valasz.hu/kultura/csuja-imre-a-boduletes-hulyesegeket-is-halal-komolyan-jatsszuk-123164

http://valasz.hu/kultura/csuja-imre-a-boduletes-hulyesegeket-is-halal-komolyan-jatsszuk-123164

Így nézett ki parkosítva a Hősök tere

/ 2017.03.17., péntek 11:46 /

Ha ellátogatunk a Fortepan fotógyűjtemény honlapjára, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy mennyi szép képet láthatunk az 1930-as évek Budapestjéről, többek között a Városligetről. Vajon elképzelhető lenne Persányi Miklós elgondolása, mely szerint fel kellene töretni a Hősök tere kőburkolatát, hogy visszaállítsák a Liget múlt század eleji állapotát? De ki az a fotográfus, akinek fotóin megcsodálhatjuk nemcsak a virágos, szökőkutas, pálmafás Hősök terét, hanem az átalakuló, korabeli Budapestet? Ki ez a kiváló fényképész, s miért ismerik oly kevesen személyét és művészetét?

Dózsa György (akkoriban Aréna) út, jobbra a későbbi Hősök tere területe, balra az Andrássy út torkolata az Edelsheim-Gyulai villával (a mai 132. szám, a háború előtt lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen is volt a XIX–XX. század fordulójának Budapestje, vegyük kezünkbe Klösz György Budapest, Anno... című albumát, mely a kiváló fotográfus felvételeinek gyűjteménye a korabeli Budapestről. Fényképei akkor váltak népszerűvé és keresetté, amikor térségünkben a századforduló élete, művészete, hétköznapjai az érdeklődés középpontjábakerültek, amikor a fentihez hasonló kiadványok sorra láttak napvilágot, s az egymást követő kiállítások központi témája az 1900-as évek világa, hangulata.

A városfotózás úttörője

De ki volt Klösz György, a budapesti városfotózás úttörője és egyik legkiemelkedőbb művelője, aki egyike volt azoknak is, akik a XIX. században – munkásságuk és magánéletük révén – lettek magyarrá?

Fotó: Wikicommons

Johann Justus Georg Kloess néven 1844. november 15-én Darmstadtban született jómódú iparos-kereskedő családban. Lorsch városában gyógyszerészetet, vegyészetet és fényképészeti tanulmányokat folytatott, diplomáját is ott szerezte meg 1865-ben. Pályája dr. Hermann Held bécsi műtermében indult, ám 1867-ben két társával Pestre érkezett, majd rövidesen a Korona, a mai Régiposta és az Úri, mostani nevén Petőfi Sándor utca sarkán fényírdátnyitottak. Mivel társai meggondolták magukat, s hamarosan elhagyták Pestet, Klösz az együtt megkezdett munkát egyedül folytatta. Műtermét már az 1870-es évek elején a ferences templom mögötti épületben, a Hatvani, a mai Kossuth Lajos utca 1. szám alatti házba költöztette át. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, ahol az esemény fotózásának monopoljogával rendelkező hatfős csoport tagja lett. (Az 1900-as párizsi világkiállításon pedig nagy sikert arattak a közel 100 magyar kastélyt bemutató képei.) Kiváló felvételeit látva a Bécsi Fotóművészek Szövetsége tagjai sorába választotta. Még ugyanebben az évben, Óbuda, Buda és Pest egyesítésének esztendejében kezdett el budapesti látképeket készíteni és forgalmazni. Ez az év a magánéletében is fordulatot hozott: feleségül vette Zeller Karolinát. A következő esztendőben pedig megszületett fia, Pál.

Természet- és városfotókat egyaránt készített. 1875-ben örökítette meg a nyári zivatarban megáradt Ördög-árok pusztításait, 1876-ban a kiöntött Dunát s az elöntött partokat. De a művész nem csak Budapest látnivalóit, eseményeit örökítette meg. Echós szekerén, mely a fotózásnál nélkülözhetetlen sötétkamrául is szolgált, bejárta az országot, s több mint 400 képes sorozatot készített vidéki kastélyokról. 1878–79-ben árvíz pusztította tájakat fényképezett Egerben és Miskolcon, és az ő felvételei örökítik meg Szegedet az 1879-es nagy árvíz idején.

