heti-valasz.hu/kultura/70-eves-rubik-erno-a-buvos-kocka-atyja-101915

http://heti-valasz.hu/kultura/70-eves-rubik-erno-a-buvos-kocka-atyja-101915

Egy magyar utazó hihetetlen története

/ 2015.04.30., csütörtök 19:50 /

Letehetetlenül izgalmas könyvet írt Hulej Emese Teleki Gézáról, Teleki Pál unokájáról, amelyben a történelmi szál ugyanolyan lebilincselő, mint az afrikai történet.

Irigylésre méltó az az író, aki olyan témát talál, amely rabul ejti, s aki ráadásul ezt olyan szenvedéllyel tudja továbbadni, hogy az olvasót is mélyen belehúzza a történetbe. Hulej Emeséhez egy tizenhat éves fiú képében érkezett a történet: Aidanről, Teleki Pál egykori miniszterelnök dédunokájáról írt cikket, így ismerkedett meg az édesapjával, Teleki Géza antropológussal. Az újságírónak egy szerteágazó családtörténet „hullott az ölébe”, amely térben és időben is nagy távolságokat jár be Erdélytől Amerikán át Afrikáig, és egészen különböző témákat érint – ezt kellett élvezetesen, közérthetően és egységes stílusban összerakni. Így született az Egy Teleki gróf Afrikában című kötet.

A könyv egy része a történelemről mesél. Kik is voltak a Telekiek, akikre éppúgy jellemző a politikai szerepvállalás, mint a tudományokban és a művészetekben való megmerítkezés. Miképp kerekedett fel Teleki Sámuel 1886-ban, hogy megtalálja a Nílus forrását: 108 kilósan indult el Sáromberkéről Zanzibárba, s két év múlva Mombasába már 64 kilósan érkezett... Egy vulkán azóta is az ő nevét viseli. A legkeményebb történelmi idők gróf Teleki Pál bemutatásakor kezdődnek, aki kétszer volt miniszterelnök – leküzdhetetlenül nehéz történelmi helyzetekben. Fia, Teleki Géza szintén öngyilkos lesz, Amerikában. Az ő fia a könyv főhőse, Teleki Géza antropológus; a nagy előd után ő is Afrikában köt ki. Hulej Emese egy krimi izgalmával írja le azt is, ahogyan a szovjet hatalomátvétel után a család Amerikába menekült.

A szerző érdeklődése írása tárgya iránt több mint egy lelkiismeretes életrajzíróé. Nemcsak hogy minden elérhető könyvet, levelet, emlékiratot elolvasott, de a helyszíneket is ismeri: járt a Maros menti Teleki-kastélyokban, s amikor a büszke és nyakas Mikes Hannáról, Teleki Géza édesanyjáról ír, szinte mi is ott lépkedünk vele a zabolai kastélyban. Szociológiailag is érdekfeszítő, hogy egy székely nemesi család hogyan ver aztán gyökeret Amerikában, az viszont már a lélektan területéhez tartozik, hogy mindez a hercehurca, a menekülés, a bizonytalanság, a nélkülözés milyen nyomokat hagy a kis Géza életében. A könyv egyik erőssége, amilyen átéléssel az emberi – és az állati sorsokat ábrázolja. 

Teleki Géza 1968-ban

Mert ne feledkezzünk meg róla: a könyv szíve közepe Teleki Géza missziós munkájáról szól, amit Afrikában végzett. Először Jane Goodall munkatársaként kutatta és dokumentálta a csimpánzok életét, majd az állatcsempészekkel szembeszállva óvta, védelmezte őket. Hogy az élőhelyüket megmentse, Sierra Leonéban nemzeti parkot épített a semmiből, de később Amerikába visszatérve is erős és kegyetlen lobbik ellen küzdött minden lehetséges fórumon. Az afrikai epizódok során magánélete rejtett zugaiba is bepillantást nyerhetünk, „háttérként” pedig olyan világ tárul az olvasó szeme elé, amely ma már, ebben az állapotában, sehol a világon nem található meg.

A könyv végére Teleki Géza újra Magyarországon van, élete végén – amerikai feleségével és magyarul akkor még alig beszélő fiával – hazatalál. Meghatottan lépked a Sándor-palota termeiben, ahol annak idején a nagyapja öngyilkos lett, mert nem tudta megakadályozni a megakadályozhatatlant, s a Telekiek sorsa rajta is beteljesül, amennyiben a csimpánzok megmentésével nagyon nagy feladatot vállalt, elérhetetlen célt tűzött maga elé. Itt is hal meg 2014-ben – a róla szóló könyvet sajnos már nem tudta kézbe venni. A Helikon Kiadó által gondozott kötetben egy nem mindennapi férfi élete rajzolódik ki, és egy nem mindennapi, tisztelettel teli, mély emberi kapcsolaté, amely a könyv íróját Teleki Gézához fűzte: ettől lett a könyv ennyire átélhető és magával ragadó.

A könyv bemutatója május 11-én, hétfőn 18 órakor lesz a Litea Könyvszalonban. 

Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában. Helikon Kiadó, 2014. Ára: 3490 Ft

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.