valasz.hu/kultura/mar-most-biztositsa-helyet-a-mitem-re-126643

http://valasz.hu/kultura/mar-most-biztositsa-helyet-a-mitem-re-126643

Csodás hangok palotája

/ 2016.09.14., szerda 17:10 /

Európában biztos, de talán az egész világon egyedülálló lesz a Liget-projekt keretén belül tervezett Magyar Zene Háza. Az első – zajos – kapavágások után érdemes megnézni, mit kínál majd 2018 végétől a csodák zenés palotája.

Az anyai szív dobbanásával – magzatkorunk első zenei élményével – indul majd az ismerkedés a muzsikával a Magyar Zene Háza kiállítóterében. „Olyan lesz a zeneház, mint a maga műfajában a Virtuózok: a komoly- és kevésbé komoly zenét a legmodernebb eszközökkel teszi vonzóvá, érdekessé, szórakoztatóvá – mondja lapunknak Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője. – A televíziós tehetségkutató olyan közönséget tudott pusztán a megközelítési módjával megszólítani, amelynek addig nem volt érdekes a komolyzene. A gyerekek ugyanúgy játszottak, mint egy zeneiskolai koncerten, amit húsz ember hallgat, a tévében pedig ezt olyan módon tálalták, hogy adásonként 800 ezer ember nézte. Ugyanezt az aha-élményt kellene a zeneháznak is előidéznie.”

A házat belépőnek tervezik a zene birodalmába: nem lesz versenytársa a Müpának, a Zeneakadémiának, az Operának, a BMC-nek vagy az A38 hajónak, inkább kedvet csinál a főváros zenei intézményeihez. „Mindannyian egy nagy partitúra játékosai vagyunk” – mondja Batta. Nem az a cél, hogy a már egyébként is hangverseny-látogató elitnek jöjjön létre új zenei intézmény. A zeneház jó hétvégi program lesz a családoknak, az iskolás csoportoknak és a turistáknak, akik a Liget-projekt többi eleme miatt is ellátogatnak majd a Városligetbe, s akiket bizonyítottan érdekel Budapest zenei kínálata. A ház kicsiben reprezentálhatná a nagyot: nyitott, barátságos hely, ahova bárki bármikor bemehet. Talán ha nem a zeneházzal kezdődnek a Liget-projekt kiemelt munkálatai, akkor nem támad körülötte ekkora vihar, és több szó esne a tartalomról.

Tárlat a kalapban

„A múzeumi kommunikációban forradalom zajlik” – mondja a munkacsoport vezetője. A klasszikus zenei intézmények a közönség ilyen típusú megszólítására nincsenek felkészülve, ebben hézagpótló lehet a zeneház, ahol nem a megszokott sémákban találkozik az ember a zenével, hanem mindig van benne valami csavar. Mire a látogató végigjárja a ház minden szegletét a kiállítástól a koncertig, olyan összetett élményben lesz része, mintha színházi előadást vagy filmet nézne végig. „Ilyet még sehol a világon nem láttunk” – mondja Batta András. A párizsi Cité de la Musiqueban például hangszerkiállítás van, de nem tudjuk kipróbálni, megtapogatni a tárgyakat. A Magyar Zene Háza nem fog átvenni meglévő hangszergyűjteményeket – azt majd a Zenetudományi Intézetben lehet megtekinteni, ha valaki kedvet kap hozzá.

„Az épület egyedülállósága az összetettségében rejlik” – mondja Horn Márton, a Magyar Zene Háza projektvezetője. A föld felszíne alatti térben lesz a zenetörténeten végigkalauzoló interaktív kiállítás és az ehhez kapcsolódó hangdóm. A hangdómban egyedülálló hangtechnika és látványvilág várja majd a látogatókat: a tízperces térhatású vetítések során egy dzsungel, egy szimfonikus zenekar vagy akár Budapest hangjai is megelevenedhetnek. „Szeretnénk visszaállítani a fül szerepének fontosságát, mert a mérleg nagyon elbillent a szem, a vizualitás felé. Pedig a hangok csodálatos világa vesz körül minket, amelyre nem figyelünk eléggé” – mondja Batta András.

