Életre szóló kapcsolat

/ 2013.02.13., szerda 17:28 /

A koronázási ékszerek hazaengedése után más módon is kiderült, hogy az Egyesült Államok nyitni szeretne Magyarország felé. 1978-tól hazánkra is kiterjesztették a Fulbright-ösztöndíjként ismert oktatási-kulturális csereprogramot. Az igazgatóváltás után még több réteget szeretnének megszólítani.

Amikor J. William Fulbright amerikai szenátor 1946-ban elindította a nevéről elnevezett programot, azzal a szándékkal tette, hogy így is segítse a II. világháború utáni széthullott világban az országok közti megértést. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és magántámogatók is az ötlet mögé álltak. A háborús újjáépítési alapokból indult program mára a földkerekség egyik legrangosabb ösztöndíja az Egyesült Államok és a világ 166 országa között, kétoldalú államközi egyezmények alapján. Az ösztöndíjakra posztgraduális hallgatók, oktatók és tudományos szakterületen kutatók pályázhatnak bármely tudományterületen és művészeti ágban. A magas színvonal egyik bizonyítéka, hogy a tudományos programok sorában legtöbben a Fulbright ösztöndíjasai közül lettek Nobel-díjasok.

Önbizalommal telve

A politikai enyhülés első jeleként Jimmy Carter 1977-ben úgy döntött, hogy visszaszolgáltatják hazánknak a Szent Koronát. Ebben a légkörben kapcsolódhattunk be a Fulbright-programba is. A szocialista érában minisztériumi felügyelettel zajlott a pályázók kiválasztása, az 1992-ben megalakult Fulbright Bizottság azonban már igazságosabban és önállóbban működik.

"A nulláról indultunk az új rendszer felépítésével, hogy minél nyíltabbá tegyük a pályázati lehetőséget - meséli Brückner Huba, aki az indulástól tavaly novemberig volt a bizottság igazgatója. - Az adott terület szakembereit bevonva, több szinten szűrtük meg a pályázókat. Az interjúkból kiderült, hogy ki-ki mennyire elhivatott a szakterületén, s hogy amit kint profitál, azt itthon hogyan akarja majd hasznosítani."

A Brückner Huba vezette bizottságnak köszönhetően a program ismertsége jócskán megnőtt, a pályázók száma pedig megsokszorozódott, közel hatszáz amerikai és ezer magyar ösztöndíjassal. A volt igazgató szerint akik Amerikában jártak, más emberként tértek vissza egyéves kintlétük után, mert a plusztudáson túl nagy önbizalomra tettek szert azzal, hogy egy idegen környezetben is megállták a helyüket. Szakmai és emberi kapcsolatokkal gazdagodtak, sokan megvetették lábukat a nemzetközi tudományos életben, itthon pedig egy összetartó társaságot alkotnak a volt ösztöndíjasok.

"Életre szóló emberi kapcsolatok hálózata alakult ki. Washingtoni partnereinknek is feltűnt, hogy azok az amerikaiak, akik itt jártak, mennyire kötődnek Magyarországhoz - meséli Brückner. - Ez annak köszönhető, hogy tudományos és művészeti téren is rengeteg értéket tudunk felmutatni, emellett rendszeresen szerveztünk olyan programokat, amelyekkel jobban megismerhették Magyarországot. Közös kutatások, oktatási programok és intézményi együttműködések alakulnak ki, és több, hajdan nálunk tanult amerikai fiatal ma az Egyesült Államok külügyminisztériumában foglalkozik Magyarországgal."

A magyarországi Fulbright Bizottság munkáját már pár évvel az indulása után elismerték azzal, hogy a program ötvenedik évfordulóját 1996-ban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián ünnepelték - Jimmy Carterrel. Nem akármilyen örökséget hagyott tehát maga mögött Brückner Huba novemberi nyugdíjba vonulásakor. Hetvenen pályáztak az igazgatói posztra, még Amerikából is. A választás a Chicagóban született, 1994 óta Magyarországon élő Jókay Károlyra, az író bátyjának ükunokájára esett. Szülei abban a hiszemben menekültek el 1945-ben Magyarországról, hogy pár év múlva visszatérhetnek. Nem így történt.

Újra itthon

"Két generáció nőtt fel, én pedig az óvodától a PhD-ig jutottam el, mire hazajöhettünk - meséli Jókay Károly. - Szüleimmel és két húgommal kint csakis magyarul beszélgettünk, hétvégi magyar iskolákba és cserkésztáborokba jártunk. Egyértelmű volt, hogy egyszer még hazatérünk. Amikor Magyarországra jöttem, az az óriási tenni akarás buzgott bennem, amit Amerikában tanultam meg, és ami minden hazatelepült magyarban benne van. Fájt látni a népem ügyetlenségét a változások utáni új helyzetben."

Miközben pénzügyi tanácsadó cégét vezette itthon, valamint balkáni és afrikai országokban, testvéreivel megalapította a Jókay Család Alapítványát a Kárpát-medencei magyar közoktatás és kultúra, a Pápai Református Kollégium rászoruló diákjai és a Jókai Mór emlékét őrző civilszervezetek támogatására.

Sérültek támogatása

Az új igazgató már felvette a kapcsolatot a roma szakkollégiumok vezetőivel, mert, mint mondja, ott termelődnek ki azok az értelmiségiek, akik a saját népükön segíteni tudnak. Nagyobb hangsúlyt akar fektetni a látás-, mozgás- és hallássérültek ösztöndíjhoz jutására, mivel az Egyesült Államokban igen felkészültek az egyetemek a fogyatékkal élők fogadására. Olyan vállalatokat is keres, amelyek a bizottsággal együttműködve tudnának támogatni magyar oktatókat, kutatókat és diákokat.

"Én is tanultam cserediákként Németországban az akkori Európai Gazdasági Közösség és a KGST kapcsolatait és kölcsönhatásait kutatva, a disszertációmat védve - mondja Jókay Károly. - Tudom, mennyire emberformáló egy külföldi tapasztalatszerzés. Ehhez az élményhez szeretnénk hozzásegíteni minél több embert."



Neves ösztöndíjasok

Fulbright-ösztöndíjas volt többek között Jeszenszky Géza norvégiai és Magyarics Tamás írországi nagykövetünk, Hankiss Elemér szociológus, Kepes András és Such György újságíró, Berend T. Iván, Csiszár Imre és Dávidházi Péter, az MTA tagjai, Vámos Miklós, Oravecz Imre és Kodolányi Gyula író, Frank Tibor, Abádi-Nagy Zoltán és Benedek György egyetemi vezető, vagy az üzleti életből Hamecz István és Dobák Miklós.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.