felsooktatasirangsor.hu/kultura/dijat-nyert-sorozatunk-a-lathatatlan-budapest-129118

http://felsooktatasirangsor.hu/kultura/dijat-nyert-sorozatunk-a-lathatatlan-budapest-129118

Egy öntörvényű zseni

/ 2014.07.09., szerda 19:06 /

Czóbel, egy francia magyar címmel rendezett kiállítást a Ferenczy Múzeum a szentendrei Művészet Malomban. A hazai és külföldi gyűjteményekből érkező, mintegy 170 festményt és több mint félszáz grafikát felvonultató összeállítás számos, Magyarországon eddig ismeretlen alkotást is bemutat. A tárlat augusztus 31-ig látogatható.

„Beszéljünk már másról, ne mindig ilyen ócska dolgokról!” – vágott a riporter szavába az idős Czóbel Béla, amikor arról faggatták, milyen is volt Braque-kal együtt kiállítani, Picassóval meg Modiglianival csavarogni Párizsban. De Czóbel nem akart már erről beszélni, unta a témát. A mindenkori jelenben élt és alkotott, a múlt sosem foglalkoztatta. Pedig, ha valaki magyarként nemzetközi szinten is sikeres lehetett az avantgárd hőskorában, hát az Czóbel Béla volt. Hatása a hazai modernizmus alakulására olyan jelentős, hogy Rippl-Rónai Józsefen kívül más nemigen fogható hozzá. Egyébként ezt ő maga talán észre sem vette. A festői tehetségéhez egy szemernyi profetikus hajlam sem párosult, pedagógiai érzék meg végképp nem, iskolát nem alapított, s nem vette magát körbe tanítványokkal. Sőt, alig járt Magyarországon akkoriban. Ám mindössze két nyári hazaruccanás elegendő volt hozzá, hogy a francia fauve-izmust, akarva-akaratlanul, beoltsa a magyar festészet lassan csörgedező véráramába.

Neós forradalom

De miként juthatott ilyen meghatározó szerephez ez az öntörvényű, nehéz beszédű ember? Czóbel, mint a korosztályából oly sokan, rövid ideig Münchenben tanult, majd a nagybányai szabadiskolába járt festeni. 1903-ban Párizsba utazott, hogy a Julian Akadémián képezze magát. Ott díjat nyert egy pompás akttanulmánnyal, miközben a nagybányai, plein air naturalista stílusban is elsőrangú vásznak kerültek ki a keze alól. Hamar szembefordult azonban az impresszionizmussal, amely itthon forradalminak, de kintről nézve túlhaladottnak látszott. Matisse és köre befogadta, s velük, a botrányos „vadakkal” szerepelt a párizsi Őszi Szalon és a Függetlenek Szalonjának tárlatain, sőt, önálló kiállítást rendezett neki a moderneket felkaroló Berthe Weill Galéria. Czóbel az új, harsány festészetet hozta el Nagybányára 1906 nyarán, és nagy zűrzavart okozott vele. Legalábbis az alapító atyák, főként Réti István és Ferenczy Károly így érezték, és igencsak rossz szemmel nézték a művésztelepen folytatott bomlasztó tevékenységét. Nem úgy a fiatalok, akiket lenyűgözött a festői szabadság, amely Czóbel képeiből áradt. Hirtelen mindenki Párizsba vágyott, és olyanok is fauve-os modorban kezdtek festeni, akik el sem jutottak oda. Czóbeltól azonban mi sem állt távolabb, mint hogy a „neósok” – így nevezték Nagybányán a magyar vadakat – vezére legyen. Szűk lett neki a művésztelep, többet vissza se tért oda.

Ferenczy gyanakodni kezdett, hogy talán magával akarja csábítani a szabadiskola fiataljait: „a neoimpresszionisták, Zobel, úgy látom most Nyergesújfalun fog csoportosulni Kernstok körül – írta Réti Istvánnak –, tőlem ám menjenek, én egész külön csoportnak nézem a Rippli-Gauguin-féle embereket, akiktől én a természethez közel álló, a természetet intimebben tisztelő embereket élesen megkülönböztetem.”