Pesti alsó rakpart az Újvidéki Csavargőzös Vállalat kikötőjével. A Duna túlpartján, a Tabán házai között, a Szerb templom és tőle jobbra az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom. A felvétel 1880 előtt készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Vizuális élmények

Bár már 1872 táján is készültek városfotói, a több évszázados városépítés történetében kitüntetett helyet az 1873 és 1900 közötti időszak foglalt el. A belső városrészek megújítása, az elavultnak ítélt régiek lebontása, az új közlekedési eszközök építése új helyzetet, új utcaképet, új panorámát teremtett. A nagyvárosi léttel együtt járó tárgyi, életmódbeli változások: a modern közlekedési eszközök, az emeletes bérpaloták, sugárutak, a létrejövő vagy éppen megújuló üzletek addig sohasem tapasztalt vizuális élmények egész sorát nyújtották a művész számára. Szemtanúja és megörökítője volt a Nyugati pályaudvar építésének, de ugyanígy lencsevégre vette a Nagykörút eklektikus stílusú házait. Felvételeiről csodálhatjuk meg a Várat, Savoyai Jenő lovas szobrát; a Rózsadombot, a Rác fürdőt, a Margitszigetet, a sorra épülő hidakat, de ugyanolyan érdeklődéssel fordult a főváros ipari létesítményei felé.

Ezt tanúsítják az újlipótvárosi malmokat, a Láng Gépgyár szerelőcsarnokát vagy a Ganz vasúti kocsikat bemutató képei. Felvételei hűen őrzik az utókor számára az Országház építésének folyamatát, a Szabadság teret a Tőzsdepalotával, az Akadémia és a Ferenc József, ma: Széchenyi tér építészeti és tájépítészeti műremekét; a rakpartokat, a Duna-parti szállodasort, a belvárosi római katolikus főplébániatemplomot, a Belváros ékességeinek tekinthető Klotild-palotákat. Ebben az időszakban fényképezte le a Vámházat a Duna-parttal, a Kálvin tér házait, a későbbi Blaha Lujza téren álló, utóbb lebontott Nemzeti Színházat.

Kálvin tér, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza a Baross utca torkolatánál (lebontották). A felvétel 1874 és 1882 között készült

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Fotóiról ismerhetjük meg számtalan, ma már nem létező bolt és áruház belső terét. Szerencsére nem csak a múltban megtekinthető és megörökített épületeket említhetjük meg, hiszen a ma is meglévők közé tartozik a Vajdahunyad vára, a Rákóczi úton található Rókus kórház, a Király utcai Krúdy-ház, melyen emléktábla őrzi az író emlékét. Fényképezte az Andrássy úti Dreschler-palotát, a későbbi Állami Balettintézetet. Felvételei őriznek meg több, lebontásra ítélt épületet, melyek közül is kiemelkednek a régi Tabán házairól készült fotók. 1877-ben az új Ferenciek Bazárában – a mai Kossuth Lajos utcai kapu fölött – rendezte be kétemeletes új műtermét.

Forrásértékű képek

Folyamatosan nyomon követte a fotózás technikai fejlődését. 1879-ben kőnyomdát állított fel, így a fényképek sokszorosítása is lehetővé vált. Az 1880-as évektől új, szárazlemezes eljárást vezetett be, mely pillanatfelvétel készítését tette lehetővé. 1882-ben villát és nyári műtermet építtetett a Svábhegyen, tagja lett a Sváb-hegyi Egyesület választmányának. 1884-ben munkájának másik helyszínét, pesti műtermét a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca és az Újvilág, jelenleg Semmelweis utca sarkán állott régi orvoskar épületébe helyezte át. Ekkor már panoráma- és térhatású képeket is készített. Az 1885-ben megrendezett Országos Általános Kiállításon mutatta be az épülő Sugárutat, a mai Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panorámasorozatát.

Mind többen keresték föl megrendeléseikkel. A Siemens és Halske cég megbízására fényképezte az első pesti villamosokat, 1890 és 1894 között társtulajdonosa volt a Budapesti Látogatók Lapja című, többnyelvű idegenforgalmi folyóiratnak. Korának híres személyeiről készített portréi a Hazánk jelesei című sorozatban jelentek meg. S egy szomorú fölkérés: 1894-ben operatőreivel ő fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét.

Erzsébet körút, Kossuth Lajos temetési menete a Dohány utcánál, 1894. április 1-én

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

A városfotográfia szempontjából az 1895-ös év meghatározó évszám volt, ugyanis ebben az esztendőben született döntés a Belváros egy részének az Erzsébet híd építése miatti lebontásáról. Az 1897-ből megmaradt 31 tételből álló lista képanyaga forrásértékű, mert ezek a fotók a lebontás előtt álló belvárosi épületek és utcák utolsó képei.

