezetőként gondoljon rám. Aztán fél év múlva jött azzal, hogy akkor van egy intézmény, amit meg kellene újítani… Borzasztóan nehéz döntés volt. Azt az évadot még végigcsináltuk együtt, megbeszéltük a társulattal a továbbiakat, és ők rábólintottak, hogy menjek a további álmaim felé” – mesélte Fekete Péter a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként 2017-ben a behir.hu portálnak. Az interjúban azt idézte fel, hogy – nyolc év után – 2015-ben otthagyta a Békéscsabai Jókai Színházat, s a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztosként és a Magyar Cirkusz- és Varieté ügyvezetőjeként folytatta munkáját. Most, a negyedik Orbán-kormányban a kulturális államtitkári poszt vár rá.

Gáborból Péter

A szombathelyi születésű Fekete Péter furcsa körülmények között került a békéscsabai színház élére 2007-ben. Az igazgató-főrendező Konter László ellen pénzügyi visszaélések gyanújával vizsgálatot indítottak, melynek végén a Békés megyei közgyűlés felelősségre vonás nélkül engedte el a direktort, majd Fekete, a színház akkori oktatási igazgatója ült a vezetői székbe, megbízottként. Mindenki azt hitte, hogy mandátuma a kiírandó pályázat lezárultáig tart, de végül 2015-ig vezette a teátrumot. Közben, 2012-ben kinevezték igazgatóvá, miután bemutatott egy korábban hiányzó diplomát, és az intézményvezetőséghez szükséges művészeti vezetői tapasztalat (öt év) is összejött neki. Fekete a Nemzeti Színházból érkezett Békéscsabára, a budapesti teátrumba pedig még Jordán Tamás invitálta: az ő vezetősége alatt külkapcsolatokért felelős igazgatóként dolgozott.

„Amikor a szüleim még csak vártak engem, úgy döntöttek, hogy ha fiú leszek, akkor édesapám ad nevet nekem, ha lány, akkor édesanyám. Megszülettem, és édesapám Péternek nevezett el, de anyám amellett kardoskodott, hogy akkor majd mindenki csúfol, ahogy a dalban is van: »Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott…« Némi vita után aztán Gábor lettem, és úgy éltem több mint 17 éven át. Aztán egyszer, amikor egy operettszínházas »haknibrigáddal« léptem fel bűvészként, így mutattak be: Fekete Péter bűvész következik. Először tiltakoztam, fel voltam háborodva, de aztán valahogy rajtam ragadt a név. Később Németországban már ezen a néven léptem fel, majd az anyakönyvemben is átírattam a nevet” – mondta a fenti interjúban a leendő államtitkár, aki érettségi után Münchenben tanult cirkuszművészetet, bűvészetet.

A színház világa már akkor megérintette, és azóta sem szakadt el tőle: 2010-ben a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, majd a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság (MTT) Magyar Teátrum című lapjának főszerkesztője lett. Taggá választották a 2011-ben alakult ötfős színházművészeti bizottságban (a kultúráért felelős miniszter tanácsadó testülete), majd – miniszterei biztosként – a megyei előadó-művészeti intézmények átadását felügyelte, amikor a megyei önkormányzatoktól a megyeszékhelyek önkormányzataihoz kerültek. Miután Vidnyánszkyt 2012-ben kinevezték a Nemzeti Színház főigazgatójává, az ottani vezetőváltásával kapcsolatos ügyeket irányította miniszteri biztosként, és ugyanez volt a feladata 2015-ben, amikor Zalán János váltotta Őze Áront a Pesti Magyar Színház élén.

Szívügyek

Forrásaink egyetértenek abban, hogy a direktor felrázta a békéscsabai teátrumot: a fiatalokra építve színvonalas, sokszor kísérletező színházat teremtett. Nagy munkabírású vezetőként ismerték meg, aki ráadásul kiemelt fontosságúnak tartotta a színházi háttérszakmákat, olyannyira, hogy 2010-ben elismerést is gründolt a háttér- és kiszolgálószakmákat magas szinten művelő kollégáknak Magyar Teátrum Díj néven, és ő volt az is, aki a békési megyeszékhelyen rendszeresítette a többnapos tavaszi Magyar Drámaíró Versenyt. (2014-ben épp a Heti Válasz egyik cikkének címéből kellett darabot írni.)

