Elsöprő Erővel

/ 2015.12.16., szerda 18:37 /

Nincs még egy olyan körülrajongott alkotása a filmtörténetnek, mint a Csillagok háborúja. A negyven évvel ezelőtt indult intergalaktikus mese legújabb része, Az ébredő Erő a következő hetekben letarolja a világot, rajongók millióit ültetve a mozikba, ám ami ennél is fontosabb: új fejezetet nyit a Star Wars-univerzumban.

„Tízmillió Star Wars-szakértő országa vagyunk” – most épp ebben a formában bukkan fel újra és újra az interneten a bonmot, ami így nyilván nem igaz, annyiban azonban mégis, hogy a nyakunkon lévő legújabb Csillagok háborúja-rész világpremierje, vagyis annak hatása alól az sem tudja kivonni magát, akit különben hidegen hagy a közel negyven évvel ezelőtt kezdődött intergalaktikus sztori. Persze, az természetes, hogy karácsony előtt a Darth Vader-maszkok és a rohamosztagos jelmezek mellett – az új epizód miatt a szokásosnál is nagyobb dömpingben – Star Wars-legók, figurák, kütyük és fénykardok tömege árasztja el a játékboltokat, ám hogy még a tejesdobozon, májkrémen, kukoricakonzerven is a sötét nagyurat, a jedi nagymestert, Yodát, a droidokat és másokat kell felfedeznünk, az több mint szokatlan. De a globális méretű neurózis – és a remek üzleti érzék – bizonyítéka az is, hogy a világ egyik vezető aukciós háza, a Sotheby’s két hete árverést szervezett Az ébredő Erő bemutatója elé a sorozathoz kapcsolódó relikviákból.

Teljes gőzzel dübörög tehát a Star Wars-őrület, az óriási titkolózás mellett jó ideje nem telt el úgy nap, hogy ne jelent volna meg kiszivárogtatott részlet, hír vagy álhír – mind-mind a vérprofi marketingkampány részeként. A széria eddigi hat filmje világszerte 4,6 milliárd dolláros jegybevételt hozott, és most is van kikre építeni, hiszen a hetedik részt is több nemzedék várja. Így az 1977-es epizóddal rajongóvá váltak, az 1999–2005-ös második trilógia „áldozatai”, és azok, akik moziban most először találkozhatnak az immár veterán Skywalker ikrekkel (Mark Hamill, Carrie Fisher), Han Solóval (Harrison Ford) és Csubakkával (Peter Mayhew), a szőrös vukival. (A trilógiák és epizódok sorrendjében keretes írásunk segít eligazodni.)

A beavatottak filmje

A Csillagok háborúja a filmtörténet talán legsikeresebb és legjövedelmezőbb alkotása, melyre egész iparág épült: ez az első epizód bemutatása óta 28 milliárd dollárt jövedelmezett, és mára a filmek nélkül is képes lenne termékek ezreit ontani. A Star Wars filmeket azonban nem a látvány, a technika élteti, a vizuális effektek csupán szükséges, de másodlagos kellékek. Ennél sokkal fontosabb, hogy George Lucas eposza kultuszmű, azaz a beavatottak filmje, amely az összetartozás páratlanul erős kapcsát jelenti. De mitől válhatott ez a mozi a popkultúra részévé, és folytatódhat-e a sikere a jövőben is? Főleg úgy, hogy a 2012-ben a Lucasfilmet és vele együtt a sorozat jogait is megvásárló Disney filmstúdió szándéka szerint mostantól évente kapunk Star Wars-részeket: az újabb epizódok 2017-re és 2019-re készülnek el, a köztes időben pedig a Star Wars-univerzum egy-egy hősének történetét elmesélő mozifilmek születnek.

Az előjelek egyelőre biztatók. A hetedik rész vetítéseire a világszerte egy időben (október 19-én) elindított online jegyértékesítés során az amerikai, a kanadai, a brit szerverek mellett a magyarországi rendszer is szinte azonnal összeomlott – túlterheltség miatt. Itthon már az első napokban közel 50 ezer jegy kelt el a december 18-i premierre, a mozik pedig minden eddigi rekordot megdöntő látogatórohamra számítanak. A hazai forgalmazó, a Forum Hungary 181 vásznon vetíti a filmet országszerte, az eddig eladott jegyek száma pedig a bemutató előtt tíz nappal megközelítette a 155 ezret. Az ébredő Erő mozis összbevételét világviszonylatban alsó hangon kétmilliárd dollárra jósolják, amivel a harmadik legsikeresebb film lesz az Avatar és a Titanic után, de nem kizárt, hogy megelőzi ezeket. Az Amerikai Filmintézet pedig már korábban jelezte: az éves filmtermést értékelő listájukat csak a Star Wars hetedik részének bemutatója után teszik közzé, vagyis nem titkoltan az Oscar-esélyesek közé várják a filmet.