1903-tól fiát, akit a bécsi Grafikai Főiskolán taníttatott, társtulajdonossá tette, s a céget ettől kezdve Klösz György és Fia Udvari Fényképészeti, Térképészeti és Könyvnyomdai Műintézet néven jegyezték. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Bár fokozatosan visszavonult, még ebből az időből valók a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. 1913. július 4-én hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A régi Budapest Klösz György felvételein - galéria Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Klösz György életének kivételes adománya volt, hogy Budapest világvárossá alakulásának egyik legpezsgőbb időszakában élt. Közel négy évtizeden át dolgozott; életművét hozzávetőlegesen tízezer felvétel őrzi, de az ismertek számát is négyezer körülire becsülik. A 18x24 cm-es üveglemezre készített felvételei saját korában egyedülállók voltak. Munkáiból 12 albumot állított össze, kettő a régi, tíz az új Budapest képeit tartalmazza.  Könyve Das alte Budapest 1873 címmel jelent meg, fotóiból a Kiscelli Múzeum Fotógyűjteményében is őriznek.

Az utókor nem feledkezett meg e kiváló fotográfusról. Tiszteletére 2008-ban emléktáblát avattak a 3-as metró Ferenciek tere állomásán. A fővárosi önkormányzat a művész halálának 100. évfordulóján a Metró Galériában mutatta be Budapestről készült fotóinak válogatott gyűjteményét.

Golgota tér, a stációk a Golgota-kápolnához vezetnek, 1897 körül

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

Klösz György fotói a Fortepanon

Klösz György fényképeinek egy része megtalálható a Fortepan nevű online fényképgyűjtemény-archívumban, amely nevét az egykori váci Forte gyárban előállított Fortepan filmről kapta. A képgyűjtemény – mely főként 1900 és 1990 között készült fotókat tartalmaz – mindegyike a keresés funkció segítségével, kulcsszavak alapján található meg. Több mint 70 ezer, letölthető, forrásmegjelöléssel szabadon fölhasználható fotó az interneten 2010 augusztusa óta érhető el. A majd két évtized alatt létrejött gyűjtemény az újonnan érkező fényképekkel folyamatosan bővül, a régi, többségükben amatőr felvételek digitalizálva válnak közkinccsé.

Budapest Főváros Levéltára a Fortepan adta lehetőséggel élve tett szabad felhasználásúvá 1500, a XIX. és a XX. század fordulóján készült Klösz György-fotót. A fényképeken a millenniumi Magyarország számos kastélya, kertje és a nagyvárossá alakuló Budapest épületei, utcái, terei, valamint az ezredévi kiállítás pavilonjai láthatók.

Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) a mai Blaha Lujza téren a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György felvétele

A művész megmaradt fényképhagyatéka a cég államosítása után különböző intézményekbe került. Tizenhárom fényképalbum a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet 1948. évi államosítása után került a levéltárba. A levéltárnak a bekötött albumokat a cég anyagaként adták át, a többi fényképet pedig tematikusan osztották szét különböző intézmények között. Így került jelentős mennyiségű és értékű anyag a Budapesti Történeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Múzeumba. A teljes Klösz-hagyaték 4000 felvételből áll, melyből a Levéltár őrizetében lévő fotóalbumok több mint 2000 képet tartalmaznak. E 2000 fotó a Klösz-műhelyből származó képek ismert, egy helyen nyilvántartott, legnagyobb gyűjteménye.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

A NOB felelőssége is a magyar olimpiai bukás

Országos, társadalmi mozgalommá kíván válni a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM). Szalay-Berzeviczy Attila, a szervezet elnöke és a Budapest 2024 Pályázat nagykövete nem örül a 2024-es olimpiai pályázat visszavonásának, de felelősségteljes kandidálói magatartásnak tartja. A lehetőséget egy későbbi olimpia rendezésére nem vesztettük el, de egy új pályázatot népszavazásnak kell hitelesítenie.

Itt a nagy gendervita! Konzervatív aktivista meccsel a CEU-professzorral

Összemos-e férfit és nőt, és tudomány-e a gender? Frivaldszky Edit, a természetes családmodellt védő Emberi Méltóság Központ igazgatójának vitája Pető Andreával, a Közép-európai Egyetem társadalmi nemek tanulmánya tanszékének professzorával a csütörtöki Heti Válaszban.