Így búcsúzik a karnagy

/ 2016.03.04., péntek 17:00 /
Így búcsúzik a karnagy

Három nagyszabású oratorikus művel ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Nemzeti Énekkar március 8-án, kedden este fél 8-kor a Zeneakadémián. Az est karmestere a kiváló karnagy, Antal Mátyás, aki 26 év után ezzel a különleges hangversennyel búcsúzik az együttestől.

„A program elsősorban azt tükrözi, hogy az énekkar honnan jött és hová tart. Verdi Négy szent éneke szimbolizálja, hogy egy igazi romantikus hangzású oratóriumkórusról beszélünk, Eötvös Péter IMA című alkotása a kortárs zenének az a vonala, amely előre mutat, Bartók Cantata Profanája pedig emblematikus alkotás, amelynek eldirigálásával hivatalosan letenni a pálcát igazán különleges élmény” – mondta Antal Mátyás egy korábbi interjúban.

Verdi élete utolsó éveiben írt Négy szent éneke az olasz mester legjobb zenéi közé tartozik; a zeneszerző állítólag azt kívánta, hogy a zárótétel partitúrájával együtt temessék el. A négy tétel (Ave Maria, Stabat Mater, Laudi alla Vergine Maria, Te Deum) Verdi művészetének esszenciáját sűríti magába. Eötvös Péter háromrészes, Weöres Sándor és Gerhard Rühm egy-egy versére írt IMA című kompozíciója magyarországi bemutatóként hangzik el, s a zeneszerző Atlantisz című zenekari darabjának folytatása. „Az IMA – mintegy zenei emlékműként – olyan kultúrának állít emléket, amely virágzása csúcspontján hirtelen elsüllyedt, de míg az Atlantisz a múltban s a víz alatti világban kutató lassú utazás érzetét kelti, az IMA a jelenből tekint az elsüllyedt földrészre” – írja róla Eötvös. A mű különleges apparátust vonultat fel: az énekes szólisták, a vegyeskar, a szimfonikus zenekar és a két szintetizátorjátékos által keltett hangokat a teremben helyet foglaló hangtechnikus a térben is szétteríti.

A Cantata profana zárósorát („Csak tiszta forrásból”) maga Bartók Béla is ars poeticának tekintette. „Az én igazi vezéreszmém azonban (…) a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” – fogalmazott egy 1931-ben kelt levelében. A világi kantáta először Londonban hangzott el, 1935-ben, s csak a következő évben hallhatta a budapesti közönség. Az ihletet adó verseket, a román kolindákat Bartók maga gyűjtötte még az első világháború előtt, és maga alkotta meg a végleges szöveget is. Bartókhoz különösen közel állt a szarvasokká vált fiúk verses legendája. A mítosz tág teret ad a fantáziának, hiszen a kilenc fiú csodás átváltozása, az apa és a legnagyobb fiú drámai párbeszéde éppúgy értelmezhető a nemzedékek örök lázadásaként, mint a természettel való azonosulásként.

A Nemzeti Énekkar ünnepi hangversenyének időpontja, helyszíne: március 8., 19:30, Zeneakadémia. Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, Szalai Ágnes (szoprán), Klein Ottokár (tenor) és Alexandru Agache (bariton).

 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.