A végletekig fokozott érdeklődés és várakozás érthető, hiszen a legutóbbi Star Wars-mozi bemutatója óta tíz év telt el, és az új epizódot már nem George Lucas, hanem J. J. Abrams rendezi. Abrams maga is fanatikus rajongója volt az 1977-es eredeti trilógiának, mesterének tekinti Steven Spielberget, és nevéhez fűződik többek között a Star Trek mozifilm is. Ráadásul azt ígérte: a kritika és a rajongók által sem szeretett és nem kímélt ezredfordulós előzménytrilógia után visszatér az ősforráshoz, a kezdeti részek történetmesélésének hagyományához.

Sok fantázia, kevés tudomány

„A Csillagok háborúját Lucas alapvetően fiataloknak szánta – idézi fel Földi Bence újságíró, Star Wars-rajongó és szakértő, aki az mno.hu-n több cikkében is az egyes tudományok felől közelített az űreposzhoz. – Olyan történetet szeretett volna elmesélni, amelyből meg lehet tanulni az élet nagy igazságait, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy mit szabad és mit nem szabad megtenni. A fiatal Lucas számára egykor a westernek voltak ilyenek, ő pedig hasonló műfajt keresett, hogy az örök érvényű életigazságokat, erkölcsi tanításokat továbbadhassa.” Így született meg a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” játszódó, egyszerűen kódolható, mégis sokrétűen magyarázható sci-fi a jó és a rossz örök küzdelméről, és a mindent átható, mágikus Erőről. A középpontban egy, a szüleit elvesztett fiú (Luke Skywalker) áll, aki idős mesterek (Obi-Wan Kenobi, majd Yoda) segítségével végül hőssé válik. Lucasnak határozott célja volt, hogy a történetben sok legyen a fantázia (bolygók, galaxisok, különleges lények, robotok, űrhajók, fegyverek) és kevés a tudomány. Mítoszokból, antik mondákból, legendákból merített és gyúrta össze jó érzékkel emberközpontú, népnevelő meséjét, amit újszerű, izgalmas, de követhető, és aprólékosan kidolgozott képi világgal ötvözött. Máskor történelmi emlékeinkre (ősközösség, ókori Róma, középkori lovageszmény, Harmadik Birodalom) építve mutatta be például a köztársaság, a szenátus, a birodalom működését, vagy épp a lázadók társadalmát.

Lucas elsöprő erejű sztorijának sokszínűsége a történészeken és a politológusokon kívül a filozófusoknak és a valláskutatóknak is feladta a leckét, miután az űrsaga atyja éppúgy támaszkodott a keresztény tanításokra (Az Erő legyen veled!/Az Úr legyen veletek!), mint buddhista vagy taoista tanokra, de a pogányság vagy a NewAge hívei is megtalálhatják a nekik szóló üzeneteket. „A legvalószínűbb azonban – mondja Földi Bence –, hogy Lucas nem törekedett se a nyugati, se a keleti tanítások népszerűsítésére, egyszerűen mindenhonnan felcsipegette azt, amire a mese szempontjából szüksége volt.” Az pedig már a siker egyik nem várt hozadéka, hogy a film hatására felütötte fejét az úgynevezett jedizmus (jedi lovagizmus) is, amelynek követői szeretik magukat önálló vallásként aposztrofálni.

De az őstrilógia sikeréhez rengeteget tett hozzá John Williams hatásos, már-már szimfonikus magasságokat ostromló zenéje is. A komponista új fejezetet nyitott a filmzene történetében azzal, hogy minden főszereplőnek, történésnek és ismétlődő helyszínnek saját, jól felismerhető és vissza-visszatérő dallamot írt, követve ezzel Richard Wagner monumentális operafolyamának, A Nibelung gyűrűjének tökéletesre csiszolt, motivikus szerkesztési elvét. Williams zenéjének népszerűsége máig töretlen, előszeretettel játsszák a világ minden szegletében, és miután az eddigi hat mozifilm zenéjét ő jegyzi, nem meglepő, hogy Abrams az új részhez sem keresett mást.

