Ez a szabolcsi cigánybanda juthat ki az Eurovíziós Dalfesztiválra

/ 2016.02.17., szerda 18:31 /

A Parno Graszt különleges zenekarnak számít. Egyrészt, mert viszonylag régen, 1987-ben roma népzenei együttesként alakult (neve jelentése: fehér ló), másrészt, mert a falujukban, Paszabon, kizárólag énekesek és táncosok laknak, így nem meglepő, hogy az alapvetően hét-tíztagú formáció alkalmanként kiegészül más zenészekkel, sőt, a zenekar mellett néha tánccsoport is szerepel. Szerzeményeikhez autentikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtött cigányzenei alapokat használnak, magyarul és romani nyelven egyaránt énekelnek.

Az együttes máig négy nagylemezt adott ki, közülük a 2002-es Rávágok az zongorára című a 7. helyen végzett az Európai Világzenei Ranglistán. Zenéjük és hírük mára bejárta a világot, 2004-ben a BBC forgatott róluk filmet, 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, 2009-ben pedig az Egyesült Államokban adtak húsz állomásos turnét. Felléptek több alkalommal a WOMEX-en is, legutóbb Budapesten, a világzenei expo 0. napján, a Fonóban rendezett magyar napon. (Évekkel ezelőtt a Heti Válasz is írt róluk.)

A Parno Graszt ma este a Muzikumban hallható, ahol minden bizonnyal eljátsszák, a Már nem szédülök című dalukat is, amellyel a zenekar képviselné Magyarországot az idei svédországi Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal szerzője a banda alapítója, Oláh József.

Aki valamiért nem jut el a ma esti bulira, annak íme, a Már nem szédülök, ahogy A Dal című műsorban hallhattuk:

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.