Húszéves a Magyar Napló

/ 2009.11.04., szerda 18:47 /

A nyolcvanas évek végének nagy lapalapítási lázában született meg az Írószövetség hetilapja, a sok vihart megélt Magyar Napló. Az egykor Jókai Anna által kitalált cím ma már nem csupán folyóiratot jelöl, hanem életképes könyvkiadót is. Múlt héten az Írószövetség székházában ünnepi esten emlékeztek meg a huszadik születésnapról.

A Magyar Napló első száma 1989. október 13-án jelent meg. Cseres Tibor írószövetségi elnök így bocsátotta útjára: "Azt kívánom, hogy a Magyar Napló a magyar irodalom egész köztársasága számára teremtsen otthont, amelybe minden érdemes alkotó bejáratos lehet. A szerkesztők ... csak arra kaptak óvatos intelmet, hogy a bármely oldalról felbukkanó ízlésterror ellen felvértezzék magukat." Nos, az egykor legendás Mozgó Világot vezető Kulin Ferenc kiválóan alkalmas volt a feladatra, helyettesei az irodalomtörténész-kritikus Kis Pintér Imre és Reményi József Tamás úgyszintén. És persze a címlapon beharangozott állandó munkatársak: Csalog Zsolt, Ilia Mihály, Mészöly Miklós, Konrád György, Nádas Péter, Szőcs Géza életműve is garancia volt a sikerre. A Kulin Ferenc által irányított lap, noha a levegőben már ott volt a feszültség, megpróbált az értékek mentén válogatni. Itt volt a magyar irodalom színejava, népiek és urbánusok együtt. Jó példa az értékelvűségre, hogy Domokos Mátyás és Orbán Ottó közösen lépett fel Kálmán C. György Nagy László költészetét megsemmisíteni igyekvő cikke ellen. Hogy a szerkesztőség közösen üdvözölte a romániai változásokat, hogy Konrád György köszöntötte a hatvanéves Csoóri Sándort.

1990. február 13-án Kulin bejelenti, hogy a Magyar Demokrata Fórumban vállalt tisztsége miatt lemond a főszerkesztésről. Reményi József Tamás a Kulin által kijelölt úton kívánja vinni a lapot: "pártokon kívül, irányzatok felett". Az MDF választási győzelme láthatólag zavarba hozta a szerkesztőséget, ahogy a szellemi élet egészét is. Mindenekelőtt bomlani kezdett az Írószövetség, megjelentek a feltételezett antiszemitizmust bíráló cikkek, és egyre kevesebb lett a pénz. A lap vezetése támogatásért folyamodott a kormányfőhöz, a kulturális miniszterhez, a Pallas Lapkiadóhoz, de mindenhonnan elutasító választ kapott. Ráadásul lemondott Reményi József Tamás, a megbízott főszerkesztő Pályi András lett. A lap ettől kezdve a Művelődési Minisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával jelent meg, s mind erősebben ellenzéki hangot ütött meg. '92-ben Dérczy Péter kritikus vette át a Magyar Napló irányítását.

1994-ben a lapalapító Magyar Írószövetség pályázatot írt ki a főszerkesztői posztra. A választmány demokratikus többséggel - mint Jókai Anna a jubileumi ünnepségen is hangsúlyozta - Oláh János költő pályázatát támogatta, így ő lett és a mai napig ő a Magyar Napló főszerkesztője. "Tornai József elnök biztatott, hogy pályázzak, mert ismerte kiadói tevékenységemet, hogy szinte a semmiből létrehoztuk a Remetei Füzeteket" - emlékezik vissza Oláh. Arra nem számított, hogy a választmányi döntés után feláll a szerkesztőség, és magára hagyja. Utólag persze nem bánja, hiszen más elképzelései voltak az irodalomról, mint Németh Gábornak vagy Parti Nagy Lajosnak. Ő "a nemzeti értékekre fogékony, a népi érzület iránt elfogult" lapot akart csinálni, és ehhez keresett társakat. Számíthatott az egykori Kilencek csoport költőire, Kalász Mártonra, Tornai Józsefre, Bella Istvánra, Vasadi Péterre és a közlésre vágyó fiatalokra. A tehetséggondozás terén a Magyar Napló hihetetlen eredményeket ért el: egész sor ifjú költő innen indult el (noha néhányuk ma már röstelli bevallani). Persze a nehéz gazdasági helyzetben a lapnak folyóirattá kellett alakulnia. Havi rendszerességgel kerül a boltokba mind a mai napig, kivéve 2000-2001-et, amikor csak negyedévente tudott megjelenni.

Amikor arról kérdeztük Oláh Jánost, a késő Kádár-korszak irodalmi életéből kiszorított, gyermekeit dzsúdóedzősködésből eltartó költőt, nem vált-e a szemben álló irodalmi szekértáborok egyik fontos fórumává a Napló, s nem érzi-e hibásnak magát ebben, egyértelműen fogalmaz: helytelen a szóhasználat, a szekértáborok csak védekező hadműveletekre képesek, márpedig az irodalmi életben folyamatosak a támadások. Ez tehát nem szekértábor-szembenállás. És, véleménye szerint, az egyik fél túlreprezentált, így nem alakulhatott ki az egyenlő felek háborúja. A vértesek és talpasok küzdelme zajlik a porondon. Neki és a szerkesztőség tagjainak, pártolóinak meggyőződése, hogy az irodalom fontos nemzeti identitásképző elem, a társadalmi párbeszéd része, és feladata a magyar valóság elemzése. A másik fél az önmagáért való irodalomban hisz.

A Magyar Napló sok-sok válságon túljutva stabilan tartja magát. Az egyik legtetszetősebb lap lett, amely komoly nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Nagy figyelmet fordít a nemzetközi tájékozódásra, és az idők folyamán alaposan megfiatalodott. A főszerkesztőn és az olvasószerkesztő Rosonczy Ildikón kívül minden rovatot húszas-harmincas fiatalok vezetnek: Szentmártoni János (vers), Bíró Gergely (próza), Ekler Andrea (Nyitott Műhely), Falusi Márton (Európai Figyelő), Erős Kinga (Könyvszemle).

A Magyar Napló nemcsak megvetette lábát a folyóiratpiacon, hanem immár tekintélyes könyvkiadást is végez. Könyvheti antológiáik (Az Év versei, novellái, esszéi, műfordításai) egyre inkább beépülnek a köztudatba. Nyitott Műhely sorozatukban nagy interjúkat közölnek a kortárs irodalom számottevő képviselőivel. Önképünk az ezredfordulón cím alatt fontos szociológiadolgozatokat tesznek közzé, Elfelejtett regények alcím alatt egykor jelentős művek újbóli kiadására vállalkoznak. Legutóbbi regénypályázatukon számos új tehetség tűnt fel.

És a jövő? Az elmúlt hét zsúfolt ház előtt tartott ünneplése biztosan erőt ad a szerkesztőségnek. De segít az is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a Naplót is besorolta azon folyóiratok közé, amelyekkel hároméves szerződést köt. Tehát három évig biztosan kap pénzt - ha nem is elegendőt - a szerkesztőség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.