Eltitkolt hírek, menekülő zsidók: 3 dolog, ami megvalósulhat Houellebecq Behódolásából

/ 2016.01.26., kedd 09:12 /
Eltitkolt hírek, menekülő zsidók: 3 dolog, ami megvalósulhat Houellebecq Behódolásából

Nem néztem utána, hogy éppen hol tart a kortárs irodalmi kánon, hogy mostanság ciki-e Michel Houellebecq-re hivatkozni vagy sem, de tény, hogy az eredetileg pont a Charlie Hebdo-merénylet napján megjelent, Magyarországon a negyedik kiadásnál járó Behódolás című munkája töretlenül sikeres. Így megkockáztatható, hogy még mindig jobban tematizálja az európai iszlámról szóló vitát, mint más politizáló regények.

Ha az emlékezetem nem csal, a szerző óva intett, hogy a közeljövőben (2022-ben) játszódó, az első muszlim francia elnök megválasztásáról és a nyugat-európai értelmiség végelgyengüléséről szóló történet politikai szálait bárki valamiféle jóslatként, forgatókönyvként olvassa – a futurológiai vonásokat amúgy is gyengíti, hogy a regény 15-20 százalékban pornó –, ettől még tény, hogy a Behódolás néhány fontos pontján ijesztően közel van a valósághoz. Tavaly elolvasás után úgy tettem félre, mint egy határtalan cinizmusa ellenére is eléggé tanulságos, politikai következtetéseiben elnagyolt, viszonylag szórakoztató könyvet; aztán idén feltűnt, hogy a híreket olvasva egyre többször jut eszembe a történet. Legutoljára éppen vasárnap jártam így.

Íme három jelenség a Houellebecq-könyvből, amire ráismerhettünk az utóbbi időben.

I. Hatósági titkolózás, elhallgatott hírek

Köln óta téma, hogy hogyan fordulhat elő egy nyugat-európai országban a nők elleni tömeges erőszak hatósági elhallgatása – vagy legalábbis a hírek visszatartása, titkolózás az elkövetők származásáról. A sajtó polkorrekt megfelelési kényszeréről (mely a gyakorlatban öncenzúrát jelent) mi is írtunk, Georg Paul Hefty is értekezett. Aztán ott van a svéd eset: a Nyheteridag.se írása szerint  a stockholmi Kungsträdgårdenbe rendezett We are Sthlm zenei fesztiválon történt tavaly és tavaly előtt nyári, a kölni botrány miatt nyilvánosságra hozott erőszakot már korábban kitálalta volna egy helyi rendőrségi pszichológus, ám a Dagens Nyheter újságírója lepattintotta, miután kiderült, hogy az elkövetők migránsok. Nos, a Behódolás elején leírt helyzet alapvonásában hasonló: megpróbálják eltitkolni a bevándorlók által kirobbantott utcai erőszakot, mégpedig azért, hogy nehogy a szélsőjobb malmára hajtsák a vizet a híradásokkal. Idézet következik.

A távolból hirtelen hosszúra nyúlt fegyverropogást hallottunk.
– Mi lehet ez szerintetek? – kérdezte Alice. [...]
– Nem írnak semmit – suttogta az egyikük szorongva – még mindig a G20-as találkozóval foglalkoznak.
Ha ezek azt hiszik, gondoltam, hogy a hírcsatornák majd beszámolnak az eseményről, nagyon tévednek, ma is, tegnap is Montfermeiljel kapcsolatban, teljes a hírzárlat. [...]
– Nem tudom, miért döntöttek a teljes hírzárlat mellett; nem értem, mire készül a kormány.
– Szerintem teljesen világos: rettegnek, hogy a Nemzeti Front nyeri meg a választást. És minden filmkocka, ami a városi erőszakot ábrázolja, eggyel több szavazatot jelent a Nemzeti Frontnak.

(61–68. oldal)

II. Menekülő francia zsidók

A Behódolás főszereplője, François életében a legnagyobb törés, amikor szeretője és szexuális tárgya, Myriam, a fiatal zsidó lány egyszer csak bejelenti, hogy elhagyja Franciaországot, mert szülei után költözik Izraelbe. Nemcsak ők tesznek így a regényben; Houellebecq valóságos exodusról ír. Idézet:

– A szüleim elhatározták, hogy elhagyják Franciaországot. Emigrálnak Izraelbe. [...] Fűtötték egymás fejét, nemcsak az én szüleim emigrálnak, legalább négy-öt barátjuk tett mindent pénzzé, hogy Izraelben telepedjen le. Egy egész éjszakát átbeszélgettem velük, de nem tudtam kikezdeni a meggyőződésüket, biztosak benne, valami súlyos dolog fog történni Franciaországban a zsidókkal.

(106–107. oldal)

A fenti sorok mellé olvassuk el az Index hétvégi (január 23.), Menekülnek a zsidók a franciáktól címmel megjelent összefoglalóját: „Közel 8000 francia zsidó vándorolt ki Franciaországból, és költözött Izraelbe a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni, tavaly januári terrorakció után, amire két nappal később egy Hyper Cacher nevű kóser szupermarket elleni támadás tett rá egy lapáttal (itt négy zsidó származású francia állampolgárt lőttek le).”

III. A baloldali sajtó Kasszandrát kiált

Kasszandrának sanyarú sorsa van a görög mitológiában: jóslataiban senki sem akar hinni. Houellebecq regényében rengeteget ostorozza a baloldali sajtót, mely mindent elkövet azért, hogy nevetségessé tegye, semlegesítse a tömeges bevándorlás veszélyeire figyelmeztető hangokat, jóslatokat. A baloldali sajtó a valóságban eljutott az „álproblémától” a válság elismeréséig, az „úgysem jönnek terroristák a menekültek között” tézistől az IS-beszivárgás leírásáig.

A média leadott néhány sokkoló riportot két évvel azelőttről, akkor voltak ez első fegyveres összecsapások, de mostanában már egyre kevesebbet beszéltek róluk, valahogy elcsépeltnek tűnt a téma. Néhány éven, sőt nyilván néhány évtizeden át a Le Monde, és úgy általában a balközép összes újságja, vagyis valójában az összes újság rendszeresen ostorozta a „Kasszandrákat”, akik polgárháborút vizionáltak a muszlim bevándorlók és a bennszülött nyugat-európai lakosok között. […] A balközép újságírói ugyanabban az elvakultságban szenvedtek, mint a trójaiak.

(55–56. oldal)

 *

Mi következik a fentiekből? Nyilván nem sok, hiszen ettől még nem fogják a francia elnököt 2022-ben Mohammed Ben Abbesnek hívni. De azért nem árt, ha többet olvasunk. És óvatosabban bánunk Kasszandrával.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Koncertek téli szombat délutánokra

A Zuglói Filharmónia négy alkalmas Téli bérlete a nagy klasszikus zeneszerzőkön kívül (Haydn, Mozart, Beethoven, Bach) ritkábban hallott különlegességeket is műsorra tűz.

Budapesten a Bolsoj szólistái

Magyarországra érkeznek Oroszország legnagyobb és a világ legjelentősebb opera- és balettszínházának szólistái. December 12-én, hétfőn adnak koncertet az Erkel Színházban.

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.