És ezt is szinte bűn leírni

/ 2013.07.07., vasárnap 20:50 /
És ezt is szinte bűn leírni

Hetvennégy éves korában elhunyt Buda Béla pszichiáter - közölte a család vasárnap az MTI-vel. A nemzetközi hírű, Prima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével is elismert kutató júniusban adott interjút lapunknak: Joseph J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés címmel hazánkban is megjelent kötetéhez írt utószót, erről beszélt a Heti Válasznak.

- Az egyneműek egymás iránti vonzalmának társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott. Mi ma a hivatalos álláspont?

- A homoszexualitás az ipari társadalmakban a hatvanas évek óta nem büntetőjogi kategória. Magyarországon ez később következett be, illetve a homoszexualitás terén még évekig 21 év volt a korhatár, miközben már 18 évesen katonának mentek a fiúk. Ezt követte a betegségelv, ami a börtön rémétől ugyan megszabadította, később viszont nagyon kellemetlen gyógymódoknak tette ki a homoszexuálisokat, és a hátrányos társadalmi megkülönböztetésük is megmaradt. Az amerikai melegmozgalmak hatására aztán az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1973-ban kivonta a homoszexualitást a mentális betegségek köréből is; meghagyta viszont - akkor még - az énidegen homoszexualitás kategóriáját, vagyis azt az esetet, amikor valaki nem tudja elviselni, hogy meleg, attól szabadulni szeretne. A botránykő a továbbiakban az lett, hogy létezik-e ilyen betegségfajta. A melegmozgalmak - melyekhez sok pszichológus, pszichiáter tartozik - ezt is vitatják. A 90-es években pedig a pszichiáterek kimondták, hogy a kezeléshez indikáció kell, és ez csak olyan javallat lehet, ami a nemzetközileg jóváhagyott betegségtanokban megtalálható.

- Magyarul amely betegség nem létezik, azt nem is lehet gyógyítani.

- Igen, különösen nem a társadalombiztosítás terhére. Ez ma a világtrend, ami lefékezte a témával kapcsolatos kutatásokat is. Az a magyarázat kanonizálódott, hogy a homoszexualitás a heteroszexualitással egyenértékű nemi önazonosság. A probléma áttevődött a magánpraxisba, amit csak a piac szabályoz. A 80-as évek második felében viszont megalakult Amerikában a NARTH - a homoszexualitás kutatásával és terápiájával foglalkozó nemzeti társaság - olyan pszichológusokból és pszichiáterekből, akik vállalkoznak férfi homoszexuálisok kezelésére, hogy - ismét - heteroszexuálisokká váljanak. E mozgalom élén áll Joseph J. Nicolosi, akinek Szégyen és kötődésvesztés címmel jelent meg a könyve most magyarul. Hazánkban is sokan vannak, akik "titokban" járnak ilyen terápiára, de ez is összetett: kevés az olyan ember, aki a homoszexualitást nevezi meg a legfőbb problémájaként, sokkal inkább amiatt kér segítséget, hogy szorong, depressziós, öngyilkossági gondolatai vannak, és ezek a homoszexualitására vezethetők vissza.

- Ha ma egy homoszexuális felkeres egy hazai pszichiátriai rendelést, hogy szeretne változtatni az életén, akkor mi történik?

- Elmondják neki, hogy ez nem betegség, próbáljon vele megbékélni. Ott tartunk, hogy nem szabad a homoszexuálisokhoz segítő szándékkal fordulni, mert akkor úgymond megzavarunk egy természetes folyamatot.

- A szakmában tehát az az elfogadott, hogy a homoszexualitás veleszületett irányultság, jóllehet eddig tudományos kutatás nem támasztotta alá, hogy genetikai vagy hormonális oka lenne?

- Igen, de ez sem olyan egyszerű, mert a homoszexuális mozgalmakban is létezik olyan irányzat, amely nem örül ennek, hiszen a biológiai meghatározottság is magával hozhat negatív minősítést. Ha ugyanis ragaszkodunk ahhoz, hogy ez genetikai hajlam, akkor eljuthatunk odáig, ahova nácik is eljutottak, hogy ez degeneráció. Az emberi nemiség azonban nem olyan örökletes programban fejlődik ki, mint az állatok többségénél, a fejlődési időszakban fontosak a szexuális viselkedési minták.

- A könyv két dogmává rögzült tézist próbál cáfolni: az egyik a biológiai determináció, a másik az, hogy ha a melegeknek lelki problémájuk van, akkor az abból fakad, hogy meg akarják változtatni őket. San Franciscóban egyenesen betiltottak minden ilyen kezelést, mondván, az kuruzslás.

- Nicolosi nem mondja azt, hogy mindenkin lehet segíteni: kizárólag azokkal akar foglalkozni, akik ezt az állapotot nem tudják elfogadni. A terápia végén pedig még az is kiderülhet, hogy az illetőnek tényleg jobb vállalnia a homoszexualitását. De a melegek is szorulhatnak terápiára például a coming outot követő családi konfliktusok miatt.

- Gyakran éppen a mozgalmak taszítják lelki válságba a fiatalokat az erőltetett színvallással?

