Forradalmi jelképek a Kossuth téren

/ 2016.06.27., hétfő 11:55 /

Érdekes kísérletre vállalkozott a Néprajzi Múzeum, az Országgyűlési Múzeum valamint az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság: közös tárlaton tették egymás mellé az 1848/49-es és az 1956-os szimbólumokat. A kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, jelképeit és azok továbbélését.

Kedves Gyula, a kiállítás főkurátora

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az egyik legerősebb vizuális elem, a Kossuth-címer már a bevezető folyosón felbukkan. A kurátorok szerint az 1848-as forradalom szimbólumrendszere ugyan nagyrészt nem új találmány, de ezek a nemzeti jelképek ekkor emelkedtek törvényerőre.

Erős összekötő szál a két forradalom között a nemzetőrség felállítása: ez a fegyveres testület nem a hadsereg része volt, hanem öntudatos polgárok önkéntes belépésével biztosította a közrendet.

A tárlat vitrineiben jól megfigyelhető, hogy a rövid életű 1956-os szabadságharc alatt milyen gyorsan beindult a forradalmi kitűzők, jelvények kisipari gyártása. Szembetűnő az is, hogy 1849 után milyen erősen és milyen változatos formában éltek tovább a forradalom jórészt tiltott szimbólumai.

Az 1956-os forradalom után ilyesmire nem volt lehetőség, de annál több relikvia maradt fenn; az egyik legkülönlegesebb például az a szegedi színház erkélyére 1956-ban kifüggesztett Kossuth-címer, amelyről kiderült: egy Sztálin-portéra festették.

A szabadság kódjai című kiállítás november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kossuth-címer egy korábbi Sztálin portréra festve

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ön túl sokat nyomtat!

Kapott ön már e-mailt arról, hogy az elmúlt hónapban hány oldalt nyomtatott és fénymásolt céges nyomtatóján? Ha igen, akkor munkahelye a legelőremutatóbban gondolkozó vállalatok között van Magyarországon.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.