Eleven királysírok

/ 2017.07.26., szerda 17:05 /

Épül a nemzeti panteon Székesfehérváron Félidejéhez érkezett a Koronázási Szertartásjátékok rendezvénysorozata Székesfehérváron. Az egykori koronázóvárosban idén III. Béla alakja elevenedik meg a hajdani bazilika helyén felállított színpadon, augusztus 18–19-én.

„Egy angol apa elviheti a fiát a Westminster-székesegyházba, nagy királyaik sírjához – én azonban csak annyit mondhatok: szent királyaink csontjai egy betonbunkerben hevernek, összekeverve – indokolja Szikora János rendező, hogy miért is indította útjára öt éve a Koronázási Szertartásjátékokat. – Úgy képzelem, hogy ha végére érünk ennek a tízéves ciklusnak, amelynek most a felénél járunk, visszatekintve elmondhatjuk, hogy ha virtuálisan is, de létrehoztunk egy nemzeti panteont. Történelmünk sorsfordító alakjai így legalább a nézők emlékezetében elnyerhetik méltó helyüket, mert ugyan csak egy-egy előadás erejéig, de mégiscsak feltámasztjuk nagy királyainkat.”

Bebörtönzött édesanya

A Királyi Napok csúcspontjaként megrendezett oratorikus játék keretében évről évre más uralkodó alakját idézik meg Szent Istvántól egészen III. Andrásig, az utolsó Árpád-házi királyig. A korabeli koronázási szertartások forgatókönyvei részben fennmaradtak, sőt a kódexek a liturgián túl komplett kottákat is megőriztek. A hiányzó részleteket pedig művészi képzelőerővel pótolták, így jött létre a mai forgatókönyv.

A színpadot a fűvel benőtt, murvával beszórt Nemzeti Emlékhely területén állítják fel a történelmi hitelesség kedvéért, itt állt ugyanis valaha Európa egyik leghatalmasabb – a török korban kifosztott és megsemmisített – épülete, a Nagyboldogasszony-bazilika, a magyar királyok koronázásának helyszíne. A rendezvénysorozat mottójául pedig a középkori koronázási szertartáskönyv egy mondatát választották: „A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg!”

Az idén III. Béla alakjára fókuszálnak, akinek uralkodása alatt Magyarország ezeréves történetének legsikeresebb korszakát élte. Sokak emlékezetében III. Béla mint az írásbeliség meghonosítója él. S noha uralkodása az Árpád-kor csúcspontját jelentette, színpadra kívánkozó izgalmas esemény nem kötődik nevéhez. „Lehet, hogy uralkodása bizonyos szempontból eseménytelen volt, viszont felépített egy országot, aminek különleges gazdasági stabilitást is biztosított” – hangsúlyozza a rendező. Ezért a színpadon az uralkodót érő szellemi és emberi hatásokat próbálják megjeleníteni. Volt azért jó néhány, színházi szempontból is megragadható mozzanata III. Béla életének, ami, ha nem is véres királydrámával, de legalább némi izgalommal kecsegtet: az uralkodó édesanyja például mindent megtett azért, hogy Bizáncból visszahívott fiát ne válasszák meg királynak. Ebbéli igyekezetében elment egészen odáig, hogy összeesküvést szőtt a saját fia ellen, ám III. Béla ezt nem nézte tétlenül, és bebörtönözte a saját édesanyját. Mindemellett azért elsősorban az építkező király alakjára összpontosítanak.

Bizánci zene

Középkori királyaink közül csak kettőről jegyezték fel, hogy az átlagot meghaladó testalkata volt: Szent Lászlóról és III. Béláról. Ezt a feltűnő külsődleges jegyet akarta a rendező megjeleníteni elsősorban, amikor a szereplőket válogatta, másodsorban pedig a daliás alkat mögött meghúzódó jellemvonást, a kiegyensúlyozottságra törekvést kereste, és mindezt Hirtling István személyében vélte megtalálni. Kulcsszereplő lesz még Manuel császár, aki az uralkodót nevelte a bizánci udvarban, őt Trokán Péter alakítja, aki már szerepelt koronázó püspökként egy korábbi szertartásjátékban. Lánya, Trokán Nóra is megjelenik majd mint III. Béla szerelme és hitvese. Úgy látszik, hogy nincs koronázás Blaskó Péter és Mihályi Győző nélkül, hiszen minden évben új szerepet találnak nekik. Idén sem lesz ez másképp: Mihályi alakítja a koronázó érseket, Blaskó pedig Anonymust személyesíti meg. Somogyi Győző festőművésznek és Grosschmid Erik bábtervezőnek köszönhetően pedig további két óriásbábbal – az egyik III. Bélát, a másik a feleségét, Antiókhiai Annát formázza – bővül az immár 17 óriásbábból álló királyi menet.

A Koronázási Szertartásjáték az idén bizonyos szempontból ellép a klasszikus, oratorikus hangzásvilágtól. Ezt az eltávolodást a bizánci hatás inspirálta, hiszen gyermekkorát az uralkodó a bizánci udvarban töltötte, sőt, a császár egy időben trónörökösként tekintett rá. A liturgia változatlanul hagyott zenei alappillérei éppen ezért az idén a korábbiaktól eltérő hangzásvilágot zárnak közre, ami kiegészül a bizánci liturgia színpadon ritkán hallható zenei elemeivel. A zenei anyagot az idén Szirtes Edina Mókus határozza meg, akire jellemző a világzenéhez, jazzhez, kortárs hangzásokhoz való vonzódás. A liturgikus elemek megjelenítését a Honvéd Férfikarra bízták.

Virtuális bazilika

Az elmúlt négy évben arra tettek kísérletet, hogy a díszletek segítségével – melyeket rendre az építész végzettséggel is rendelkező Szendrényi Éva díszlettervező készít – a nézőkben felélesszék a hajdani Nagyboldogasszony-bazilika virtuális képét, amelynek helyén most a színpad és a nézőtér áll. A díszletelemekkel megkísérelték a templom egyes strukturális elemeit – például a tornyot vagy a homlokzatot – ábrázolni. Az idei az első alkalom, hogy változtatnak a koncepción, mégpedig úgy, hogy a keleti hatásokat a díszletben is megidézik: a bizánci építészetre jellemző centrális szerkezet egy óriási kupolarendszer formájában jelenik meg, az ókeresztény kápolnák világára emlékeztetve.

Hagyománnyá vált Székesfehérváron az is, hogy a Királyi Napok idejére a történelmi belváros főutcája fényutcává változik. A házak falaira vetítve, mint egy kihajtott képeskönyv óriási lapjain, elevenedik meg az egyes királyok élettörténete. Magyarósi Éva grafikusművész-animátornak köszönhetően 1200 négyzetmétert tölt be a Képes krónika világát idéző, mozgó képanimáció, esténként kilenctől éjfélig.

„Minden évben elfog a szorongás, fel tudom-e kelteni az érdeklődést másokban és persze magamban is a téma iránt – mondja Szikora. – Csakhogy az Árpádházi királyaink témája kiapadhatatlan kincsesbánya, és nekem tulajdonképpen nincs más dolgom, mint a kincsek között kutakodni.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.