valasz.hu/kultura/miert-pont-o-lett-a-magyar-szabadsagharc-veresegenek-bunbakja-127078

http://valasz.hu/kultura/miert-pont-o-lett-a-magyar-szabadsagharc-veresegenek-bunbakja-127078

Így nézett ki parkosítva a Hősök tere

/ 2017.03.17., péntek 11:46 /

Ha ellátogatunk a Fortepan fotógyűjtemény honlapjára, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy mennyi szép képet láthatunk az 1930-as évek Budapestjéről, többek között a Városligetről. Vajon elképzelhető lenne Persányi Miklós elgondolása, mely szerint fel kellene töretni a Hősök tere kőburkolatát, hogy visszaállítsák a Liget múlt század eleji állapotát? De ki az a fotográfus, akinek fotóin megcsodálhatjuk nemcsak a virágos, szökőkutas, pálmafás Hősök terét, hanem az átalakuló, korabeli Budapestet? Ki ez a kiváló fényképész, s miért ismerik oly kevesen személyét és művészetét?

Dózsa György (akkoriban Aréna) út, jobbra a későbbi Hősök tere területe, balra az Andrássy út torkolata az Edelsheim-Gyulai villával (a mai 132. szám, a háború előtt lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen is volt a XIX–XX. század fordulójának Budapestje, vegyük kezünkbe Klösz György Budapest, Anno... című albumát, mely a kiváló fotográfus felvételeinek gyűjteménye a korabeli Budapestről. Fényképei akkor váltak népszerűvé és keresetté, amikor térségünkben a századforduló élete, művészete, hétköznapjai az érdeklődés középpontjábakerültek, amikor a fentihez hasonló kiadványok sorra láttak napvilágot, s az egymást követő kiállítások központi témája az 1900-as évek világa, hangulata.

A városfotózás úttörője

De ki volt Klösz György, a budapesti városfotózás úttörője és egyik legkiemelkedőbb művelője, aki egyike volt azoknak is, akik a XIX. században – munkásságuk és magánéletük révén – lettek magyarrá?

Fotó: Wikicommons

Johann Justus Georg Kloess néven 1844. november 15-én Darmstadtban született jómódú iparos-kereskedő családban. Lorsch városában gyógyszerészetet, vegyészetet és fényképészeti tanulmányokat folytatott, diplomáját is ott szerezte meg 1865-ben. Pályája dr. Hermann Held bécsi műtermében indult, ám 1867-ben két társával Pestre érkezett, majd rövidesen a Korona, a mai Régiposta és az Úri, mostani nevén Petőfi Sándor utca sarkán fényírdátnyitottak. Mivel társai meggondolták magukat, s hamarosan elhagyták Pestet, Klösz az együtt megkezdett munkát egyedül folytatta. Műtermét már az 1870-es évek elején a ferences templom mögötti épületben, a Hatvani, a mai Kossuth Lajos utca 1. szám alatti házba költöztette át. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, ahol az esemény fotózásának monopoljogával rendelkező hatfős csoport tagja lett. (Az 1900-as párizsi világkiállításon pedig nagy sikert arattak a közel 100 magyar kastélyt bemutató képei.) Kiváló felvételeit látva a Bécsi Fotóművészek Szövetsége tagjai sorába választotta. Még ugyanebben az évben, Óbuda, Buda és Pest egyesítésének esztendejében kezdett el budapesti látképeket készíteni és forgalmazni. Ez az év a magánéletében is fordulatot hozott: feleségül vette Zeller Karolinát. A következő esztendőben pedig megszületett fia, Pál.

Természet- és városfotókat egyaránt készített. 1875-ben örökítette meg a nyári zivatarban megáradt Ördög-árok pusztításait, 1876-ban a kiöntött Dunát s az elöntött partokat. De a művész nem csak Budapest látnivalóit, eseményeit örökítette meg. Echós szekerén, mely a fotózásnál nélkülözhetetlen sötétkamrául is szolgált, bejárta az országot, s több mint 400 képes sorozatot készített vidéki kastélyokról. 1878–79-ben árvíz pusztította tájakat fényképezett Egerben és Miskolcon, és az ő felvételei örökítik meg Szegedet az 1879-es nagy árvíz idején.