- A coming out crisis sok fiatalnál okoz családi traumát, és öngyilkossághoz is vezethet: Magyarországon voltak évek, amikor a telefonos lelki segélyszolgálathoz befutó komoly öngyilkossági szándékot jelző hívások 40 százaléka ilyen problémáról szólt. A radikális melegmozgalmak szerint a coming out crisis megoldása az, hogy el kell menni az ő rendelőikbe, el kell költözni otthonról - adnak szállást is. Pedig volt eset, hogy családterápiával - amelynek célja az, hogy minél kevesebb zűr legyen az érintett körül - "visszaállt" a fiatal szexuális orientációja.

- Az ember heteroszexuálisnak születik?

- Nem, bár ezt is sokan vitatják. Most elterjedt az a nézet, hogy az ember eredendően semleges, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy "biszexuális". Egy nagy német irányzat szerint az, hogy milyen nemi irányultság alakul ki, a neveltetésben és a környezetben észrevétlenül megjelenő ingerektől függ. Egy felmérés kimutatta, hogy a férfiak körében rendkívül magas, 30 százalék fölötti a biszexuális élmények száma, de csupán négy százalékuk lesz kizárólagos homoszexuális.

- Ha a környezeti minták meghatározók, akkor nem okoz kárt a Svédországban bevezetett semleges öltöző, vagy az, hogy a kislányoknak is autózni és a kisfiúknak is babázni kell?

- Utóbbi törekvés úgy jött létre, hogy rájöttek: gyakran már nagyon korán sztereotipizálják a biológiai nem alapján a nevelést, melynek során fölerősítik a társadalmi elvárásokat. A céljuk az, hogy levegyék a gyerekek válláról ezt a terhet: ne bélyegezzenek meg egy kisfiút már az óvodában, ha nem autóval játszik, vagy egy kislányt, ha nem úgy néz ki, mint egy Barbie baba. Ezek nem okoznak kárt. Viszont én még olyan homoszexuális férfit nem láttam, akinél - és ezt is szinte bűn leírni - ne lett volna túl szoros anyai kötés, és ne alakult volna ki komoly, nőkkel szembeni fóbia. Sokuknak például nem volt apamintája a szűkebb vagy tágabb családban. Sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a pszichoszexuális fejlődés során történik valami. A magyar köztudatban azonban annyira nagy a - kommunizmusból eredő - elmaradottság és szexualitásellenesség, hogy a szexológia mint tudományág sem tudott fejlődni; a magyar szakemberek ismeretszintje rendívül alacsony. Leegyszerűsítve közelítik meg a kérdést: örökletes-nem örökletes, a balkezességgel analóg-nem analóg. Az emberre jellemző lelki mechanizmusok többsége nem öröklött, hanem az egyedi élethelyzetéből kialakult, majd idővel rögzült és karakterré vált tulajdonság. Ezt nehéz megváltoztatni, pedig sokszor ezek a tulajdonságok vezetnek lelki betegségekhez. Ezért nehéz a homoszexualitást is kezelni.

- Mitől lett a homoszexualitás szexológiai-lélektani kérdés helyett politikai-mozgalmi ügy?

- A modern ipari társadalmakban, különösen a nagyvárosokban a homoszexualitás régóta elfogadott jelenség mint életmód, de kétségtelenül él az emberekben előítélet, húzódozás ettől a fajta beállítódástól, ezért bizonyos rejtőzködést igényel. Külön történet, hogyan indult el a II. világháború után az a jogvédő, diszkriminációellenes, egyenjogúsági mozgalom, amely aztán egyre több területre terjedt ki, de számos országban, például Angliában tényleg politikai mozgalom kellett ahhoz, hogy a homoszexualitást ne tekintsék bűncselekménynek.

- Eddig tehát pozitív a történet.

- Amíg az elnyomatásból kellett kijönni, addig igen. Én is az első perctől melléjük álltam, a 60-as években még kellemetlenségem is támadt abból, hogy először írtam a homoszexualitásról. Munkám során is láttam, hogy melegek színesebb egyéniségek, érzékenyebbek, reflexívebbek, kommunikatívabbak, artisztikusabbak. A szívem velük van. Engem egyébként nem is az érdekel, hogy gyógyítják-e vagy nem, hanem az, hogy szellemileg és tudományosan is nagyon alacsony színvonalon állunk, sok buta elv, a politikumban gyökerező kötöttség tartja vissza egy csodálatos és hatékony technika, a pszichoterápia fejlődését. Volt, amikor azt hirdették, hogy az a homoszexuális, aki megtalálja magát, boldog és kiegyensúlyozott életet tud élni. Ez igaz, de őket is otthagyják, megcsalják, csak éppen a mozgalmi álkiteljesedésben ezeket a problémákat is elfojtják. Ahogy azzal sincsenek nagyon kisegítve, ha házasodhatnak, gyereket fogadhatnak örökbe, mert ezek az intézmények is válságban vannak: 60 százalék körüli a válások száma, gyermekelhelyezési perek dúlnak - ettől őket sem védi meg senki.

