Czóbel – újratöltve

/ 2016.02.05., péntek 19:30 /

A festők városaként is ismert Szentendrén több jelentős művészünknek is önálló múzeuma van. Ezek a ’70-80-as években valódi fénykorukat élték, rengetegen látogatták őket, ám a rendszerváltás után sajnos az épületek állapota folyamatosan romlott, a gyűjteményekre pedig egyre kevesebben voltak kíváncsiak.

A Gulyás Gábor vezetésével tavaly létrejött, és a kisebb kiállítóhelyeket (is) összefogó Ferenczy Múzeumi Centrum egyik feladatául éppen azt tűzte ki, hogy ezeket a múzeumokat korszerűbbé tegyék, hogy megfeleljenek a modern kor követelményeknek is. A tervek szerint a következő években az összes szentendrei múzeumot szeretnék felújítani, s a sort Czóbel Béláéval kezdték. Czóbel volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. A szentendrei Templomdombon álló épület 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint 40 évben sokan hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedek óta szinte alig változott. Most viszont, a múzeum épülete mellett, a tárlat is megújult.

Fotó: MTI/Kovács Attila

 

Fotó: MTI/Kovács Attila

A múzeumban plusz falakat emeltek, megváltozott a terek száma, beosztása, korszerű világítást szereltek fel, és az épület külső homlokzata is megújult. De a legfontosabb, hogy a Czóbel-életmű is új megvilágításba került: a korábbi, kicsit poros kiállítás helyett egy friss szemmel és lendülettel válogatott tárlat állt össze Barki Gergely művészettörténész vezetésével (aki egyébként a nagy, 2014-es szentendrei Czóbel-életműtárlat egyik kurátora is volt). Jóval több festmény került a falakra, mint korábban, és külön részt szenteltek a mester grafikáinak is, melyekre eddig kevés figyelem jutott (tudományos feldolgozásukra a Ferenczy Múzeumi Centrum még az idén önálló programot indít).

Az Újragondolt Czóbel című kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be a nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig. Több, a raktár mélyéről előkerült alkotás is látható, s a látogató betekintést nyerhet néhány múzeumi főmű háta mögé is – néhány most feltárt kép ugyanis eddig egy-egy másik festmény hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt.

A tárlat elsősorban a Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönzött művet Szentendrére. Barki Gergely kurátori koncepciójának fontos eleme, hogy az állandó kiállítás csak részben állandó, ugyanis egyes elemei időről időre változni fognak – legkorábban már idén nyáron, amikor a tervek szerint egy 1906-os férfi portré érkezik a franciaországi La Rochelle-ből.

Íme, egy kis ízelítő a kiállítás születéséről:

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.