Egri csillagok a Nemzetiben: spirituális diadal, aktuálpolitika nélkül

/ 2018.03.22., csütörtök 12:55 /
Egri csillagok a Nemzetiben: spirituális diadal, aktuálpolitika nélkül

A legnépszerűbb magyar regényt állította színpadra a Nemzeti Színház élére újabb öt évre kinevezett Vidnyánszky Attila. Az Egri csillagok a kampányidőszak ellenére sem lett politikai hálaadás, hanem az, aminek Gárdonyi megírta: nagyszabású hősének. Március 9-én mutatták be, de az idei évadra már alig kaphatók jegyek.

„A nemzet gondolkozása meg van zavarodva. Senki se tudja, hogy a pogány török uralmától féljen-e jobban vagy pedig a keresztény német uralmától” – nem kell sokáig keresni Gárdonyi Géza regényében azokat a mondatokat, amelyek alkalmasak az áthallásokra. Vidnyánszky Attila nemzetis rendezésének talán éppen az volt a legnagyobb kísértése, hogy kiszolgáltatja az Egri csillagokat az aktuálpolitikának, és az 1552-es csata magyar várvédőit úgy láttatja, mint a német–brüsszeli Willkommenskultur és a muszlim migránsok közé préselődött keresztény végvár egyedül igaz hitű hőseit. Ugyanakkor megkerülni sem nagyon lehet a regény kora és a jelen összehasonlítását, hiszen a néző mégiscsak arra kíváncsi, mit jelent számára ma az Egri csillagok.

És ebben, valamint az előadás látványvilágában mindenképpen eredeti Vidnyánszky rendezése. Ő ugyanis spirituális győzelemként ábrázolja az egri hősök diadalát, az ostromjelenet pedig van annyira hatásos színházi körülmények között, mint Várkonyi Zoltán ötven évvel ezelőtt készült filmjében. Úgy látszik, minderre igény is van. A márciusi jegyek elfogytak, a darabot áprilisban nem játsszák a Nemzetiben zajló Madách Nemzetközi Színházi Találkozó miatt, talán májusban…

 

 

 

 A Nemzeti Egri csillagok előadásáról mindent megtudhat a Heti Válasz március 22-i számában található cikkünkből. A lapszámot elektronikus formában megvásárolhatja a Digitalstandon is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.