Éterlángszerű lobogás

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

Regény-, dráma- és emlékiratíró, esszéista, műfordító, nyelvész, kritikus, irodalomtörténész, történész, politikai gondolkodó, ideológus, pedagógus, orvos, realista, utópista, reformer, tudomány-, vallás- és kultúrfilozófus, egyszóval a reneszánsz embereszmény megtestesítője: univerzális elme. Németh László szellemi teljesítményének felvillantása is csak hosszú lélegzetű tanulmányban képzelhető el. Külföldön ugyan többször felfigyeltek rá pályája során - minden nagyobb európai nyelven olvashatók a főbb művei vagy az azokból készült válogatások -, mégsem tudta elfoglalni az őt megillető helyet az európai irodalmi köztudatban. A közhittel ellentétben nem népi írónak tartotta magát, hanem úgy vélte, őt a műveltebb ifjúság olvassa, mint ahogy középiskolás korától Domokos Mátyás is, akinek a nemzedéke számára - és fél évszázadon át a későbbi generációk számára is - a gondolataival való megismerkedés "sorsszerű találkozás" volt.

Másmilyen Magyarország

Németh László egykori fiatalabb barátja és 1956-tól könyveinek szerkesztője, aki Írósors címmel könyvet is írt róla, erről a következőket mondja: "A második világháború végén, amikor Magyarország is nagy politikai, történelmi változáson ment keresztül - ami egybeesett az én nemzedékem felnőtté válásával -, mindenki egy másmilyen Magyarországot szeretett volna, mint azok a megelőző korszakok, amelyekkel szemben a magyar irodalom tulajdonképpen a Nyugat indulása óta vitában állt." Domokos úgy emlékezik vissza, hogy mindenki azt érezte, eljött a változás lehetőségének pillanata, bár kezdettől fogva érzékelni lehetett azokat a fenyegető jeleket, amelyek az ellenkező irányba mutattak. De ezzel a szellem embere úgy van, hogy az utópia erkölcsi és szellemi igazsága legalább olyan fontos, mint a rideg valóság. Ez Domokos szerint nem azt jelenti, hogy az ember az utópiával elvakítja magát, hanem azt, hogy az utópiának megvan a maga érvényessége a mindenkori történelem fölött is. Amit a történelmi gyakorlat nem cáfolhat meg egyszerűen és egyértelműen. Mert egy mindig valóságosan kísértő lehetőségről van szó. Németh László írásaival arra ébresztette rá olvasóit, hogy a különböző államformák, államalakulatok, történelmi szituációk között kell találni egy olyan "harmadik oldalt" - legalább mint utópikus lehetőséget, mert ugye a füzetlapnak csak két oldala van! -, amelybe az ember a szíve vágyával és szellemi igényeivel együtt belefér. A történelem eszközeiről című tanulmányában azt a globális problémát feszegeti, hogy lehet-e machiavellista eszközök nélkül eredményesen hatalmat gyakorolni. Ő írta le azt is, hogy Magyarországon még nem volt olyan politikai rendszer, amellyel magyar író egyetérthetett volna, amelyben otthon érezhette volna magát. Ennek ellenére dolgozott érte. Ez a különbségtétel alapvetően fontos.

