Czóbel – újratöltve

/ 2016.02.05., péntek 19:30 /

A festők városaként is ismert Szentendrén több jelentős művészünknek is önálló múzeuma van. Ezek a ’70-80-as években valódi fénykorukat élték, rengetegen látogatták őket, ám a rendszerváltás után sajnos az épületek állapota folyamatosan romlott, a gyűjteményekre pedig egyre kevesebben voltak kíváncsiak.

A Gulyás Gábor vezetésével tavaly létrejött, és a kisebb kiállítóhelyeket (is) összefogó Ferenczy Múzeumi Centrum egyik feladatául éppen azt tűzte ki, hogy ezeket a múzeumokat korszerűbbé tegyék, hogy megfeleljenek a modern kor követelményeknek is. A tervek szerint a következő években az összes szentendrei múzeumot szeretnék felújítani, s a sort Czóbel Béláéval kezdték. Czóbel volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. A szentendrei Templomdombon álló épület 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint 40 évben sokan hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedek óta szinte alig változott. Most viszont, a múzeum épülete mellett, a tárlat is megújult.

Fotó: MTI/Kovács Attila

 

Fotó: MTI/Kovács Attila

A múzeumban plusz falakat emeltek, megváltozott a terek száma, beosztása, korszerű világítást szereltek fel, és az épület külső homlokzata is megújult. De a legfontosabb, hogy a Czóbel-életmű is új megvilágításba került: a korábbi, kicsit poros kiállítás helyett egy friss szemmel és lendülettel válogatott tárlat állt össze Barki Gergely művészettörténész vezetésével (aki egyébként a nagy, 2014-es szentendrei Czóbel-életműtárlat egyik kurátora is volt). Jóval több festmény került a falakra, mint korábban, és külön részt szenteltek a mester grafikáinak is, melyekre eddig kevés figyelem jutott (tudományos feldolgozásukra a Ferenczy Múzeumi Centrum még az idén önálló programot indít).

Az Újragondolt Czóbel című kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be a nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig. Több, a raktár mélyéről előkerült alkotás is látható, s a látogató betekintést nyerhet néhány múzeumi főmű háta mögé is – néhány most feltárt kép ugyanis eddig egy-egy másik festmény hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt.

A tárlat elsősorban a Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönzött művet Szentendrére. Barki Gergely kurátori koncepciójának fontos eleme, hogy az állandó kiállítás csak részben állandó, ugyanis egyes elemei időről időre változni fognak – legkorábban már idén nyáron, amikor a tervek szerint egy 1906-os férfi portré érkezik a franciaországi La Rochelle-ből.

Íme, egy kis ízelítő a kiállítás születéséről:

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.