Pesti alsó rakpart az Újvidéki Csavargőzös Vállalat kikötőjével. A Duna túlpartján, a Tabán házai között, a Szerb templom és tőle jobbra az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom. A felvétel 1880 előtt készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Vizuális élmények

Bár már 1872 táján is készültek városfotói, a több évszázados városépítés történetében kitüntetett helyet az 1873 és 1900 közötti időszak foglalt el. A belső városrészek megújítása, az elavultnak ítélt régiek lebontása, az új közlekedési eszközök építése új helyzetet, új utcaképet, új panorámát teremtett. A nagyvárosi léttel együtt járó tárgyi, életmódbeli változások: a modern közlekedési eszközök, az emeletes bérpaloták, sugárutak, a létrejövő vagy éppen megújuló üzletek addig sohasem tapasztalt vizuális élmények egész sorát nyújtották a művész számára. Szemtanúja és megörökítője volt a Nyugati pályaudvar építésének, de ugyanígy lencsevégre vette a Nagykörút eklektikus stílusú házait. Felvételeiről csodálhatjuk meg a Várat, Savoyai Jenő lovas szobrát; a Rózsadombot, a Rác fürdőt, a Margitszigetet, a sorra épülő hidakat, de ugyanolyan érdeklődéssel fordult a főváros ipari létesítményei felé.

Ezt tanúsítják az újlipótvárosi malmokat, a Láng Gépgyár szerelőcsarnokát vagy a Ganz vasúti kocsikat bemutató képei. Felvételei hűen őrzik az utókor számára az Országház építésének folyamatát, a Szabadság teret a Tőzsdepalotával, az Akadémia és a Ferenc József, ma: Széchenyi tér építészeti és tájépítészeti műremekét; a rakpartokat, a Duna-parti szállodasort, a belvárosi római katolikus főplébániatemplomot, a Belváros ékességeinek tekinthető Klotild-palotákat. Ebben az időszakban fényképezte le a Vámházat a Duna-parttal, a Kálvin tér házait, a későbbi Blaha Lujza téren álló, utóbb lebontott Nemzeti Színházat.

Kálvin tér, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza a Baross utca torkolatánál (lebontották). A felvétel 1874 és 1882 között készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Fotóiról ismerhetjük meg számtalan, ma már nem létező bolt és áruház belső terét. Szerencsére nem csak a múltban megtekinthető és megörökített épületeket említhetjük meg, hiszen a ma is meglévők közé tartozik a Vajdahunyad vára, a Rákóczi úton található Rókus kórház, a Király utcai Krúdy-ház, melyen emléktábla őrzi az író emlékét. Fényképezte az Andrássy úti Dreschler-palotát, a későbbi Állami Balettintézetet. Felvételei őriznek meg több, lebontásra ítélt épületet, melyek közül is kiemelkednek a régi Tabán házairól készült fotók. 1877-ben az új Ferenciek Bazárában – a mai Kossuth Lajos utcai kapu fölött – rendezte be kétemeletes új műtermét.

Forrásértékű képek

Folyamatosan nyomon követte a fotózás technikai fejlődését. 1879-ben kőnyomdát állított fel, így a fényképek sokszorosítása is lehetővé vált. Az 1880-as évektől új, szárazlemezes eljárást vezetett be, mely pillanatfelvétel készítését tette lehetővé. 1882-ben villát és nyári műtermet építtetett a Svábhegyen, tagja lett a Sváb-hegyi Egyesület választmányának. 1884-ben munkájának másik helyszínét, pesti műtermét a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca és az Újvilág, jelenleg Semmelweis utca sarkán állott régi orvoskar épületébe helyezte át. Ekkor már panoráma- és térhatású képeket is készített. Az 1885-ben megrendezett Országos Általános Kiállításon mutatta be az épülő Sugárutat, a mai Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panorámasorozatát.

