„Egymásra rakódnak a problémák” - Interjú Bozsik Yvette-tel

/ 2013.03.26., kedd 17:30 /
„Egymásra rakódnak a problémák” - Interjú Bozsik Yvette-tel

Április 10-én az Átrium Film-Színházban aktuális és megrázó problémára hívják fel a figyelmet a „Minden ötödik órában” című előadás alkotói, ugyanis minden ötödik órában kerül bíróság elé olyan ügy, amely nők vagy gyerekek elleni erőszakhoz kapcsolódik. Bozsik Yvette a darab rendezője kétgyerekes anyaként fontosnak tartja, hogy ilyen és ehhez hasonló aktuális problémákról is beszéljen a színház. Legújabb rendezéséről kérdeztük a Kossuth-díjas táncos-koreográfust.

fotó: Horváth Judit / Bozsik Yvette Társulat

Minden ötödik órában címmel rendez előadást a családon belüli erőszakról. Miért választotta ezt a témát?

Az előadás Fullajtár Andrea ötlete volt és Orlai Tibor kért fel a rendezésre. Andrea korábban egy stockholmi fesztiválon képviselte a Katona József Színházat Éléonore Mercier könyve alapján íródott monológgal. Mercier egy segítő központban dolgozott és az oda betelefonálók első mondataiból szerkesztette meg a könyvét. Nem akartam feminista előadást csinálni, de az tény, hogy a nők elleni erőszak problémáján leginkább férfiak tudnának változtatni. És szeretném, ha az is felszínre bukna, hogy a bántalmazó gyakran maga is bántalmazott volt gyerekkorában. Miután nem gyógyulnak meg az emberek, egymásra rakódnak a problémák.

Hogyan kell elképzelnünk az előadást? Van egy konkrét történet vagy több históriát fűztek egybe?

Nagyrészt külön történetekből áll össze az előadás, de néhol ezek összekapcsolódnak. Minden szereplő több mindent játszik, de vannak visszatérő karakterek, helyzetek is. Szókimondó darab született, mivel több oldalról meg kell ábrázolnunk az erőszakot. És azt is meg kell mutatnunk, hogy az erőszak mögött nagyon sokszor szexuális feszültség van. Nem mindegy, milyen eszközökkel, hogyan jelenítjük meg a durvaságot: erőteljesen, esetleg visszafogottan, vagy éppen absztrakt módon.

A tánc hogyan kapcsolódik a történetbe? A színészek is táncolnak majd?

Régóta dolgozom prózai színészekkel, ezért kiküszöböljük a határokat a színészek és táncosok között, mert így sokkal egységesebb előadást alkothatunk, mintha a táncosok csak táncolnának, a színészek pedig csupán beszélnének. A szövegek nagyon erősek, de képekben és hangokban is szeretnénk erős egységet alkotni. A társulatomból Vati Tamás, aki már több prózai szerepet játszott, valamint Samatha Kettle és Valencia James szerepelnek. Samantha fogja Mercier karakterét megeleveníteni. Valencia James barbadosi származású, az ő jelenléte pedig erősíti azt, hogy ez nemcsak egy magyar probléma, hanem általános, hiszen nagyon gyakran rasszista motívumok is keverednek a nők elleni támadásokba.

Hogyan állt össze az előadás? Kiktől kértek segítséget?

Szabó-Székely Árminnal, a dramaturggal sokat beszélgettünk, illetve még a Belvárosi Színház vezetőjével, Orlai Tiborral is. Aztán a próbák elején elmentünk együtt a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesülethez (NANE), ahol Tóth Györgyivel beszéltünk. Ez mindenkire sokkoló hatással volt. De már az olvasópróbán is sokakban bukkantak fel a személyes élmények. Én is elmondtam a saját tapasztalataimat, mert én is a saját életemből merítek a legtöbbet. Gyakran építek bele önéletrajzi elemeket az előadásaimba. Korábban ilyen volt a Lány, kertben című előadás is. Nem arra törekedtem, hogy minden hibátlanul érthető, egyértelmű legyen, hanem inkább a légkör, a csend, a félelem, a tehetetlenség, és azok a pillanatok elevenedjenek meg a színpadon, amik körülfonják ezt az egész problémát.

