Forradalmi jelképek a Kossuth téren

/ 2016.06.27., hétfő 11:55 /

Érdekes kísérletre vállalkozott a Néprajzi Múzeum, az Országgyűlési Múzeum valamint az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság: közös tárlaton tették egymás mellé az 1848/49-es és az 1956-os szimbólumokat. A kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, jelképeit és azok továbbélését.

Kedves Gyula, a kiállítás főkurátora

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az egyik legerősebb vizuális elem, a Kossuth-címer már a bevezető folyosón felbukkan. A kurátorok szerint az 1848-as forradalom szimbólumrendszere ugyan nagyrészt nem új találmány, de ezek a nemzeti jelképek ekkor emelkedtek törvényerőre.

Erős összekötő szál a két forradalom között a nemzetőrség felállítása: ez a fegyveres testület nem a hadsereg része volt, hanem öntudatos polgárok önkéntes belépésével biztosította a közrendet.

A tárlat vitrineiben jól megfigyelhető, hogy a rövid életű 1956-os szabadságharc alatt milyen gyorsan beindult a forradalmi kitűzők, jelvények kisipari gyártása. Szembetűnő az is, hogy 1849 után milyen erősen és milyen változatos formában éltek tovább a forradalom jórészt tiltott szimbólumai.

Az 1956-os forradalom után ilyesmire nem volt lehetőség, de annál több relikvia maradt fenn; az egyik legkülönlegesebb például az a szegedi színház erkélyére 1956-ban kifüggesztett Kossuth-címer, amelyről kiderült: egy Sztálin-portéra festették.

A szabadság kódjai című kiállítás november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kossuth-címer egy korábbi Sztálin portréra festve

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!