Többen hangsúlyozzák, hogy ügyes menedzser, jól ért a píárhoz, könnyedén képes új helyzetekhez alkalmazkodni. Vannak, akik örülnek, hogy ő lesz a kulturális államtitkár, vannak, akik agilisnak, mások inkább törtetőnek-törekvőnek látják, aki jó ideje a színházi döntéshozók környékén nyüzsög, és nincs olyan, a hazai teátrumi életet érintő ügy, amiben ne volna benne. Minden tőle telhetőt megtett például az MTT „területfoglalásának” előremozdításáért. Vidnyánszky jó barátja, állítólag a Nemzeti főigazgatója volt az egyik potentát, aki Kásler Miklós leendő humántárca-vezető figyelmébe ajánlotta. Másik pártfogója a távozó miniszter, Balog Zoltán volt, aki már korábban is megkínálta az államtitkári feladattal – ugyanis Hoppál Péter most leköszönő államtitkárt már korábban meneszteni akarta –, ám Fekete akkor még jobban ambicionálta a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosságot.

Hiszen ha van terület, amihez Fekete Péter nagyon ért, az a cirkusz. Pontosan tudja, mit szeretne elérni, és mindent meg is tesz, hogy a műfajt a döntéshozókkal is elismertesse. A Magyar Cirkusz és Varieté ügyvezetőjeként 2015-ben egyik első lépése a Kossuth-díjas artistaművész, Richter József leváltása volt a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztjáról, és magát helyezte a székbe, mondván, addig nem volt a cirkuszművészetből érkező alkalmas jelölt a pozícióba, ám színházrendezői tapasztalata és bűvész képzettsége megfelelő a poszt betöltéséhez. Szívügye az új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létrejötte, amit a Nemzeti Színház építéséhez hasonló nagyságú és horderejű beruházásként kezel, bár az intézmény helye még kérdéses.

Most, hogy Feketének el kell hagynia a manézs világát, kérdés, ki veszi át ezt a feladatot. A legvalószínűbb, hogy mostani helyettese vezeti tovább az intézményt megbízottként, így azt tulajdonképpen továbbra is Fekete felügyelheti. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben „túl nagy lenne rá a kabát”, azaz államtitkárként kudarcot vallana, meglesz a hátország, ahová visszatérhet. Ha viszont kitölti a négy évet, akkor a kormányzati ciklus lejárta után ülhet bele Európa legmodernebb cirkuszának igazgatói székébe.

Ismeretlen terep

A siker azonban nem garantált, mivel Feketének nincs közigazgatási tapasztalata, ráadásul „a színházi világon és a cirkuszon kívül nincs rálátása a kulturális élet más területeire, a kultúrpolitikai közegben sem mozog otthonosan, nincs kellő ember- és terepismerete sem” – mondja egyik informátorunk. Márpedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosan átalakul – például visszakerül a tárcához az örökségvédelem –, a középvezetők nagy része távozik, vagyis az új kulturális államtitkár első feladata a működőképes apparátus felállítása az egyes területeket jól ismerő szakemberekkel.

Nehéz megjósolni, hogy az új ciklusban milyen területek kerülnek középpontba a kulturális kormányzatnál, és Kásler eddigi nyilatkozataiból sem lehet konkrétumokat kihámozni. „A magyar kultúra egyértelműen európai, azon belül is egy határozott, élénk, gyönyörű színfoltot képez. Én a nemzeti intézményekre lényegesen több feladatot bíznék. Végigbeszélném velük, hogy a hálózatukon keresztül hogyan tudnának részt venni a magyar kultúra értékorientált irányításában. Gondolok itt például a Széchényi Könyvtárra, a Nemzeti Színházra vagy az Országos Levéltárra” – nyilatkozta a Mandinernek.

L. Simon László korábbi kulturális államtitkár múlt héten a Heti Tv Heti körjárat című műsorában egy konkrét problémát emelt ki: „Elfogadhatatlan, hogy egy vidéki levéltár-igazgató – két diplomával, három nyelvvizsgával – kevesebbet keressen, mint egy vidéki általános iskolai igazgató. Biztos vagyok benne, hogy az előttünk álló négy évben hozzá kell nyúlni a múzeumi, könyvtári, levéltári és a közművelődési terület dolgozóinak béréhez.” Ez azonban óriási feladat, amelyhez az új államtitkárnak meg kell találnia a megfelelő szakembereket.

Ismerői úgy látják: Fekete Péternek ez nem okoz majd gondot, mert együttműködő, inkább a kompromisszumokat kereső ember. Egyik forrásunk szerint „elképzelhető, hogy például Vidnyánszky Attila a támogatásáért cserébe azt várja tőle, legyen segítségére a színházi életben, az új államtitkár azonban alapvetően konfliktuskerülő típus, aki mindkét politikai oldallal jóban van”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.