valasz.hu/kultura/legendas-piarista-tanitora-emlekeznek-127066

http://valasz.hu/kultura/legendas-piarista-tanitora-emlekeznek-127066

Egy alternatív nyelvész bukása

/ 2018.05.16., szerda 12:00 /

Immár jogerős ítélet mondja ki, hogy eredeti fordítójától lenyúlt szövegrészleteket használt a Két hollós nevű kiadó, amikor 2014-ben megjelentette Sajnovics János sok nyelvészeti vitát kiváltó alapművét, a Demonstratiót. Az „alternatív” tudományosság bukásának krónikája.

Plágiumgyanúsan, ráadásul eredeti jelentéstartalmából kiforgatva népünk turáni eredetének bizonyítékaként keringtetik mainstream és kevésbé mainstream fórumokon az egyik legjelentősebb XVIII. századi magyar nyelvészeti munkát – írtuk majd' négy évvel ezelőtt, 2014 szeptemberében.

A sztori röviden így néz ki:

♦ Sajnovics János Demonstratio c. munkája 1770-ben jelent meg latinul Koppenhágában.
Ez az észak-norvégiai (Vardö) utazás nyomán keletkezett munka az első, amiben tudományosan levezették (a lappok között szerzett tapasztalatok nyomán) a magyar nyelv finnugor rokonságát.

♦ Igen ám, de „akadémián kívüli nyelvészek” egy csoportja szerint Sajnovics a finnugor tézis atyamestere és cáfolója egyetlen személyben, mert művében (pontosabban annak második, nagyszombati kiadásában) van egy utalás arra, hogy a lappok valamikor a kínaiakkal egy népet alkottak. A kínai–lapp–magyar logikai soron pedig eljutnak a turáni nézetek igazolásáig.

♦ A Demonstratioról magyar fordítást először Vladár Zsuzsa nyelvész közölt kisdoktorijának mellékleteként 1989-ben, mely 1994-ben meg is jelent. Az ELTE egyetemi oktatója 2014 elején döbbenten tapasztalta, hogy a fordításából jelöletlenül átvettek és felhasználtak teljes részeket a Két hollós könyvkiadónál abban az évben megjelent Demonstrationál, melyet úgy hirdettek, mint ami „AZ UTOLSÓ SZÖG A FINNUGRIZMUS KOPORSÓJÁBAN”. A könyv rengeteg helyen kapható volt, a Demokrata hetilap hosszabb ismertetőt írt róla, „A lappok, akik kínaiak, azok magyarok” címmel.

♦ Miután a Válasz.hu először írt a plágiumgyanúról, Halasy-Nagy Endre – aki a Két hollósnál megjelent Demonstratiohoz tudományos szempontból igencsak meredek előszót írt – észrevételeket küldött cikkünkhöz, amit közre is adtunk. Ebből kiderült például, hogy Halasy-Nagy összekeveri Bárczi Géza nyelvészt Bárczi Gusztáv gyógypedagógussal.

♦ Vladár Zsuzsa nyelvész később beperelte a Két hollóst, hogy tüntessék fel a Demonstratio fordítójaként, legalább az előszóban szereplő idézeteknél.

Idáig az alapsztori. 

A közelmúltban hírét vettük, hogy a jogi procedúra néhány hónappal ezelőtt véget ért, méghozzá a fordító győzelmével.

A bíróság kimondta, hogy Két hollósék „megsértették a felperes személyhez fűződő szerzői jogát”. Emellett kötelezték a kiadót, hogy saját költségükön tegyenek az eredeti fordítót feltüntető pótlapokat a még megmaradt példányokba, és a honlapjukon is adjanak hírt a Vladár Zsuzsának igazat adó ítéletről.

(Utóbbi – vagyis a honlapos közlemény – amúgy a mai napig nem jelent meg.)

Megnéztük az ítéletet és a bírósági jegyzőkönyveket, amiből kiderül, hogy az előszóban elkövetett plágium mögött igencsak pitiáner magatartás állt: Halasy-Nagynak volt egy régi cikke, amiben Vladár Zsuzsa fordításából kiemelt idézetek szerepeltek, de hivatkozás nélkül. Ezt tették be változatlan formában előszónak 2014-ben a Brajer Flóra-féle fordítás elé. Vagyis a Két hollós kiadó és Halasy-Nagy azt a fáradságot sem vette, hogy a Brajer-fordításból aktualizálja a vonatkozó helyeket.

Vladár Zsuzsa panaszára Két hollósék egy elegáns húzással akár el is ismerhették volna a hivatkozás hiányát, és elnézést kérhettek volna, de a bonyolultabb utat választották: híveik előtt – különböző Facebook-felületeken – a finnugrizmus bírósági erőszakolásává, őstörténeti sorskérdéssé dagasztották az ügyet.

