Csodás hangok palotája

/ 2016.09.14., szerda 17:10 /

Európában biztos, de talán az egész világon egyedülálló lesz a Liget-projekt keretén belül tervezett Magyar Zene Háza. Az első – zajos – kapavágások után érdemes megnézni, mit kínál majd 2018 végétől a csodák zenés palotája.

Az anyai szív dobbanásával – magzatkorunk első zenei élményével – indul majd az ismerkedés a muzsikával a Magyar Zene Háza kiállítóterében. „Olyan lesz a zeneház, mint a maga műfajában a Virtuózok: a komoly- és kevésbé komoly zenét a legmodernebb eszközökkel teszi vonzóvá, érdekessé, szórakoztatóvá – mondja lapunknak Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője. – A televíziós tehetségkutató olyan közönséget tudott pusztán a megközelítési módjával megszólítani, amelynek addig nem volt érdekes a komolyzene. A gyerekek ugyanúgy játszottak, mint egy zeneiskolai koncerten, amit húsz ember hallgat, a tévében pedig ezt olyan módon tálalták, hogy adásonként 800 ezer ember nézte. Ugyanezt az aha-élményt kellene a zeneháznak is előidéznie.”

A házat belépőnek tervezik a zene birodalmába: nem lesz versenytársa a Müpának, a Zeneakadémiának, az Operának, a BMC-nek vagy az A38 hajónak, inkább kedvet csinál a főváros zenei intézményeihez. „Mindannyian egy nagy partitúra játékosai vagyunk” – mondja Batta. Nem az a cél, hogy a már egyébként is hangverseny-látogató elitnek jöjjön létre új zenei intézmény. A zeneház jó hétvégi program lesz a családoknak, az iskolás csoportoknak és a turistáknak, akik a Liget-projekt többi eleme miatt is ellátogatnak majd a Városligetbe, s akiket bizonyítottan érdekel Budapest zenei kínálata. A ház kicsiben reprezentálhatná a nagyot: nyitott, barátságos hely, ahova bárki bármikor bemehet. Talán ha nem a zeneházzal kezdődnek a Liget-projekt kiemelt munkálatai, akkor nem támad körülötte ekkora vihar, és több szó esne a tartalomról.

Tárlat a kalapban

„A múzeumi kommunikációban forradalom zajlik” – mondja a munkacsoport vezetője. A klasszikus zenei intézmények a közönség ilyen típusú megszólítására nincsenek felkészülve, ebben hézagpótló lehet a zeneház, ahol nem a megszokott sémákban találkozik az ember a zenével, hanem mindig van benne valami csavar. Mire a látogató végigjárja a ház minden szegletét a kiállítástól a koncertig, olyan összetett élményben lesz része, mintha színházi előadást vagy filmet nézne végig. „Ilyet még sehol a világon nem láttunk” – mondja Batta András. A párizsi Cité de la Musiqueban például hangszerkiállítás van, de nem tudjuk kipróbálni, megtapogatni a tárgyakat. A Magyar Zene Háza nem fog átvenni meglévő hangszergyűjteményeket – azt majd a Zenetudományi Intézetben lehet megtekinteni, ha valaki kedvet kap hozzá.

„Az épület egyedülállósága az összetettségében rejlik” – mondja Horn Márton, a Magyar Zene Háza projektvezetője. A föld felszíne alatti térben lesz a zenetörténeten végigkalauzoló interaktív kiállítás és az ehhez kapcsolódó hangdóm. A hangdómban egyedülálló hangtechnika és látványvilág várja majd a látogatókat: a tízperces térhatású vetítések során egy dzsungel, egy szimfonikus zenekar vagy akár Budapest hangjai is megelevenedhetnek. „Szeretnénk visszaállítani a fül szerepének fontosságát, mert a mérleg nagyon elbillent a szem, a vizualitás felé. Pedig a hangok csodálatos világa vesz körül minket, amelyre nem figyelünk eléggé” – mondja Batta András.

