Magyarfilm-szüret jön a mozikban
Orbán Viktor 2011-ben nevezte ki Andy Vajna producert a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak. A három éve még félmilliós nézettségről szóló terveket most kijózanító – és egy törvénykezési anomália miatt megbízhatatlan – adatokkal szembesítjük. A mozik idén rekordbevételre számítanak, kérdés, hogy a magyar film is részesül-e ebből a sikerből. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.
Idén számtalan amerikai blockbuster mellett igazi magyarfilm-szüretre számíthatunk a mozikban. Ebből az alkalomból a Heti Válasz a három éve kezdődött filmes rendszerváltás mérlegét vonja meg. A friss nézettségi adatok és az egyes filmekre fordított állami támogatások tükrében megvizsgáljuk, mi is a siker titka a hazai mozikban. Igaz, a színről színre látást nem segíti, hogy 2012 óta a forgalmazók önbevallására épülnek a statisztikák, ami torzítja a hitelességüket. Mindenesetre annyi ezekből a számadatokból is kiderül, hogy az új rendszerrel sem fordult meg a látogatottsági – vagy sokszor inkább távolmaradási – tendencia.
Színre lépett egy új filmes nemzedék, rendezőink jelentős fesztiválsikereket értek el, soha ennyi pénzt nem fordított még az állam saját gyártású mozikra, a magyar bérmunkát előszeretettel foglalkoztatják a hazánkban forgató külföldi produkciók – a nézőket viszont továbbra sem sikerül tömegesen visszacsábítani a honi filmszínházakba.
Ennek lehetséges okait és a kivezető utat vizsgáljuk meg összeállításunkban. Mit tett a magyar filmért a Hollywoodból hazatérő producer, Andy Vajna? Melyik film a Vajna-éra legnagyobb kasszasikere, és melyik alkotás jelenti a nézettségi mélypontot? Miért csúszott Árpa Attila Argójának bemutatója majd’ fél évet? Emelkednek-e a jegyárak a vasárnapi zárva tartás érvénybe lépésével? S végül: csatlakozna-e a lapunk is a nemrég meghirdetett, „Legyen a magyar szinkron hungarikum!” petícióhoz?
Mindezt megtudja a Heti Válasz január 29-i lapszámából, melyet elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolhat.
