Czóbel – újratöltve

/ 2016.02.05., péntek 19:30 /

A festők városaként is ismert Szentendrén több jelentős művészünknek is önálló múzeuma van. Ezek a ’70-80-as években valódi fénykorukat élték, rengetegen látogatták őket, ám a rendszerváltás után sajnos az épületek állapota folyamatosan romlott, a gyűjteményekre pedig egyre kevesebben voltak kíváncsiak.

A Gulyás Gábor vezetésével tavaly létrejött, és a kisebb kiállítóhelyeket (is) összefogó Ferenczy Múzeumi Centrum egyik feladatául éppen azt tűzte ki, hogy ezeket a múzeumokat korszerűbbé tegyék, hogy megfeleljenek a modern kor követelményeknek is. A tervek szerint a következő években az összes szentendrei múzeumot szeretnék felújítani, s a sort Czóbel Béláéval kezdték. Czóbel volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. A szentendrei Templomdombon álló épület 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint 40 évben sokan hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedek óta szinte alig változott. Most viszont, a múzeum épülete mellett, a tárlat is megújult.

Fotó: MTI/Kovács Attila

 

Fotó: MTI/Kovács Attila

A múzeumban plusz falakat emeltek, megváltozott a terek száma, beosztása, korszerű világítást szereltek fel, és az épület külső homlokzata is megújult. De a legfontosabb, hogy a Czóbel-életmű is új megvilágításba került: a korábbi, kicsit poros kiállítás helyett egy friss szemmel és lendülettel válogatott tárlat állt össze Barki Gergely művészettörténész vezetésével (aki egyébként a nagy, 2014-es szentendrei Czóbel-életműtárlat egyik kurátora is volt). Jóval több festmény került a falakra, mint korábban, és külön részt szenteltek a mester grafikáinak is, melyekre eddig kevés figyelem jutott (tudományos feldolgozásukra a Ferenczy Múzeumi Centrum még az idén önálló programot indít).

Az Újragondolt Czóbel című kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be a nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig. Több, a raktár mélyéről előkerült alkotás is látható, s a látogató betekintést nyerhet néhány múzeumi főmű háta mögé is – néhány most feltárt kép ugyanis eddig egy-egy másik festmény hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt.

A tárlat elsősorban a Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönzött művet Szentendrére. Barki Gergely kurátori koncepciójának fontos eleme, hogy az állandó kiállítás csak részben állandó, ugyanis egyes elemei időről időre változni fognak – legkorábban már idén nyáron, amikor a tervek szerint egy 1906-os férfi portré érkezik a franciaországi La Rochelle-ből.

Íme, egy kis ízelítő a kiállítás születéséről:

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.