Az átlátszó falakkal határolt földszint az előadó-művészeteké egy nagyobb multifunkcionális teremmel és egy kisebb produkciók befogadására alkalmas előadóteremmel. Úgy lehet itt komoly-, könnyű-, világ- és népzenei koncerteket tartani, hogy közben gyönyörködhetünk a parkban, s az arra járók is láthatják, mi zajlik bent, és kedvet kaphatnak hozzá. Sötétebb kulisszát igénylő tánc- vagy színházi előadásnál pedig behúzhatják a függönyöket. A Virtuózokkal való hasonlat azért is helytálló, mert a zeneház is szeretne teret adni azoknak a tehetséges fiataloknak, akiknek még nincs lehetőségük föllépni például a Müpában vagy az A38 hajón, de kisebb léptékben már kipróbálnák magukat. Nem világsztárokban gondolkodnak egyébként sem, hanem érdekes, a zenét a közönségnek jól „eladó” produkciókban: egy különleges hangszeres előadó Afrikából vagy Indiából a zene gazdag, egyetemes összekapcsoló erejét is megmutathatja.

A földszinten lesz az étterem, és a népszerű Kertem világa is itt él tovább, a tó felé nyitott pulttal. A domb másik oldalán szabadtéri színpad ad lehetőséget további fellépésekre. A gomba „kalapjában” megbúvó emeleti szinten a digitális zenei könyvtár és a múzeumpedagógiai „osztálytermek” mellett időszaki kiállításokat rendeznének, ahol nem a klasszikus zenére helyeznék a hangsúlyt. Nagy nemzetközi zenei tárlatokat szeretnének Budapestre hozni, mint amilyen a David Bowie-ról szóló nemzetközi utazó kiállítás. Várhatóan a magyar könnyűzene fél évszázadát bemutató tárlattal nyitnak majd.

Fülünk botja

Olyan látogatói útvonalat terveznek, amely az online tartalmak segítségével már az otthoni készülődéskor elkezdődhet, a kiállításon ér a csúcsra, utána pedig lehetőséget ad arra is, hogy az élmény lecsengjen, „utórezgéseit” továbbra is érezhessük, hiszen ha a kiállításon megtetszik egy zene, egy dallam, digitális hordozón hazavihetjük. A kiállításon a műtárgyak, az installációk és az interaktív felületek egyensúlyát, harmóniáját szeretnék megteremteni.

A tárlat kiindulópontja olyan lesz, mint egy zenei csodák palotája: megismerjük a hang, a zene fizikáját, keletkezését és feldolgozását, a fül, a torok működését – egy nagyméterű fület akár be is járhatunk. De megjelenik a zenének az ember életében betöltött szerepe is, ami a már említett szívdobogással kezdődik. Megtudhatjuk, sőt kipróbálhatjuk, mi a különbség a zenei és nem zenei hang között, s megérthetjük, hogyan lesz mindebből emóció, hatás, mit érzékelünk harmóniának és mit diszharmóniának, jóllehet a hangsorok ugyanazokból a hangokból állnak össze. A 0. élménykör végén pedig mindenki kipróbálhatja zenei tehetségét.

A kiállítás második felének középpontjában a zenetörténet áll, amelyet dramatizált utazásként kell elképzelni (lásd ábránkat). A 12 élménykör a legfontosabb állomásokat jeleníti meg, magyar hangsúlyokkal: ha végigmegyünk rajta, olyan, mint egy film, de ha becsukjuk a szemünket, akkor is összeáll egy megkomponált zenemű felvonásokkal, drámai csúcspontokkal, katarzispillanatokkal.

Az első állomás munkaneve: Isten hangja. A zene létrejöttében ugyanis a transzcendens megszólítása alapvető katalizátor volt. Ebben gyökerezik a mágia, mely a természet hangjainak felhasználásával kísérlet az események uralására, s amely a zeneművészet bölcsőjének is tekinthető. Innen csak egy lépésre van szükség a világvallások zenéi felé. A gregorián és a komponált többszólamúság utáni kép már a XVI. századot mutatja, ahol az uralkodói udvarok és a születő polgárság zenéje is érdekes, az egyházi zene pedig meghasad – a reformáció-ellenreformáció zenében is megmutatkozó ellentétét egy kétosztatú templombelső jelképezné, és a különböző templomi kórusok éneke.

