Ez a szabolcsi cigánybanda juthat ki az Eurovíziós Dalfesztiválra

/ 2016.02.17., szerda 18:31 /

A Parno Graszt különleges zenekarnak számít. Egyrészt, mert viszonylag régen, 1987-ben roma népzenei együttesként alakult (neve jelentése: fehér ló), másrészt, mert a falujukban, Paszabon, kizárólag énekesek és táncosok laknak, így nem meglepő, hogy az alapvetően hét-tíztagú formáció alkalmanként kiegészül más zenészekkel, sőt, a zenekar mellett néha tánccsoport is szerepel. Szerzeményeikhez autentikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtött cigányzenei alapokat használnak, magyarul és romani nyelven egyaránt énekelnek.

Az együttes máig négy nagylemezt adott ki, közülük a 2002-es Rávágok az zongorára című a 7. helyen végzett az Európai Világzenei Ranglistán. Zenéjük és hírük mára bejárta a világot, 2004-ben a BBC forgatott róluk filmet, 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, 2009-ben pedig az Egyesült Államokban adtak húsz állomásos turnét. Felléptek több alkalommal a WOMEX-en is, legutóbb Budapesten, a világzenei expo 0. napján, a Fonóban rendezett magyar napon. (Évekkel ezelőtt a Heti Válasz is írt róluk.)

A Parno Graszt ma este a Muzikumban hallható, ahol minden bizonnyal eljátsszák, a Már nem szédülök című dalukat is, amellyel a zenekar képviselné Magyarországot az idei svédországi Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal szerzője a banda alapítója, Oláh József.

Aki valamiért nem jut el a ma esti bulira, annak íme, a Már nem szédülök, ahogy A Dal című műsorban hallhattuk:

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Végre valami jó a sok rossz hír között

Frederik Buyckx sorozata 227 ezer pályamű között lett győztes az idei Sony fotópályázaton. A zsűri elnöke díjazta, hogy a magas színvonalú munka végre nem borzalmakat mutat be.

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.