Ilyen, amikor Wagner motívumai képpé változnak
Két elsöprő erejű Parsifal-előadással kezdődött 2006-ban a Budapesti Wagner-napok története, amely az elmúlt 12 évben nemzetközileg is elsimert, sőt kitüntetett rangú Wagner-kultuszhellyé avatta a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet. A elmúlt években a Wagner-rajongók ünnepévé vált eseménysorozat az úgynevezett teljes „bayreuthi kánont”, vagyis Richard Wagner életében a Zöld Domb tetején álló Festspielhausban bemutatott mind a tíz operát színre vitte.
„Az egyik művészi cél az volt, hogy felfedezzük a Wagner-drámákban rejlő zenei és színpadi finomságokat. Wagnerről azt hiszik, hogy bombasztikus a zenéje, és minden érzelme túldimenzionált. Meg akartam mutatni, hogy ez nem igaz. Érzésem szerint a túlságosan hősies és bombasztikus előadásban elvesznek az apró emberi reakciók, amik nagyon fontosak Wagnernél” – fogalmazott az eseménysorozat egyediségéről Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner-napok megálmodója és művészeti vezetője.
Idén a szerző három nagyszabású zenedrámája kerül színre: Trisztán és Izolda lenyűgöző szerelmének történetét ezúttal új előadásban élvezheti a közönség, amit az olasz Cesare Lievi állít színpadra olyan énekesekkel, mint a német szoprán, Anja Kampe, és a keresett német hőstenor, Peter Seiffert. A szerelem és a szenvedély a központi eleme a Tannhäusernek is: Matthias Oldag rendezésében Erzsébetként újra Szabóki Tündét hallhatjuk, a címszerepben pedig a kitűnő amerikai hőstenor, Stephen Gould lép színre.
Új szereposztásban tér vissza Kovalik Balázs 2015-ös rendhagyó rendezése, A bolygó hollandi, címszerepben a népszerű svéd baritonnal, John Lundgrennel, Sentaként pedig a világ operaházaiban rendszeresen megforduló Elisabeth Striddel (a 2015-ös előadás DVD-változata már megvásárolható). Igazi ínyencségnek ígérkezik a finn Camilla Nylund Wagner-estje, ahol a mester ritkábban hallható dalai mellett más XIX. és XX. századi zeneszerzők – köztük Sibelius, Mahler, Strauss – művei is felcsendülnek.
A nemzetközi rangú fesztivál a 2018-19-es évadtól önálló arculatot kap: Richard Wagner újító szellemisége jegyében az alkotók egy igazán XXI. századi, modern vizuális világot képzeltek el, amihez a digitális technológiát hívták segítségül. „A kreatív koncepció alapjául a wagneri életmű egyik legjellegzetesebb sajátosságát, a vezérmotívum-rendszert választottuk, mert ez egy olyan egyedi jellemzője a zeneszerző munkásságának, amelyre lehet és érdemes is építeni. Ezeket a vezérmotívumokat szerettük volna képpé varázsolni, megjeleníteni egy modern, dinamikus arculatban” – emelte ki Tóth Andrea, a Geometry cégcsoport kreatív igazgatója. Az audiovizuális szakemberek és kreatív mérnökök által megalkotott speciális szoftver alapja a hangképelemzés, amely a vezérmotívumokban megszólaló különböző hangszereket, hangszercsoportokat egy-egy vonalnak felelteti meg. Ezek a vonalak különböző színű és irányú vektorokból épülnek fel, amelyek valós időben kapcsolódnak össze a képernyőn, így hozva létre azt a látványos animációt, amely az arculat alapját képezi.
Ha a Wagner-napokról van szó, túl sok idő nem telhet el a legendás tetralógia, A nibelung gyűrűje nélkül, amely egy év szünet után, jövőre, azaz 2019-ben frissített változatban tér vissza. A teljes ciklus két alkalommal lesz látható mások mellett olyan világsztárokkal, mint Johan Reuter, Albert Pesendorfer, Stuart Skelton, Catherine Foster, Stefan Vinke, Gerhard Siegel és Lauri Vasar.
Újdonság lesz idén, hogy a Budapesti Wagner-napok ideje alatt a BKK Müpához érkező hajójárata rendhagyó menetrend szerint, az esti előadásokat követően is közlekedik, így akár a Dunán utazva is érkezhetnek és távozhatnak majd a nézők.