A XVII–XVIII. században az utazó zenészóriások és az európai zenei központok kerülnek előtérbe, vetített terepasztallal és a kor jellemző közlekedési eszközével, egy valóságos postakocsival. A vonósnégyeseket digitális asztal jelenítené meg, ahhoz hasonlatos, amilyen körül hajdanában játszottak: az egyes hangszerek egy-egy kotta „kihajtásával” lépnének be, szólalnának meg, éreztetve, hogy a vonósnégyes a kor egyik érthető társasági nyelve volt. Az opera élményköre részben hétköznapi tematikára épül (szerelem, gyilkosságok), Beethoven művei mellett pedig – például a teljes csönd megidézésével – a siketségét is érzékeltetnék.

A XIX. századtól a nemzeti öntudat megerősödésével párhuzamosan a magyar zene venné át a vezető szerepet: Erkeltől és Liszttől Kodályon és Bartókon át jutunk el Ligeti és Kurtág művészetéig. A népzene, a „tiszta forrás” történelmi jelentőségű felfedezése a kiállítás egyik súlypontja, a XX. századi avantgárd műveket pedig úgy mutatják majd be mint kísérleti műhelyt, ahol számos későbbi zenei műfaj született. „Szeretnénk megértetni azt is, amit csak szűk réteg ismer, a többség pedig furcsán tekint rá” – mondja Petrik Máté, a Magyar Zene Háza múzeumszakmai munkatársa.

Zenei Bábel-torony

A tömegek dalainak élményköre a világháborúkhoz kapcsolódó propagandától indul, s bemutatja, hogy a zene a rádió, a hanglemez megjelenésével válik mindennapjaink részévé. Innen jutunk el a „Time Square-re”, amely egy nagy, XXI. századi városi teret jelképez, afféle zenei Bábel-tornyot, ahol minden új műfaj – pop, rock, világzene, dzsessz – egymás mellett él.

Az egyes élménykörök többségében mindenki számára könnyen befogadható vetítés fut, de lehetőség lesz a kor elmélyültebb tanulmányozására is. „Jó visszajelzés lenne, ha az, aki egyébként nem foglalkozik zenével, vasárnap megnézné a kiállítást, hétfőn pedig azt mondaná a munkatársainak: tudtátok, hogy Mozart postakocsin töltötte élete közel harmadát? – mondja Batta András. – Ahogy a Virtuózok esetében a sarki fűszeres is azt találgatta, melyik gyerek jut tovább a következő fordulóba.”

A zen-gomba
A Liget Budapest legeredetibb, a Sou Fujimoto Architects iroda által tervezett épülete egy eddig nem használt területen valósul meg. A japán tervező a 2014-es tervpályázaton a nemzetközi zsűri egybehangzó véleménye alapján nyert: az épület kommunikál a parkkal, a földszint falai átláthatók, a tetőn lévő lyukak pedig a fáknak is helyet adnak. Az épület 2600 négyzetméter alapterületű – a most lebontott Hungexpo-épületegyüttes, amelynek a helyére kerül, éppen ekkora. Az eddigi – tízezer négyzetméternyi – körbekerített terület megnyitásával pedig hétezer négyzetméternyi zöld területet kap vissza a park. Az épület 14 méter magas lesz, teteje a lombkoronaszint alatt marad. Több mint két éve zajlik a szakmai munka: a magyar munkacsoport tagjai a Fujimoto Építészirodával és magyar partnerükkel, a Teampannonnal alakítják ki az épület részleteit, hogy tartalom és forma összhangot alkosson a 2018-ban megnyíló Magyar Zene Házában, vagy ahogy a munkatársak nevezik, a ZEN-ben.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.

Hogy lesz CSOK-ból nyaraló?

Némi kompromisszum vállalásával üdülőnek is kiváló ingatlanok vásárolhatók vagy építhetők a családi otthonteremtési kedvezmény millióból. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.