Ez a szabolcsi cigánybanda juthat ki az Eurovíziós Dalfesztiválra

/ 2016.02.17., szerda 18:31 /

A Parno Graszt különleges zenekarnak számít. Egyrészt, mert viszonylag régen, 1987-ben roma népzenei együttesként alakult (neve jelentése: fehér ló), másrészt, mert a falujukban, Paszabon, kizárólag énekesek és táncosok laknak, így nem meglepő, hogy az alapvetően hét-tíztagú formáció alkalmanként kiegészül más zenészekkel, sőt, a zenekar mellett néha tánccsoport is szerepel. Szerzeményeikhez autentikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtött cigányzenei alapokat használnak, magyarul és romani nyelven egyaránt énekelnek.

Az együttes máig négy nagylemezt adott ki, közülük a 2002-es Rávágok az zongorára című a 7. helyen végzett az Európai Világzenei Ranglistán. Zenéjük és hírük mára bejárta a világot, 2004-ben a BBC forgatott róluk filmet, 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, 2009-ben pedig az Egyesült Államokban adtak húsz állomásos turnét. Felléptek több alkalommal a WOMEX-en is, legutóbb Budapesten, a világzenei expo 0. napján, a Fonóban rendezett magyar napon. (Évekkel ezelőtt a Heti Válasz is írt róluk.)

A Parno Graszt ma este a Muzikumban hallható, ahol minden bizonnyal eljátsszák, a Már nem szédülök című dalukat is, amellyel a zenekar képviselné Magyarországot az idei svédországi Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal szerzője a banda alapítója, Oláh József.

Aki valamiért nem jut el a ma esti bulira, annak íme, a Már nem szédülök, ahogy A Dal című műsorban hallhattuk:

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.