Az átlátszó falakkal határolt földszint az előadó-művészeteké egy nagyobb multifunkcionális teremmel és egy kisebb produkciók befogadására alkalmas előadóteremmel. Úgy lehet itt komoly-, könnyű-, világ- és népzenei koncerteket tartani, hogy közben gyönyörködhetünk a parkban, s az arra járók is láthatják, mi zajlik bent, és kedvet kaphatnak hozzá. Sötétebb kulisszát igénylő tánc- vagy színházi előadásnál pedig behúzhatják a függönyöket. A Virtuózokkal való hasonlat azért is helytálló, mert a zeneház is szeretne teret adni azoknak a tehetséges fiataloknak, akiknek még nincs lehetőségük föllépni például a Müpában vagy az A38 hajón, de kisebb léptékben már kipróbálnák magukat. Nem világsztárokban gondolkodnak egyébként sem, hanem érdekes, a zenét a közönségnek jól „eladó” produkciókban: egy különleges hangszeres előadó Afrikából vagy Indiából a zene gazdag, egyetemes összekapcsoló erejét is megmutathatja.

A földszinten lesz az étterem, és a népszerű Kertem világa is itt él tovább, a tó felé nyitott pulttal. A domb másik oldalán szabadtéri színpad ad lehetőséget további fellépésekre. A gomba „kalapjában” megbúvó emeleti szinten a digitális zenei könyvtár és a múzeumpedagógiai „osztálytermek” mellett időszaki kiállításokat rendeznének, ahol nem a klasszikus zenére helyeznék a hangsúlyt. Nagy nemzetközi zenei tárlatokat szeretnének Budapestre hozni, mint amilyen a David Bowie-ról szóló nemzetközi utazó kiállítás. Várhatóan a magyar könnyűzene fél évszázadát bemutató tárlattal nyitnak majd.

Fülünk botja

Olyan látogatói útvonalat terveznek, amely az online tartalmak segítségével már az otthoni készülődéskor elkezdődhet, a kiállításon ér a csúcsra, utána pedig lehetőséget ad arra is, hogy az élmény lecsengjen, „utórezgéseit” továbbra is érezhessük, hiszen ha a kiállításon megtetszik egy zene, egy dallam, digitális hordozón hazavihetjük. A kiállításon a műtárgyak, az installációk és az interaktív felületek egyensúlyát, harmóniáját szeretnék megteremteni.

A tárlat kiindulópontja olyan lesz, mint egy zenei csodák palotája: megismerjük a hang, a zene fizikáját, keletkezését és feldolgozását, a fül, a torok működését – egy nagyméterű fület akár be is járhatunk. De megjelenik a zenének az ember életében betöltött szerepe is, ami a már említett szívdobogással kezdődik. Megtudhatjuk, sőt kipróbálhatjuk, mi a különbség a zenei és nem zenei hang között, s megérthetjük, hogyan lesz mindebből emóció, hatás, mit érzékelünk harmóniának és mit diszharmóniának, jóllehet a hangsorok ugyanazokból a hangokból állnak össze. A 0. élménykör végén pedig mindenki kipróbálhatja zenei tehetségét.

A kiállítás második felének középpontjában a zenetörténet áll, amelyet dramatizált utazásként kell elképzelni (lásd ábránkat). A 12 élménykör a legfontosabb állomásokat jeleníti meg, magyar hangsúlyokkal: ha végigmegyünk rajta, olyan, mint egy film, de ha becsukjuk a szemünket, akkor is összeáll egy megkomponált zenemű felvonásokkal, drámai csúcspontokkal, katarzispillanatokkal.

