Értik-e a magyar sajtógrafikát Svédországban?

/ 2016.10.14., péntek 18:45 /

Szerényi Gábor rajzaiból annyi humor és kedvesség árad, hogy hiába hazai újságokban jelennek meg, aktualitástól függetlenül is érthetők, még Magyarországtól több száz kilométerre is. A grafikust a Svédországi Magyarok Országos Szervezetének (SMOSZ) helyi csoportja hívta meg, hogy rendezzen kiállítást a munkáiból Lundiban. A tárlat megnyitóján zömében svédországi magyarok voltak, akiket Szerényi Gábornak sajátos humorával sikerült elbűvölnie, megnevettetnie. A tervek szerint a tárlat, bár a hónap végén Lundiban bezár, vándorkiállításként Stockholmba, majd Koppenhágában is látható lesz. 

Szerényi Gábor alkotásai - kattintson a képre a galériáért

Szerényi Gábor 1977 óta publikál a magyar sajtóban. Első munkáit még Nagy László válogatta a hajdani Élet és Irodalomba, ahol 1991-ig jelentek meg rajzai. Ezt követően a Magyar Nemzetben dolgozott, jelenleg pedig a Magyar Idők munkatársa, melynek Lugas című kulturális mellékletben lehetősége van színes illusztrációkat is készíteni, ami izgalmas feladat: rajzai a lap vizuális arculatának meghatározó karakterét adják. Általában önálló képeket készít, de gyakran felkérésre, konkrét témához talál ki ötleteket.

Svédországba menet kiválogatott és bőröndbe tett egy 34 darabos gyűjteményt, és rajzait maga szállította a helyszínre: a témákat tekintve kifejezetten a hazai hangulatokat, a magyar kötődéseket szerette volna megjeleníteni. „Bár a grafikai nyelv nemzetközi, azt gondolom, sajátosan itthoni a motívumtáram, a megjelenített életképek atmoszférája – mondja Szerényi Gábor. – Évek, sőt évtizedek óta készítek például vázlatokat a budapesti közlekedésben, kis füzetekbe, a helyszíneken. Ezeket később átdolgozom, kiszínezem.”

Alkalmazott grafikái olykor konkrét írásokhoz kapcsolódnak, de, mint látjuk, nem kötődnek politikai oldalakhoz. Illusztrálta az idők során Csurka István novelláját, Orbán Viktor írását, Tamás Gáspár Miklós több cikkét és Bayer Zsolt első novelláskötetét, a Tündértemetőt is. A kiállításoknál mindig fontosabbnak tartotta az újságokban való megjelenést, de számtalan tárlaton is szerepelt egyénileg és csoportosan is. 2015-ben titkos szakmai szavazással ő nyerte a magyar karikaturisták szövetségének Kétfilléres-díját. 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.