Egység

Az író Budapesten született, de gyermekkorát a Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán töltötte, és az ott szerzett élmények, tapasztalatok egy életen át elkísérték, s meghatározták a világhoz való viszonyulását. Korai írásaiban fel-felbukkan a tiszta erkölcsöt magában hordozó magányos hős alakja, aki a nagyvárosba kerülve nehezen találja a helyét. Bár Lázár Ervin neve a realista ábrázoláshoz közel álló novelláival lett ismert, hamar jelentkezett írásaiban a sivár jelent és a szép múltat, a felnőtt és a gyermek világát, képzeletet és valóságot egybejátszó látásmódja, amely Pompor Zoltán szerint a latinamerikai irodalom mágikus realista jelzővel jellemzett nagy íróival (például Márquezzel) rokonítja őt.
Ez az egységben való látás igazi sikerét aztán a gyermekirodalomba sorolt műveiben éri el. Ám a Lázár Ervin-i mese meghaladja a népmesének a világot jóra és rosszra osztó törvényeit, negatív hőseinek megadja a javulás lehetőségét, így végső soron a krisztusi szere tetmorált hirdeti. A gyermekkorban megismert világnak később Csillagmajor című kötetében állított emléket Lázár Ervin, amellyel zárójelbe tette a vele kapcsolatban emlegetett "gyermekíró" meghatározásból az előtagot.

A könyv fölrajzolja az alkotói pálya meghatározó szakaszait, bevezeti olvasóját a Lázár Ervin-i világba, megmutatja a népmesei hagyomány módosított továbbélését, és kimondja a mesének mint műfajnak fontosságát az olvasásra nevelésben. Azzal pedig, hogy a mondanivalót (tanulságot?) visszacsempészi az irodalom kapcsán a becsülendő értékek közé, valamint megmutatja a gyerekeknek és felnőtteknek szóló műveinek rokonságát, végső soron azt mondja ki, hogy fölösleges az irodalomnak ez a merev kettéválasztása.

Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Lázár Ervin elbeszélő művészetéről. KISS JÓZSEF KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2008. ÁRA: 2280 FT