- Elmondhatjuk, hogy pár évtized alatt a homoszexualitás kriminalizált helyzetből divattá vált?

- Igen. Olyan hangsúlyt kapott, hogy most már ezzel okoz konfliktusokat: meg kellene gondolni, hogy érdemes-e provokálni a nem melegeket, fölvonulást szervezni, extrajogokat követelni, mert a társadalom már tart ott, hogy a homoszexualitást nyilvános diskurzusok nyomán is el tudná fogadni.

- Mennyiben hat a fejlődésben lévő kamaszokra a média? Az Eurovíziós Dalfesztiválon a finn énekesnő megcsókolta a táncosnőjét, így tiltakozva az ellen, hogy hazája nem támogatja a melegházasságot, Cannes-ban leszbikus film nyert, miközben Párizsban a melegházasság ellen tüntettek, egy magyar csatornán futó sorozatban pedig hangsúlyosan szerepel egy leszbikus szál.

- A kutatások szerint ezeknek nincs jelentőségük, a gyerekekre ez nem így hat. Ezek inkább politikai dokumentációk: a közvéleményben hintik el, mintha ez normális lenne.

- "Hiszem, hogy emberi természetünk eredendően heteroszexuális" - írja Nicolosi. Ez mintha ellentétben lenne azzal, amit ön mondott.

- A személyiségfejlődés során van egy szakasz, amelybe beférnek a homoszexualitás felé vivő ingerek, különösen, ha a heteroszexualitás felé vivő ingerek nem kaptak elég helyet. Nicolosi filozofikus oldalról közelít, én fejlődés-lélektanilag. A törzsfejlődés során valóban a kétneműség alakult ki, a két nem egymás felé fordulása pedig nem csupán a szaporodás, hanem egy kulturális alapegység, a család záloga is. Ennek deklarációja azonban botránykő lehet.

- Számít rá, hogy a szakmában támadni fogják?

- Ettől nem tartok. Sok progresszív ügyhöz adtam a nevemet, például az otthon szüléshez, amikor is sokan figyelmeztettek, hogy támadni fognak érte. Most is lehetnek olyan, főleg fiatal szakemberek, akiknek nem tetszenek az elmondottak. De az idősebbek, akiknek több tapasztalatuk van, aligha támadnak majd. Nem az a könyv mondanivalója ugyanis, hogy a homoszexualitás kóros és gyógyítani kell, hanem az, hogy lehet, és ez remélhetőleg a szakmai nyitottságot és tájékozottságot fogja szolgálni.



A Nicolosi-módszer

A pszichoterápia nem tekinti betegnek azokat, akik lelkileg változni szeretnének, így a homoszexuálisokat sem. Az utóbbi évtizedekben elterjedt az a felfogás, hogy a homoszexualitás a nemi orientáció természetes és veleszületett válfaja, megváltoztatási kísérlete nemcsak eredménytelen, hanem a kliensre nézve káros is. Ugyanakkor számos terapeuta próbál segíteni annak, aki ezt kéri, és a pszichoterápiára jelentkezők közül sokaknak sikerült is változtatnia.

Nicolosi "újítása" az volt, hogy hirdetni kezdte: a homoszexualitásukat megváltoztatni akaró embereknek lehet pszichoterápiával segíteni. A pszichoanalitikus módszert próbálta intenzívvé tenni, és azokat az élményeket és késztetéseket állította a munka középpontjába, amelyeket a páciens nem tud, nem akar elfogadni, és ezek élettörténeti hátterét, főleg gyermekkori eseményeit dolgozza fel. A terapeuták korábban is ezzel foglalkoztak, főleg a szülőkhöz való kötődés zavaraival, a szülők olyan kommunikációs módjaival, amelyek a fiúgyerek önértékelését, fiús, férfias nemi szerepviselkedését megzavarták, illetve gátolták a másik nem iránti érdeklődésüket.

A serdülőkorban megzavart nemi identitás a saját nem felé fordul és ebben az irányban fejlődik - kevesebb gátlással, bűntudattal, de sok lelki nehézséggel. A homoszexuális férfiak nagyobb része ebben a nemi azonosságban él tovább. Nicolosi közös céllá teszi a visszatérést a heteroszexualitáshoz, és ehhez a gyermekkori lelki traumák feldolgozásának útját választja. A túlkontrolláló szülői kommunikáció, a szeretetmegvonásos, szégyenkeltésre összpontosító nevelés hatásait ismeri fel és hárítja el a kliens, megtanulja saját, autentikus érzelmi reakciót átélni és megerősíteni.

Mindez csupán néhány fogalom a könyvben leírt szakkifejezések és elméleti leírások közül. Nicolosi nem önsegítő könyvet, nem felvilágosító munkát írt, hanem szakmai vitát akart kezdeményezni, hogy a nemi önazonosság tárgyköre is terápiás téma lehessen. Nem akarnak mindenkit "kigyógyítani", nincs meg a homoszexualitás "vírusa" és gyógymódja, de megvan az a szakismeret, fogalomanyag és módszerkészlet, amely e problémakörben is használható, ahogy a heteroszexualitás sokféle zavarának kezelésében is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.