Ilyen lesz az új Néprajzi Múzem

„A Néprajzi Múzeum decemberi kivitelezésének megkezdése történelmi pillanat” – fogalmazott Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója egy ma délelőtti sajtótájékoztatón. Az állítás akár túlzónak is tűnhet, de mégsem az, ugyanis a Ligethez kapcsolódó, illetve a park környéki beruházások (a komáromi Csillag Erőd, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a Szépművészeti Múzeum, az Olof Palme Ház, a Pavilonkert, parkfejlesztések) után egy teljesen új kulturális intézmény érkezik az Ötvenhatosok terére.

Forrás: Városliget Zrt.

Ahogy korábban megírtuk: a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 ezer négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban – a millenniumi kiállításon – először mutatkozott be a nagyközönségnek. A Néprajzi Múzeum számára a Városliget tehát a hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen a Ligetben történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület lendületes, ám mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a park adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait. „A Néprajzi Múzeum most kezdődő építése mérföldkő a népi kultúrkincsünk legjavát őrző gyűjtemény, s egyben az egész magyar múzeumügy történetében” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött. A Néprajzi Múzeum történetének mintegy másfél évszázada alatt soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően építettek volna meg – egészen mostanáig.

Forrás: Városliget Zrt.

Az új épület tervrajzán 250 mérnök dolgozott, Ferencz Marcel vezető tervező pedig elmondta, hogy három fő szempontot vettek figyelembe: hogy hogyan kell ebben a sajátos térben viselkedni, hogy milyen tartalmat kap majd az épület, és hogy hogyan tudja majd befogadni az új épületet a város. Városszerkezeti problémát is meg kellet toldaniuk, ezért erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. „Olyan közösségi teret terveztem, ami a XXI. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába” – mondta az építész.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását. Az épületben helyet kap gyerekmúzeum, könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is.

Az új múzeum íves formája lehetővé teszi, hogy a város és a park között mintegy kapuként és átjáróként is funkcionáljon. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik majd el, a tetejét borító zöldfelület pedig közösségi térként várja a Városliget látogatóit.