Ez a szabolcsi cigánybanda juthat ki az Eurovíziós Dalfesztiválra

/ 2016.02.17., szerda 18:31 /

A Parno Graszt különleges zenekarnak számít. Egyrészt, mert viszonylag régen, 1987-ben roma népzenei együttesként alakult (neve jelentése: fehér ló), másrészt, mert a falujukban, Paszabon, kizárólag énekesek és táncosok laknak, így nem meglepő, hogy az alapvetően hét-tíztagú formáció alkalmanként kiegészül más zenészekkel, sőt, a zenekar mellett néha tánccsoport is szerepel. Szerzeményeikhez autentikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtött cigányzenei alapokat használnak, magyarul és romani nyelven egyaránt énekelnek.

Az együttes máig négy nagylemezt adott ki, közülük a 2002-es Rávágok az zongorára című a 7. helyen végzett az Európai Világzenei Ranglistán. Zenéjük és hírük mára bejárta a világot, 2004-ben a BBC forgatott róluk filmet, 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, 2009-ben pedig az Egyesült Államokban adtak húsz állomásos turnét. Felléptek több alkalommal a WOMEX-en is, legutóbb Budapesten, a világzenei expo 0. napján, a Fonóban rendezett magyar napon. (Évekkel ezelőtt a Heti Válasz is írt róluk.)

A Parno Graszt ma este a Muzikumban hallható, ahol minden bizonnyal eljátsszák, a Már nem szédülök című dalukat is, amellyel a zenekar képviselné Magyarországot az idei svédországi Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal szerzője a banda alapítója, Oláh József.

Aki valamiért nem jut el a ma esti bulira, annak íme, a Már nem szédülök, ahogy A Dal című műsorban hallhattuk:

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.