Mind többen keresték föl megrendeléseikkel. A Siemens és Halske cég megbízására fényképezte az első pesti villamosokat, 1890 és 1894 között társtulajdonosa volt a Budapesti Látogatók Lapja című, többnyelvű idegenforgalmi folyóiratnak. Korának híres személyeiről készített portréi a Hazánk jelesei című sorozatban jelentek meg. S egy szomorú fölkérés: 1894-ben operatőreivel ő fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét.

Erzsébet körút, Kossuth Lajos temetési menete a Dohány utcánál, 1894. április 1-én

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

A városfotográfia szempontjából az 1895-ös év meghatározó évszám volt, ugyanis ebben az esztendőben született döntés a Belváros egy részének az Erzsébet híd építése miatti lebontásáról. Az 1897-ből megmaradt 31 tételből álló lista képanyaga forrásértékű, mert ezek a fotók a lebontás előtt álló belvárosi épületek és utcák utolsó képei.

1903-tól fiát, akit a bécsi Grafikai Főiskolán taníttatott, társtulajdonossá tette, s a céget ettől kezdve Klösz György és Fia Udvari Fényképészeti, Térképészeti és Könyvnyomdai Műintézet néven jegyezték. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Bár fokozatosan visszavonult, még ebből az időből valók a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. 1913. július 4-én hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A régi Budapest Klösz György felvételein - galéria Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Klösz György életének kivételes adománya volt, hogy Budapest világvárossá alakulásának egyik legpezsgőbb időszakában élt. Közel négy évtizeden át dolgozott; életművét hozzávetőlegesen tízezer felvétel őrzi, de az ismertek számát is négyezer körülire becsülik. A 18x24 cm-es üveglemezre készített felvételei saját korában egyedülállók voltak. Munkáiból 12 albumot állított össze, kettő a régi, tíz az új Budapest képeit tartalmazza.  Könyve Das alte Budapest 1873 címmel jelent meg, fotóiból a Kiscelli Múzeum Fotógyűjteményében is őriznek.

Az utókor nem feledkezett meg e kiváló fotográfusról. Tiszteletére 2008-ban emléktáblát avattak a 3-as metró Ferenciek tere állomásán. A fővárosi önkormányzat a művész halálának 100. évfordulóján a Metró Galériában mutatta be Budapestről készült fotóinak válogatott gyűjteményét.

Golgota tér, a stációk a Golgota-kápolnához vezetnek, 1897 körül

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Klösz György fotói a Fortepanon

Klösz György fényképeinek egy része megtalálható a Fortepan nevű online fényképgyűjtemény-archívumban, amely nevét az egykori váci Forte gyárban előállított Fortepan filmről kapta. A képgyűjtemény – mely főként 1900 és 1990 között készült fotókat tartalmaz – mindegyike a keresés funkció segítségével, kulcsszavak alapján található meg. Több mint 70 ezer, letölthető, forrásmegjelöléssel szabadon fölhasználható fotó az interneten 2010 augusztusa óta érhető el. A majd két évtized alatt létrejött gyűjtemény az újonnan érkező fényképekkel folyamatosan bővül, a régi, többségükben amatőr felvételek digitalizálva válnak közkinccsé.

Budapest Főváros Levéltára a Fortepan adta lehetőséggel élve tett szabad felhasználásúvá 1500, a XIX. és a XX. század fordulóján készült Klösz György-fotót. A fényképeken a millenniumi Magyarország számos kastélya, kertje és a nagyvárossá alakuló Budapest épületei, utcái, terei, valamint az ezredévi kiállítás pavilonjai láthatók.

Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) a mai Blaha Lujza téren a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

A művész megmaradt fényképhagyatéka a cég államosítása után különböző intézményekbe került. Tizenhárom fényképalbum a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet 1948. évi államosítása után került a levéltárba. A levéltárnak a bekötött albumokat a cég anyagaként adták át, a többi fényképet pedig tematikusan osztották szét különböző intézmények között. Így került jelentős mennyiségű és értékű anyag a Budapesti Történeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Múzeumba. A teljes Klösz-hagyaték 4000 felvételből áll, melyből a Levéltár őrizetében lévő fotóalbumok több mint 2000 képet tartalmaznak. E 2000 fotó a Klösz-műhelyből származó képek ismert, egy helyen nyilvántartott, legnagyobb gyűjteménye.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.