Új időszámítás

George Lucas már az első film forgatókönyvének írása idején kilenc részben gondolkodott, és tudatosan döntött úgy, hogy a történetet a közepén kezdi, majd az előzmények ismertetése után tér csak rá a folytatásra. Más kérdés, hogy mostanra kiszállt a sorozat készítéséből, jegyzeteiből, vázlataiból fikarcnyit sem használt fel a Disney, így nemcsak hogy a hetedik részre nem volt, de a következő két epizódra sem lesz hatással. Földi Bence szerint azonban nem érdemes azon keseregni, hogy Lucas kiszállt, mert egyrészt az előzménytrilógia rossz fogadtatása máig kísérti a mestert, másrészt a fiatalabb rendezőknek is esélyt kell adni, hogy megmutathassák, mit tudnak kezdeni a sztorival. Abrams csak egy filmet vállalt a tervezett háromból, a hírek szerint a nyolcadik rész rendezője Rian Johnson, a 2019-es epizódé pedig a Jurassic Worldöt is jegyző Colin Trevorrow lesz.

Egyelőre azonban még csak a hetediknél tartunk, ahol Abramséknak két fontos tényezőre kellett figyelniük. Az egyik, hogy az új filmmel úgy nyúljanak vissza a ’70–80-as évek klasszikus hármasához, hogy közben a múltat is megidézzék, a másik, hogy a végeredmény lehetőleg ne emlékeztessen az előzménytrilógiára. Az új karakterekkel – köztük a női, illetve a színes bőrű férfi főszereplővel – az új nézők bevonzása a cél, míg a régi szereplők a régi rajongók nosztalgiáját is hivatottak felkelteni. Ennek ellenére Az ébredő Erő valószínűleg nem tud olyan elsöprő hatást kiváltani, mint az 1977-es kezdő epizód (ma sokkal nehezebb a nézőket úgy meglepni, mint akkor), ám abban kulcsszerepe van, hogy határozott irányt szab a következőknek: a történet a majd’ harminc évvel ezelőtti rész, A jedi visszatér végétől folytatódik. A Disney legalábbis ezt az utat választotta, azzal, hogy törölt minden, az elmúlt évtizedekben akár könyvben, akár képregényben, akár játékban megjelent galaktikus históriát, kivéve azokat, amelyek a hat mozifilm által kijelölt kánonba illeszthetők. Vannak azonban, akik szerint többet érne, ha a Disney eddig nem ismert konfliktusokat, történeteket filmesítene meg ahelyett, hogy leragad az univerzum egyetlen szegleténél. Mint ahogy megfontolandó az is, hogy a tervezett szériagyártással a mozifilmpremierek nem veszítenek-e túl sokat jelentőségükből (attól nem kell tartani, hogy a várt bevételek elmaradnak).

Nemcsak a lehetőség adott tehát, hanem a kihívás is óriási. De bárhogy alakuljon is, a magunk részéről annak örülnénk leginkább, ha a jövő filmes alkotóinak a látvány megteremtése mellett jutna elég idejük és figyelmük a történetmesélés ritmusának megtartására is – ha már az Erő úgyis velük van.

A Star Wars mozifilmek kronológiája

A klasszikus trilógia:

1977: Star Wars 4. – Egy új remény (rendező, forgatókönyvíró: George Lucas)
1980: Star Wars 5. – A Birodalom visszavág (rendező: Irvin Kershner; forgatókönyv: Lawrence Kasdan)
1983: Star Wars 6. – A jedi visszatér (rendező: Richard Marquand; forgatókönyv: George Lucas és Lawrence Kasdan)

Az előzménytrilógia (avagy hogyan lesz Anakin Skywalkerből Darth Vader):

1999: Star Wars 1. – Baljós árnyak (rendező, forgatókönyvíró: George Lucas)
2002: Star Wars 2. – A klónok támadása (rendező, forgatókönyvíró: George Lucas)
2005: Star Wars 3. – A Sith-ek bosszúja (rendező, forgatókönyvíró: George Lucas)

A folytatás:

2015: Star Wars 7. – Az ébredő Erő (rendező: J. J. Abrams; forgatókönyv: J. J. Abrams és Lawrence Kasdan)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.