Elhunyt Pálhegyi Ferenc

/ 2016.03.30., szerda 18:12 /

Nyolcvanegyedik életévében elhunyt Pálhegyi Ferenc pszichológus, nyugalmazott főiskolai tanár, pasaréti presbiter, aki jegyeseknek és házasoknak tartott előadásokat országszerte.

„Édesapám, Pálhegyi Ferenc, sokak szeretett Feri bácsija tegnap este mennyei hazájába költözött. Családi körben, békességben, szeretetben” – adta hírül kedden a lánya a Facebookon. Pálhegyi Ferenc pszichológus, nyugalmazott főiskolai tanár, családgondozó elsősorban a házasságra készülő vagy már családos keresztény párok körében volt közismert. Az ország egész területén tartott jegyesoktató és házassággondozó előadásokat – ezek közül talán a legismertebbek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartott sorozatai voltak –, és több könyvet is írt ebben a témában.

Fotó: Heti Válasz

Pálhegyi Ferenc 1935-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1958-ban diplomázott a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, a Vakok Intézetének tanára lett, majd pszichológiai doktorátust szerzett. 1971-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára, közben a Budapesti Református Teológiai Akadémia professzora, a péceli bibliaiskola igazgatója, a Biblia Szövetség alelnöke, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetője, a Biblia és Család című lap főszerkesztője. 1999-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki. Főbb művei: Személyiséglélektani kalauz (1981), Keresztyén házasság (1992), Van-e keresztyén pedagógia? (1994), Útjelző táblák (1996), A menekülő ember, Szex és szerelem (1998), Házassági karambolok (2000), Öregedés és halál – újjászületés és feltámadás (2002), Körkép, korkép, kórkép (2004).

Pálhegyi Ferenc 2005 karácsonyán interjút adott lapunknak, ebből közlünk most néhány részletet:

„Gyors a közlekedés, de nem lett több időnk. Ha nyertünk pár napot, nem üdülni megyünk, hanem telefonálunk, e-mailezünk, faxolunk. Kortársaink laptopon írott művei nem jobbak a XIX. században kézzel írt regényeknél és verseknél. Több információhoz jutunk, mégsem lettünk bölcsebbek. Eljutnak hozzánk a trópusok ízletes gyümölcsei, mégsem táplálkozunk egészségesebben. Fejlődött az orvostudomány, mégsem lett kevesebb a beteg. Örülni kell a sok technikai vívmánynak, de nem szabad elhinni, hogy azok elvezetnek a boldogsághoz.”

„A mai ember egyik legnagyobb istene a komfort. Ha nincs igazi úti cél, fontossá válik az utazás kényelme. A posztmodern ember is a pusztában vándorol, mint hajdan Izrael népe, de nem hisz az Ígéret földjében, ezért igyekszik komfortossá tenni a pusztát. És nemcsak komfortistennek hódol, hanem a hírnév-, pénz-, hatalom és gyönyöristennek is. Ők mind az emberi kéz, ész alkotásai, az ember önmaga istene.”

„A mai ember mintha nem akarna kilépni a gyermekkorából. Mesék bűvöletében, álomvilágban szeret élni. Komolyan veszi a horoszkópot, a jóslást, szeretne varázsolni, átváltozni, mindhiába. Pál apostol mondja, hogy az emberek az egészséges tanítást nem fogadják el, de a mesékhez odafordulnak, mert viszket a fülük.”

„Isten-alakú üresség van minden emberben, amit illúziókkal próbál meg kitölteni. Minden küzdelmet, ami arra irányul, hogy legyőzzük a betegségeket, a természeti erőket, és biztosítsuk magunk számára a hatalmat az egészség, a jólét és a veszélytelen élet létrehozásához, megelőzi a kérdés, hogy mit akarunk kezdeni a függetlenségünkkel és a hatalmunkkal. Tegyük fel, hogy sikerül győznünk. De mi történik azután?”

„A kereszténység mindig is kisebbségben volt, még akkor is, amikor látszólag uralkodott. A Szentírás üzenetéhez igazán ragaszkodók sohasem voltak sokan. Jézusnak van egy szép hasonlata a követőiről: ti vagytok a föld sója. Tudjuk, a sóból nem kell sok. A Biblia arról beszél, hogy a »maradék« megtartatik, és bennük rejlik a jövő. Ha keresztény testvéreink vállalják a hitüket, mernek világítani, és valóban példát is adnak az életükkel, ha Jézus Krisztus követői a helyükön vannak, élhetőbb lesz az élet, és bizakodhatunk.”

A teljes interjú itt olvasható el. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.