Az első állomás munkaneve: Isten hangja. A zene létrejöttében ugyanis a transzcendens megszólítása alapvető katalizátor volt. Ebben gyökerezik a mágia, mely a természet hangjainak felhasználásával kísérlet az események uralására, s amely a zeneművészet bölcsőjének is tekinthető. Innen csak egy lépésre van szükség a világvallások zenéi felé. A gregorián és a komponált többszólamúság utáni kép már a XVI. századot mutatja, ahol az uralkodói udvarok és a születő polgárság zenéje is érdekes, az egyházi zene pedig meghasad – a reformáció-ellenreformáció zenében is megmutatkozó ellentétét egy kétosztatú templombelső jelképezné, és a különböző templomi kórusok éneke.

A XVII–XVIII. században az utazó zenészóriások és az európai zenei központok kerülnek előtérbe, vetített terepasztallal és a kor jellemző közlekedési eszközével, egy valóságos postakocsival. A vonósnégyeseket digitális asztal jelenítené meg, ahhoz hasonlatos, amilyen körül hajdanában játszottak: az egyes hangszerek egy-egy kotta „kihajtásával” lépnének be, szólalnának meg, éreztetve, hogy a vonósnégyes a kor egyik érthető társasági nyelve volt. Az opera élményköre részben hétköznapi tematikára épül (szerelem, gyilkosságok), Beethoven művei mellett pedig – például a teljes csönd megidézésével – a siketségét is érzékeltetnék.

A XIX. századtól a nemzeti öntudat megerősödésével párhuzamosan a magyar zene venné át a vezető szerepet: Erkeltől és Liszttől Kodályon és Bartókon át jutunk el Ligeti és Kurtág művészetéig. A népzene, a „tiszta forrás” történelmi jelentőségű felfedezése a kiállítás egyik súlypontja, a XX. századi avantgárd műveket pedig úgy mutatják majd be mint kísérleti műhelyt, ahol számos későbbi zenei műfaj született. „Szeretnénk megértetni azt is, amit csak szűk réteg ismer, a többség pedig furcsán tekint rá” – mondja Petrik Máté, a Magyar Zene Háza múzeumszakmai munkatársa.

Zenei Bábel-torony

A tömegek dalainak élményköre a világháborúkhoz kapcsolódó propagandától indul, s bemutatja, hogy a zene a rádió, a hanglemez megjelenésével válik mindennapjaink részévé. Innen jutunk el a „Time Square-re”, amely egy nagy, XXI. századi városi teret jelképez, afféle zenei Bábel-tornyot, ahol minden új műfaj – pop, rock, világzene, dzsessz – egymás mellett él.

Az egyes élménykörök többségében mindenki számára könnyen befogadható vetítés fut, de lehetőség lesz a kor elmélyültebb tanulmányozására is. „Jó visszajelzés lenne, ha az, aki egyébként nem foglalkozik zenével, vasárnap megnézné a kiállítást, hétfőn pedig azt mondaná a munkatársainak: tudtátok, hogy Mozart postakocsin töltötte élete közel harmadát? – mondja Batta András. – Ahogy a Virtuózok esetében a sarki fűszeres is azt találgatta, melyik gyerek jut tovább a következő fordulóba.”

A zen-gomba
A Liget Budapest legeredetibb, a Sou Fujimoto Architects iroda által tervezett épülete egy eddig nem használt területen valósul meg. A japán tervező a 2014-es tervpályázaton a nemzetközi zsűri egybehangzó véleménye alapján nyert: az épület kommunikál a parkkal, a földszint falai átláthatók, a tetőn lévő lyukak pedig a fáknak is helyet adnak. Az épület 2600 négyzetméter alapterületű – a most lebontott Hungexpo-épületegyüttes, amelynek a helyére kerül, éppen ekkora. Az eddigi – tízezer négyzetméternyi – körbekerített terület megnyitásával pedig hétezer négyzetméternyi zöld területet kap vissza a park. Az épület 14 méter magas lesz, teteje a lombkoronaszint alatt marad. Több mint két éve zajlik a szakmai munka: a magyar munkacsoport tagjai a Fujimoto Építészirodával és magyar partnerükkel, a Teampannonnal alakítják ki az épület részleteit, hogy tartalom és forma összhangot alkosson a 2018-ban megnyíló Magyar Zene Házában, vagy ahogy a munkatársak nevezik, a ZEN-ben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.