Ez a szabolcsi cigánybanda juthat ki az Eurovíziós Dalfesztiválra

/ 2016.02.17., szerda 18:31 /

A Parno Graszt különleges zenekarnak számít. Egyrészt, mert viszonylag régen, 1987-ben roma népzenei együttesként alakult (neve jelentése: fehér ló), másrészt, mert a falujukban, Paszabon, kizárólag énekesek és táncosok laknak, így nem meglepő, hogy az alapvetően hét-tíztagú formáció alkalmanként kiegészül más zenészekkel, sőt, a zenekar mellett néha tánccsoport is szerepel. Szerzeményeikhez autentikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtött cigányzenei alapokat használnak, magyarul és romani nyelven egyaránt énekelnek.

Az együttes máig négy nagylemezt adott ki, közülük a 2002-es Rávágok az zongorára című a 7. helyen végzett az Európai Világzenei Ranglistán. Zenéjük és hírük mára bejárta a világot, 2004-ben a BBC forgatott róluk filmet, 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, 2009-ben pedig az Egyesült Államokban adtak húsz állomásos turnét. Felléptek több alkalommal a WOMEX-en is, legutóbb Budapesten, a világzenei expo 0. napján, a Fonóban rendezett magyar napon. (Évekkel ezelőtt a Heti Válasz is írt róluk.)

A Parno Graszt ma este a Muzikumban hallható, ahol minden bizonnyal eljátsszák, a Már nem szédülök című dalukat is, amellyel a zenekar képviselné Magyarországot az idei svédországi Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal szerzője a banda alapítója, Oláh József.

Aki valamiért nem jut el a ma esti bulira, annak íme, a Már nem szédülök, ahogy A Dal című műsorban hallhattuk:

Rosta

Lukácsy György

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Apák és fiúk, riadó! Ezt meg kell nézni!

Mától látható a mozikban a Pelé című életrajzi film. Mozis bemelegítés az Európa-bajnokságra, és ezzel kapcsolatban két jó hír a számunkra: kiváló sportfilm a Pelé, és legalább a brazilok nem lesznek ott az Eb-n.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.