Forradalmi jelképek a Kossuth téren

/ 2016.06.27., hétfő 11:55 /

Érdekes kísérletre vállalkozott a Néprajzi Múzeum, az Országgyűlési Múzeum valamint az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság: közös tárlaton tették egymás mellé az 1848/49-es és az 1956-os szimbólumokat. A kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, jelképeit és azok továbbélését.

Kedves Gyula, a kiállítás főkurátora

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az egyik legerősebb vizuális elem, a Kossuth-címer már a bevezető folyosón felbukkan. A kurátorok szerint az 1848-as forradalom szimbólumrendszere ugyan nagyrészt nem új találmány, de ezek a nemzeti jelképek ekkor emelkedtek törvényerőre.

Erős összekötő szál a két forradalom között a nemzetőrség felállítása: ez a fegyveres testület nem a hadsereg része volt, hanem öntudatos polgárok önkéntes belépésével biztosította a közrendet.

A tárlat vitrineiben jól megfigyelhető, hogy a rövid életű 1956-os szabadságharc alatt milyen gyorsan beindult a forradalmi kitűzők, jelvények kisipari gyártása. Szembetűnő az is, hogy 1849 után milyen erősen és milyen változatos formában éltek tovább a forradalom jórészt tiltott szimbólumai.

Az 1956-os forradalom után ilyesmire nem volt lehetőség, de annál több relikvia maradt fenn; az egyik legkülönlegesebb például az a szegedi színház erkélyére 1956-ban kifüggesztett Kossuth-címer, amelyről kiderült: egy Sztálin-portéra festették.

A szabadság kódjai című kiállítás november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kossuth-címer egy korábbi Sztálin portréra festve

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.