Egészen lehetetlen módon próbálták bizonyítani a bíróság előtt, hogy nincs is szó plágiumról. Az egyik verziójuk szerint a fordítások nem is Vladár Zsuzsától, hanem egy Angela Marcantonio nevű olasz nyelvésztől voltak, de kiderült, hogy Marcantoniónak nincs ilyen idézetet tartalmazó munkája. Aztán az volt a mondásuk, hogy a szövegek élőszóban hangzottak el Marcantoniótól egy budapesti konferencián, amit Halasy-Nagy felvett, de kiderült, hogy nem volt ilyen felvétel. És még sorolhatnánk a vicces bizonyítási kísérleteket.

A tárgyalási jegyzőkönyvekből sok színes adalék kiolvasható. Halasy-Nagy például azt állította, hogy a Demonstratio magyar fordítása tiltott, zárolt anyag volt az Országos Széchényi Könyvtárban – holott 1995 óta szabadpolcos, illetve nyolc másik könyvtárban is megvan.

Akkor most mi van a finnugor rokonsággal?
Ezt mondja a tudomány

Ugyan a plágiumügy  nem erről szól, de felveti az örökzöld finnugor származási problémakört. A válaszokhoz korábbi, Huns not dead? című írásunkat ajánljuk, mely a hun-magyar rokonsági vitakor született. Részletek: 

A honfoglalók sztyeppei, nomád, íjfeszítő kultúra hordozóiként érkeztek a Kárpát-medencébe. A magyarság az egyetlen ma is létező európai nép, amelynek ilyen ősei voltak. 

Friss kutatások azt mondják, a honfoglalás küszöbén a magyarság többnemzetiségű és -nyelvű lehetett. Gondoljunk a kazároktól leszakadt kabarok csatlakozására, a baskíroknál is létező Jenő és Gyarmat törzsnevekre vagy a különböző törzsek szövetségét jelző hétmagyar elnevezésre. A finnugor tézis arról szól, hogy a magyar nyelv hang-és alaktörténete, alapszavai szerint finnugor. Vagyis nyelvrokonságot hirdet (mégpedig megalapozottan, tudományos módszerekkel), nyelvrokonság és néprokonság pedig nem ugyanaz. 


A Demonstratio ajánlójában és Halasy-Nagy Endre egyéb „tanulmányaiban” akad még egy idézet, amit tanulságos közelebbről megnézni. Hősünk ugyanis Bárczi Géza Kossuth-díjas, MTA-tag nyelvészt, nyelvtörténészt idézi, mint olyasvalakit, aki élete vége felé, 1970-ben egyfajta gyónásként papírra vetette szó szerint a következőket:

„Van a Magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük, éspedig az, hogy Sajnovics Jánost a Finn-ugor nyelvrokonság megteremtőjének kiáltják ki, holott Sajnovics a már említett Demonstráció c. dolgozatában a Magyar, Lapp, Finn, török, kínai nyelvrokonságot mutatja be. Ezek szerint Sajnovics nem a neki tulajdonított Finn-ugor rokonság hanem a turanizmus megteremtője volt. Ezért a szégyenletes zűrzavar nyelvtudományunk terén.”

Halasy-Nagy Endre ezeket a mondatokat Bárczinak tulajdonítva, idézőjelek között közli Demonstratio ajánlójában, de például itt és itt is.

Mindezzel csak annyi a gond, hogy Bárczi Géza soha nem mondott vagy írt ilyet; a szégyenletes zűrzavarról szóló gondolatok – mint ahogy az kis Google-keresés után kiderül – a Szittya.com címen elérhető szubkulturális oldalon szerepelnek, bizonyos Sáfár István tollából. Aki kétségtelenül idézi Bárczit is (illetve, hogy a kavarás még nagyobb legyen, a szintén alternatív Bárczy Zoltánt), de mire kezdetét veszi a Van a Magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük... rész, a Bárczi Géza-idézet véget ér. Ám ez az egyszerű tény Halasy-Nagynak a jelek szerint nem tűnt fel.

Vérszerződés Kft.

A bírósági ítéletben és a jegyzőkönyvekben lettünk figyelmesek arra a tényre, hogy a Két hollós kiadót működtető vállalkozás a parádés nevű Vérszerződés Kft, melynek képviselője bizonyos Sárosi Zoltán. Sárosi a Két hollós körül kész kis birodalmat épített fel az alternatív tudományokra éhes közönségnek: nem csak könyveket ad ki (főként a magyarág eredetét beláthatatlan messzeségekbe visszavezető Szántai Lajostól és Pap Gábortól), hanem Facebook-lapjuk tanúsága szerint utazásokat is szervez mesés tájakra Azerbajdzsántól Iránon át Finnországig, amiken a már említett Szántain és Papon kívül például Obrusánszky Borbála kalauzolja az érdeklődőket.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.