Csak magyarországi eseteket építettek be az előadásba?

Fontosnak tartottuk, hogy ne csak hazai történeteket dolgozzunk föl, hiszen a világ bármelyik részén történnek hasonló esetek. És nemcsak egy társadalmi réteghez köthetők ezek az erőszakos esetek, hiszen a gazdagok, a diplomások között is tetten érhető az erőszak. Gondoljunk csak a nemrégiben a hírekben szereplő budai főorvos esetére, aki savval öntötte le a szeretőjét. A lányok felé már korán olyan képeket sugároznak, hogy a kisportolt, gazdag férfiakhoz kell vonzódniuk, már nem a valódi értékek a fontosak, hanem a külsődleges jegyek, és mindenki ehhez akar igazodni. Egyetemes a történet, így részben a NANE által gyűjtött anyagokból dolgoztunk, a többi epizód pedig fikció.

Volt olyan történet a dokumentumok gyűjtésekor, ami nagyon meglepte vagy megrázta?

Igen, egy afrikai nő története, aki Magyarországra menekült egy rituális gyilkosság elől. Az ő története annyira nem szokványos, hogy mindenképpen szerettem volna, ha bekerül az előadásba.

Van különbség a hazai és a más országban tapasztalható helyzet között?

Egy fejlettebb nyugati államhoz képest, a hatóságok, a segítő szervezetek rendszere, hozzáállása a nagyon eltérő, de persze, ha egy konzervatív iszlám országot nézünk, ahhoz képest jelentősen jobb a helyzet nálunk. Azonban az erőszak, mint jelenség mindenütt létezik. Az agressziónak nagyon sok formája van, hiszen van lelki terrorizálás, anyagi függés, vagy olyan, hogy valaki egyszerűen nem viszi el a gyerekét orvoshoz, amikor az beteg. Szeretnénk, ha az előadása gyakorlati segítséget is adna, ezért szóróanyagok is lesznek kitéve majd az Átriumban.

Idén 20 éves a Bozsik Yvette társulat. Mivel készülnek?

Felújítjuk a Budapesti Táncfesztiválra az 1999-es „Tavaszi áldozatot", méghozzá azért éppen most, mert az inspirációt adó Le Sacre du printemps idén lesz száz éves. 1913-ban amikor Nyizsinszkij bemutatta, óriási botrány volt, rengetegen támadták miatta, pedig zseniális alkotás volt. Számomra példamutató az, ahogy ő szembe ment az akkori elvárásokkal, és bizonyította azt, hogy az embernek a saját útját kell járnia.

Tavaly a Trafó vezetésének megnyerése, majd a visszalépése körüli botrányos helyzetben adott nekünk egy rövid interjút, amelyben úgy fogalmazott, hogy az akkor önt ért támadások miatti fájdalmát beleépíti majd egy előadásba. Megszületett ez az előadás vagy a Minden ötödik órában koreográfiájába építette be az érzéseit?

Azt az előadást még meg fogom csinálni, de született azóta olyan koreográfia, amibe ezt beleszőttem. Az Ezeregyéjszaka virágaiban is megjelenik az a magányos nőalak, akit megvetően kívülről szemlélnek, ketrecbe zárnak és kirekesztenek. Mikor azzal támadtak, hogy „szőke nőként" kisgyermek mellett miként tudnék megfelelni az igazgatói kihívásoknak, kétség sem maradt bennem, hogy ez a jelenlegi társadalom képtelen a női  szerepek újragondolására. Tény, hogy olyan világban élünk, ahol a társadalom nehezen fogadja el a nőket vezető szerepekben, és olyan országban, ahol a gyűlölködés a közélet része, ahol mindenfajta tudás nélkül pocskondiázzák a másikat. És ez szerintem az otthoni életbe is beszivároghat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.