valasz.hu/kultura/kesz-flashmob-mezosegi-szokos-es-suru-csardas-a-bazilika-elott-115597

http://valasz.hu/kultura/kesz-flashmob-mezosegi-szokos-es-suru-csardas-a-bazilika-elott-115597

Életek éneke

"Részletkérdés, hogy mennyire magyar, cigány vagy román"

/ 2008.03.25., kedd 19:10 /

Az öreg zenészek körül csellengve lopják a nótát a totyogó gyerekek, kukoricaszállal lengetik a taktust, két botocskából álló "hegedűn" próbálgatják a mesterfogásokat. És lesz belőlük olyan muzsikus, táncos, hogy Párizsban a barista elfelejti feltenni a kávét, míg rögtönzött előadásukra figyel. Erről szól az Életek éneke című "rendezett dokumentumfilm", melyről Bereczki Csaba rendezőt kérdeztük.

- Miért Buena Vista Transylvania az alcíme az Életek énekének?

- Wim Wenders Havanna-filmje adta az ihletet, hiszen ha a kubai zenészekről lehet zenés mozifilmet forgatni, miért ne lehetne az erdélyi zenészekről is. Mindkét film, azon túl, hogy remek muzsikával szolgál, zenészportrékat, emberi sorsokat vetít elénk, balladaszerűen, sok derűvel fűszerezve.

- Filmjében Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója, az Utolsó óra népzenei sorozat szervezője vezeti be a nézőt az erdélyi - magyar, cigány, román - népzene világába. A film a legendás prímás, Fodor Sándor Neti temetésével kezdődik. Az utolsó utáni órában vagyunk?

- A film éppen azt bizonyítja, hogy nem beszélhetünk utolsó óráról, hiszen a hagyomány tovább él a családokban. De ha azt szajkózzuk, hogy az utolsó órában vagyunk, valóban vége is lesz. El kell hinni, amit a saját szemünkkel láttunk, hogy van folytatás, és segíteni kell, hogy a megőrzött kultúra tovább éljen.

- Az Életek éneke a Bolondok éneke című mozifilmjét követte, melyben szintén hangsúlyt kapott a népzene. Ilyen sokat jelent önnek a dal, a ritmus?



- A zene fejezi ki számomra legjobban az élet lényegét. Az első szívdobbanástól a halálig minden ritmus kérdése az életben. Ha például rossz döntést hozunk, azt jelenti, hogy valamit rossz ritmusban csináltunk - azt is mondhatjuk, ritmuszavarunk van. A zene a legérzelmesebb művészet, és engem a filmkészítésben legjobban az érzelmek érdekelnek, nem az okoskodás.

- A film az idős gyimesi zenészházaspárt, Zerkula Jánost és Fikó Reginát egy lapon említi többek között a cigány Covaci Marcellel és a román Stefan Florinnal. Ezáltal erősödhet a világban a cigány magyarokról alkotott kép, és sokan azonosítják a magyar népzenét a cigányzenével. Jól van ez így?

- Szerintem a külföldieknek csak a zene marad meg a filmből, és ez a legfontosabb. Az Életek éneke nem ismeretterjesztő film, a főszerep a zenéé, részletkérdés, hogy az mennyire magyar, cigány vagy román. Fölöslegesnek tartom ezt feszegetni, hiszen az erdélyi zenei kultúra egységes. Ha nem lettek volna a ma is archaikus módon élő cigány zenészek, a magyar népzene sem maradt volna fönn ősi formájában. Ne felejtsük el azt sem, hogy a világban cigányzeneként és magyar népzeneként sokszor a nótát azonosítják, a filmből viszont kiderül, hogy nem erről van szó. Hanem igazi, gyökerekkel rendelkező, hallgatható zenéről, ami felveszi a versenyt a kubaival, a délszlávval vagy a spanyollal - és ezt érdemes megismertetni a világgal. Így tudunk leszámolni a sztereotípiákkal. A sztereotípiák a közönség fejében vannak, és nem a zenészekében - ezek a nagyszerű, félprofi zenekarok ugyanis azt játszszák, amit a közönség elvár tőlük. Nekünk, akik ezt a világ elé vittük, az a feladatunk, hogy a legmélyebbre ássunk, miközben szórakoztató filmet készítünk igazán tehetséges, hús-vér emberekről, zenészsorsokról, eredeti zenéről.

- Hozhat-e a film nemzetközi sikert az erdélyi zenészeknek?

- Nagy esély van rá, hogy a film befusson külföldön is, és ez azt jelenti, hogy elsősorban az öt bandából verbuválódott Életek éneke zenekar fut be, amit a film hívott életre. A sikert azonban soha nem lehet kiszámítani, és ne felejtsük el, a Buena Vista világsikerében a promóciónak is nagy szerepe volt. Csak úgy tehet szert az erdélyi népzene nemzetközi ismertségre, ha el tudjuk adni a filmet egy külföldi forgalmazónak. Akkor sem fogok elkeseredni, ha nem sikerül, és csak szűk szakmai körben tarthat számot érdeklődésre. Illyés Gyula jut eszembe, aki, amikor arról sajnálkoztak, hogy Ady Endre verseinek francia átültetése nem adja vissza az eredeti művek sava-borsát, csak annyit mondott: ezt ne mi sajnáljuk, sajnálják a franciák.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.