Ferenczynek igaza is lett, meg nem is. Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán valóban elkezdődött valami mozgolódás, ha nem is ellen-Nagybánya. Egyelőre annyi történt csak, hogy Czóbel 1907 nyarán Kernstoknál járt, és elementáris erejű, újító festészete átmenetileg a fauve-izmus útjára terelte a tekintélyes mestert is, aki aztán hamarosan megalakította az első hazai avantgárd csoportot, a Nyolcakat. Czóbel, aki ekként elindítója volt a neósoknak, és áttételesen meghatározója a Nyolcaknak, nem igazán vett részt a szervezkedésekben.

Örök kívülálló

A Nyolcaknál alapító volt ugyan, de csak az első kiállításra küldött képet. Visszavonult a francia metropoliszba, és dolgozott tovább Picasso, Matisse, Braque, Modigliani közelében, de korántsem a követőjükként. Míg honfitársai tanulmányaik végeztével hazatértek, és már csak néha utaztak Párizsba, ő épp fordítva: kint maradt és csak néha látogatott haza.

Ám hamarosan reménytelenebb időszak következett számára. Míg a fauve-ok egyik legeredetibb alakja volt, a kubizmus nem vonzotta. Pedig akkor már ez volt az új divat, az új botránykő. Czóbel válságba került, 1914-ben ráadásul kitört a háború, és menekülnie kellett Franciaországból. Hollandiában és Németországban talált újra magára. Az expresszionista Die Brücke csoporttal cimborált, de kívülálló maradt ott is. A húszas évek közepétől újra Párizsban élt, ahol egyéni hangú, képi világa jól illeszkedett az École de Paris tarkaságába. Ekkorra kialakított stílusa már nem sokat változtatott, inkább csak módosult. Képeinek szándékolt nyersesége a későbbiek során sokat szelídült, brutális, fekete kontúrjai feltöredeztek, a kompozícióit vattás, puha foltok kezdték uralni. A harmincas évektől mind többet időzött itthon, 1940-ben végleg Szentendrére települt, és olykor-olykor járt már csak Párizsba kiállítani. Hosszú élete során tisztelet övezte, és még megérhette, hogy képei számára 1975-ben múzeum nyíljon Szentendrén.

Új felfedezések

Ám az életmű katasztrófája, hogy az I. világháború előtti, párizsi képek nagyrészt elvesztek, illetve lappanganak. Őt nem nagyon foglalkoztatta ez a veszteség, hiszen csak hét évvel a fegyvernyugvás után, 1925-ben tért vissza a párizsi műtermébe, de addigra az otthagyott képeinek nyoma veszett. Ha előkerülnének, ma minden bizonnyal csodájukra járna a világ. A háború alatt Hollandiában festett vásznai is szétszóródtak, alig ismerünk belőlük valamit.

Hogy most, a szentendrei Művészet Malomban mégis többet látni ebből a nagyszerű korszakból együtt, mint bármikor, ez elsősorban Barki Gergely művészettörténész kitartó kutatómunkájának köszönhető. Az utóbbi tíz évben számos festményt sikerült megtalálni, illetve azonosítani a fauve-os ciklusból, melyek alapján több-kevesebb elképzelésünk lehet Czóbel e hallatlanul erős, korai festészetéről. A németországi időszakból is jó néhány lappangó mű került elő, közülük nem egy épp a mostani kiállításra, külföldi múzeumok raktárainak mélyéről. Így a festő 1925-ig tartó periódusát bemutató épületszárny sok újdonsággal szolgál.

Az életmű további része jóval ismertebb és feldolgozottabb volt már eddig is, jórészt Kratochwill Miminek, a festő monográfusának sok évtizedes tevékenysége révén. Ő volt az utolsó magyarországi (1971-es), illetve párizsi (2001-es) gyűjteményes kiállítások rendezője, és a mostani tárlatnak is ő az egyik társkurátora, az említett Barki Gergellyel, valamint Jurecskó Lászlóval és Bodonyi Emőkével egyetemben. Az általuk jegyzett, reprezentatív katalógus számos új szemponttal járul hozzá a festő mára tetemesre duzzadt irodalmához.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.