Így búcsúzik a karnagy

/ 2016.03.04., péntek 17:00 /
Így búcsúzik a karnagy

Három nagyszabású oratorikus művel ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Nemzeti Énekkar március 8-án, kedden este fél 8-kor a Zeneakadémián. Az est karmestere a kiváló karnagy, Antal Mátyás, aki 26 év után ezzel a különleges hangversennyel búcsúzik az együttestől.

„A program elsősorban azt tükrözi, hogy az énekkar honnan jött és hová tart. Verdi Négy szent éneke szimbolizálja, hogy egy igazi romantikus hangzású oratóriumkórusról beszélünk, Eötvös Péter IMA című alkotása a kortárs zenének az a vonala, amely előre mutat, Bartók Cantata Profanája pedig emblematikus alkotás, amelynek eldirigálásával hivatalosan letenni a pálcát igazán különleges élmény” – mondta Antal Mátyás egy korábbi interjúban.

Verdi élete utolsó éveiben írt Négy szent éneke az olasz mester legjobb zenéi közé tartozik; a zeneszerző állítólag azt kívánta, hogy a zárótétel partitúrájával együtt temessék el. A négy tétel (Ave Maria, Stabat Mater, Laudi alla Vergine Maria, Te Deum) Verdi művészetének esszenciáját sűríti magába. Eötvös Péter háromrészes, Weöres Sándor és Gerhard Rühm egy-egy versére írt IMA című kompozíciója magyarországi bemutatóként hangzik el, s a zeneszerző Atlantisz című zenekari darabjának folytatása. „Az IMA – mintegy zenei emlékműként – olyan kultúrának állít emléket, amely virágzása csúcspontján hirtelen elsüllyedt, de míg az Atlantisz a múltban s a víz alatti világban kutató lassú utazás érzetét kelti, az IMA a jelenből tekint az elsüllyedt földrészre” – írja róla Eötvös. A mű különleges apparátust vonultat fel: az énekes szólisták, a vegyeskar, a szimfonikus zenekar és a két szintetizátorjátékos által keltett hangokat a teremben helyet foglaló hangtechnikus a térben is szétteríti.

A Cantata profana zárósorát („Csak tiszta forrásból”) maga Bartók Béla is ars poeticának tekintette. „Az én igazi vezéreszmém azonban (…) a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” – fogalmazott egy 1931-ben kelt levelében. A világi kantáta először Londonban hangzott el, 1935-ben, s csak a következő évben hallhatta a budapesti közönség. Az ihletet adó verseket, a román kolindákat Bartók maga gyűjtötte még az első világháború előtt, és maga alkotta meg a végleges szöveget is. Bartókhoz különösen közel állt a szarvasokká vált fiúk verses legendája. A mítosz tág teret ad a fantáziának, hiszen a kilenc fiú csodás átváltozása, az apa és a legnagyobb fiú drámai párbeszéde éppúgy értelmezhető a nemzedékek örök lázadásaként, mint a természettel való azonosulásként.

A Nemzeti Énekkar ünnepi hangversenyének időpontja, helyszíne: március 8., 19:30, Zeneakadémia. Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, Szalai Ágnes (szoprán), Klein Ottokár (tenor) és Alexandru Agache (bariton).

 

Rosta

Zsuppán András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Már orbánozik az új osztrák kancellár

Nemzeti egység? Alázat? Jószomszédi kapcsolatok? Ugyan már – a nemrég megválasztott osztrák szocdem kancellár egyik első megszólalásában máris arcon sercintette országa nem baloldalra szavazó felét s egyben kiadósat orbánozott.

Ez történik, ha egy politikus mer bátor lenni...

A gettók gettója volt, s ma az unió követésre ajánlott szociális projektjei között említik. Kell-e nagyobb csoda annál, hogy azok segítik az embermentést, akiket elsők között sikerült megmenteni? A pécsi György-telepen megnéztük, mi történik, ha egy politikus mer bátor lenni. Részletek a friss Heti Válaszban.