A szamár meg a csalamádé

Életművének központi gondolata a minőség, a minőséggel beoltott élet, a minőség forradalma, amelyről Németh úgy gondolta, hogy az egész világon el kell következnie. Az 1940-es évek elején Püski Sándor által hat kötetben kiadott és középiskolákban is terjesztett hatalmas tanulmánygyűjteményében, A minőség forradalmában, amelynek darabjai eredetileg egyszemélyes folyóiratában, a Tanúban jelentek meg, világosan kifejti, hogy a görög kultúra tanulmányozása során fedezte fel azt a minőséget, amely a magasra csigázott szellemi igényt, a minőség iránti "éterlángszerű lobogást" jelenti. Az ember mindent, amit tesz, a lehető legjobban próbálja megtenni, találjon értelmet abban a tevékenységben, amit végez, csináljon a "gályapadból is laboratóriumot". A munkamegosztás korában "a munka a szellem teljes önmegtagadását követeli". Mind kevesebben szolgálhatják élethivatásukkal azt, ami a szenvedélyük. Németh ezt tartotta a modern élet legmélyebb bajának. Domokos Mátyás szerint az értelmet mindig a tevékenységhez fűződő utópia adja meg, ami nem biztos, hogy megvalósul, de mint a szamár orra elé kötött csalamádé, ami után az állat megy és húzza a szekeret, az utópiáknak, a szép elképzeléseknek és a kevésbé szép realitásnak a találkozásában az a meggyőződés viheti tovább az embert, hogy tevékenységében van valami, amit fontosnak tart. Ha ezt megtalálja, nem kell azzal törődnie, hogy az milyen mértékben valósul meg és milyen mértékben nem. Ihletet kap. Ez nemcsak az írásra, a zeneszerzésre, a művészetekre vonatkozik, hanem a tudományra is, de a termelés kultúrájára is, az égvilágon mindenre. Így lehet átitatni az emberi világot és társadalmat a minőségelvvel. Az élet számos területén mindez magától értetődő, számos területén azonban az emberek úgy rázzák le magukról, mint kutya a vizet. A minőség elsősorban nem esztétikai fogalom, hanem mindennek a lelke, mozgatója. Nagyobb tisztánlátásra lenne szükség ebben a dologban, hiszen a némethi minőség nagyon is kézzelfogható. Jelen van kiemelkedő történelmi személyiségekben, de hétköznapi emberekben is. Domokos Mátyás úgy véli, hogy Németh László életműve mindegyikre kínál példákat, a történeti drámáiban például Széchenyi, Galilei, Gandhi, VII. Gergely alakjával, a regényeiben azokkal a hősnőkkel, akiket úgy emlegetett, mint Medici-kápolnája nőszobrait. Ők egy nemes törekvést, igényt, morális lehetőséget testesítenek meg, részben meg is valósítják, és ha nem is tudják százszázalékos hatásfokkal átgyúrni a maguk kis világát, és átalakítani azzá az "édenné", amelynek a vágya bennük él, nem alkusznak meg, megtesznek minden tőlük telhetőt. Sajnos azonban megvan annak a veszélye, hogy eltorzul, szörnyeteggé válik az az "ideaember", aki megszállottan képvisel egy életelvet vagy törekvést. Németh László Kárász Nellit artemiszi istennőnek ábrázolta, a mélytudatában artemiszi vágy és törekvés él, és nem tud küzdeni ellene, mert az erősebb, mint ő. Ezáltal a köznapi világ szemében szörnyeteggé válik. De a köznapi világ szemében VII. Gergely is szörnyeteg, vagy, mondjuk, egy Savonarola vagy azok a történelmi figurák, akik megpróbálják társadalmi vagy történelmi méretekben átgyúrni a világot, és mindent elpusztítanak maguk körül.

Németh László tele volt olyan felismerésekkel és igazságokkal, amelyeket érvényesíteni szeretett volna, és nemigen hajlott kompromisszumokra, ezért szinte egész életében perben, haragban állt az őt körülvevő világgal. Sokszor még a hozzá legközelebb álló személyekkel is. Németh László rendkívüli érzékenységű alkat volt, magyarázza Domokos Mátyás, folyton megbántódott, viszont furcsa módon szüksége volt ezekre a bántódásokra, ezek gyújtották fel az ihletét. Ez volt a fűtőeleme. Az az indulat munkált benne, hogy egy művel - Szabó Lőrinc kifejezésével élve - bosszút áll a világon.

Értelmiségi társadalom

Nem volt a szó köznapi értelmében vallásos, mégis valamiféle üdvtant, életreceptet szeretett volna nyújtani olvasóinak a mai profán korban. Főként Tolsztoj hatására arra a meggyőződésre jutott, ha nem vigyázunk, itt a földön kárhozunk el. Ezért is írta meg A vallásos nevelésről című hatalmas tanulmányát. Az embernek kell találnia egy olyan meggyőződést, ami méltó hozzá, és ez a kényszer az ember számára még akkor is megvan, ha elvesztette a hagyományos vallásokba vetett hitét. Domokos Mátyás szerint Németh László ezt alapkérdésnek tekintette, mert úgy látta, hogy a XX. századi társadalom összes lelki nyavalyája, nyomorúsága is pontosan abból a hiányból ered, hogy az ember nem tud mit kezdeni az életével. Németh László úgy fogalmazott, hogy az ember feladatként nyomul a világba, s már pályájának kezdetén azt is leszögezte, hogy az író: vállalkozás. Ez látszólag elméleti vagy filozófiai kérdés, mégis szörnyen valóságos minden ember számára, az sem térhet ki előle, aki nem is tud róla, csak érzi. Ez az a bizonyos modern szorongás. Az ember azért szorong, mert nem tudja, mivégre van a földön, nem tud olyan feladatot találni, ami kielégíti, és amiről azt mondhatja, hogy ez az ő rendeltetése. Rengeteg választ adhatunk arra, hogy mivégre vagyunk a világon, Németh László viszont azzal a felismeréssel is szembesít, hogy nem lehet kitérni a kérdés elől - mondja Domokos Mátyás.

