Így búcsúzik a karnagy

/ 2016.03.04., péntek 17:00 /
Így búcsúzik a karnagy

Három nagyszabású oratorikus művel ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Nemzeti Énekkar március 8-án, kedden este fél 8-kor a Zeneakadémián. Az est karmestere a kiváló karnagy, Antal Mátyás, aki 26 év után ezzel a különleges hangversennyel búcsúzik az együttestől.

„A program elsősorban azt tükrözi, hogy az énekkar honnan jött és hová tart. Verdi Négy szent éneke szimbolizálja, hogy egy igazi romantikus hangzású oratóriumkórusról beszélünk, Eötvös Péter IMA című alkotása a kortárs zenének az a vonala, amely előre mutat, Bartók Cantata Profanája pedig emblematikus alkotás, amelynek eldirigálásával hivatalosan letenni a pálcát igazán különleges élmény” – mondta Antal Mátyás egy korábbi interjúban.

Verdi élete utolsó éveiben írt Négy szent éneke az olasz mester legjobb zenéi közé tartozik; a zeneszerző állítólag azt kívánta, hogy a zárótétel partitúrájával együtt temessék el. A négy tétel (Ave Maria, Stabat Mater, Laudi alla Vergine Maria, Te Deum) Verdi művészetének esszenciáját sűríti magába. Eötvös Péter háromrészes, Weöres Sándor és Gerhard Rühm egy-egy versére írt IMA című kompozíciója magyarországi bemutatóként hangzik el, s a zeneszerző Atlantisz című zenekari darabjának folytatása. „Az IMA – mintegy zenei emlékműként – olyan kultúrának állít emléket, amely virágzása csúcspontján hirtelen elsüllyedt, de míg az Atlantisz a múltban s a víz alatti világban kutató lassú utazás érzetét kelti, az IMA a jelenből tekint az elsüllyedt földrészre” – írja róla Eötvös. A mű különleges apparátust vonultat fel: az énekes szólisták, a vegyeskar, a szimfonikus zenekar és a két szintetizátorjátékos által keltett hangokat a teremben helyet foglaló hangtechnikus a térben is szétteríti.

A Cantata profana zárósorát („Csak tiszta forrásból”) maga Bartók Béla is ars poeticának tekintette. „Az én igazi vezéreszmém azonban (…) a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” – fogalmazott egy 1931-ben kelt levelében. A világi kantáta először Londonban hangzott el, 1935-ben, s csak a következő évben hallhatta a budapesti közönség. Az ihletet adó verseket, a román kolindákat Bartók maga gyűjtötte még az első világháború előtt, és maga alkotta meg a végleges szöveget is. Bartókhoz különösen közel állt a szarvasokká vált fiúk verses legendája. A mítosz tág teret ad a fantáziának, hiszen a kilenc fiú csodás átváltozása, az apa és a legnagyobb fiú drámai párbeszéde éppúgy értelmezhető a nemzedékek örök lázadásaként, mint a természettel való azonosulásként.

A Nemzeti Énekkar ünnepi hangversenyének időpontja, helyszíne: március 8., 19:30, Zeneakadémia. Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, Szalai Ágnes (szoprán), Klein Ottokár (tenor) és Alexandru Agache (bariton).

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.