A centenárium rendezvényei 2001 tavaszán
Április 17. Bp., Evangélium Színház - A Galilei díszelőadása
Április 18. Bp., Farkasréti temető, 11 óra. Koszorúzás és emlékezés az író sírjánál : Bp., Madách Stúdió Színház - A Széchenyi díszelőadása : Mezőszilas, 14 óra: ünnepi képviselő-testületi ülés; 15 óra: utcatábla-avatás; 16 óra: a Németh László emlékére című könyv bemutatója a könyvtárban : Hódmezővásárhely, 11 óra: könyv- és folyóirat-bemutatók a Németh László Városi Könyvtárban; 17 óra: ünnepi irodalmi est a Fekete Sas Szállóban. (Németh Ágnes, Cvetkó Sándor, Dávid Zsuzsa, Hirtling István, Makovecz Imre, Monostori Imre)
Április 19. Bp. XIII., Nővér u. 15-17., 9 óra - A Németh László Gimnázium megemlékezése. Tüskés Tibor előadása
Április 20. Bp. XIII., József Attila Művelődési Központ, 11 óra - A Németh László prózamondó verseny döntője. Utána a Németh László Társaság országos középiskolai tanulmánypályázatának díjkiosztó ünnepsége
Április 22. Tihany-Sajkod, 11 óra - Emléktábla-avatás a sajkodi Németh László-háznál.
Április 24. Kecskemét, 15 óra: emléktábla-avatás. (Két templom köz); 16.30 óra: Füzi László Alkat és mű című Németh László-életrajzának bemutatója a Katona József Könyvtárban (Sándor Iván, Vekerdi László); 19 óra: Harc a jólét ellen. A Kelemen László Kamaraszínház felolvasó előadása
Április 25. Szeged, Akadémiai Központ, 10 óra - Előadások Németh Lászlóról. (Görömbei András, Ilia Mihály, Monostori Imre, Olasz Sándor, Sándor Iván, Szigeti Lajos Sándor)
Április 27. Budapest Kongresszusi Központ, 12.30 óra - A minőség forradalmára. "In memoriam Németh László." Könyvbemutató. (Domokos Mátyás, Monostori Imre) : Mezőszilas, Németh László Könyvtár, 18.30 óra - Bíró Zoltán és Hölvényi György előadása
Április 29. Nagybánya, Híd utcai református templom, 10 óra - Konferencia. Előadók: Barta János, Beck Mihály, Bertha Zoltán, Fekete Károly, Görömbei András, Nagy János, Sipka Sándor, Vecsey Beatrix
Május 7. Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, 17 óra - Könyvbemutatók. Németh László: A felelősség szorításában (tanulmányok). Füzi László: Alkat és mű. Németh László 1901-1975. Tüskés Tibor: Az édenalapító (tanulmányok). A minőség forradalmára. "In memoriam Németh László". Németh László-breviárium. Közreműködnek: Németh Ágnes, Domokos Mátyás, Füzi László, Monostori Imre, Tüskés Tibor, Vekerdi László
Május 10. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 10 óra. Az irodalmi osztály ülése. (Borbándi Gyula, Görömbei András, Imre László, Kiss Gy. Csaba, Kulcsár Szabó Ernő, Olasz Sándor, Ritoók Zsigmond, Szegedy-Maszák Mihály)
Június 6. Bp., Magyar Írószövetség (Bajza u. 18.), 17 óra - Könyvbemutató. Németh László: Írások a hipertóniáról
(Németh Magda és Domokos Mátyás)

Németh László számára, véli Domokos Mátyás, az volt az egyik legnagyobb feladat, hogy választ adjon arra a kérdésre: Magyarország, amely Moháccsal elvesztette az önálló államiságát, miként tud a török hódoltság, a Habsburg-birodalomhoz való tartozás és a két világháború közti nagyon felemás világ nyomásából kiszabadulni és visszazárkózni Európához abból a süllyedésből, amelyben már a saját sorsával való szembenézés képességét is elveszítette. Noha se a második világháború előtt, se azután nem látta rózsásnak a jövőt, bízott abban, hogy az ő "nehézfejű nemzete" képes lesz arra, hogy tanuljon a múltjából, és felismerje válságos helyzetét. Arra vállalkozott, hogy - főként Ady Endre ihletésére - a szó szoros értelemben megteremtse és felébressze egy Európában végső soron idegen és eltűnéssel fenyegetett kis nép egységes nemzettudatát, amely valódi önismereten alapul, és a bomlasztó korszellem sem kezdheti ki.

Szerinte egy kis nép csak akkor maradhat fenn, ha elit tud lenni. Ha az egész társadalom a szó tág értelmében értelmiségi társadalommá válik. Az "osztályok valódi összeölelkezése" csak egy "megtisztult értelmiségi kultúrában" valósulhat meg. Értelmiségi pedig lehet bárki, aki hozzáértéssel, odaadással és felelősséggel végzi hivatását.

Hogy gondolatai a mindenkori konvenciók és tehetetlenségi erők ellenállásába ütköztek és ütköznek a mai napig, hűen tanúsítja az 1940-es évek elején írt naplójának részlete: "Alkotni a semminek, ez egyre nehezebb lesz. Pedig újra s még jobban meg kell tanulnom, ha élni akarok... Kell annyi önuralmat találnom magamban, hogy tudjak a XXI. vagy XXII. századnak írni." Úgy tűnik, tudott.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.