valasz.hu/kultura/a-szabadsag-otven-arnyalata-es-a-metoo-127394

http://valasz.hu/kultura/a-szabadsag-otven-arnyalata-es-a-metoo-127394

Irodalom a nyári lakban

Haláláig "örökös lihegésben" és fokozódó kínok közt élt

/ 2008.04.09., szerda 08:07 /

Babits Mihály 1924-ben vásárolt nyaralót Esztergomban. Haláláig nemcsak nyáron időzött az előhegyi házban, hanem sokszor már húsvét előtt áttette székhelyét a szeretett városba. Innen tartotta a kapcsolatot az irodalmi élettel. A legendássá vált Babits-villában megfordult a hazai művészeti-tudományos élet színe-java.

Esztergom és a 125 éve született Babits Mihály

Az 1920-as évek derekán egy kiadóval való elszámoláskor Babits Mihály nagyobb pénzösszeg birtokába jutott. Bár a korona gyenge lábakon állt, így is megért néhány milliót - ami egy magyar író számára akkoriban is sokat jelentett. A Babits-házaspár nem is tudta hirtelen, mihez kezdjen a pénzzel. A költő nem értett az anyagiakhoz - először azon gondolkodtak, hogy a feleségnek, Török Sophie-nak vesznek belőle ruhákat. Hamarosan azonban arra az elhatározásra jutottak, hogy inkább házat vásárolnak. Babits ekkor az ügyvédként praktizáló, de a Nyugatban publikáló költőt, Nagy Zoltánt bízta meg, próbálja valahogy megőrizni a pénz értékét. Ő az összeget értékpapírokba fektette, melyeknek árfolyama oly kedvezően alakult, hogy rövid idő alatt a többszörösét érte. Hamarosan komolyan lehetett egy ház megvásárlására gondolni.

Nevezetes autogramok

Nem sokkal azelőtt, 1923 nyarán Babits és felesége több alkalommal járt a Dunakanyarban, s a költőnek megtetszett a vidék. Esztergom a szülőföldjére, Szekszárdra és környékére emlékeztette, a város utcái pedig Itáliára. Két barát, a színikritikus Kárpáti Aurél és a festőművész Tipary Dezső segítségével találták meg azt az esztergomi Előhegyen fekvő házat, amit aztán 1924. március 27-én meg is vettek. Nem sokkal a vásárlás után a ház egyik fala beázás következtében beomlott. A helyrehozatalban a házaspár nagy segítségére volt Kárpáti Aurél barátja, Einczinger Ferenc, aki az esztergomi takarékpénztár tisztviselője volt, és festészettel is foglalkozott. 1930-ra aztán az eredeti 272 négyszögöles telekből 887 négyszögöl nagyságú "birtok" lett. A költő jogdíjainak és honoráriumainak nem kis részét fordította a korabeli sajtóban sokszor csak Babits-villaként emlegetett nyaralóra.



Babits és felesége hamar otthon érezte magát a házban és a városban. A "villát" és berendezését nagy kedvvel és gonddal tervezték meg. A ház díszítésében szintén Einczinger volt segítségükre, aki rövidesen Babitsék jó barátja lett, s a házaspár ügyes-bajos dolgainak intézésével (testvérével, Sándorral együtt) nagyban hozzájárult az Esztergomban töltött napok nyugalmának biztosításához. A költő és felesége többször vendégeskedett szüretkor az Einczinger-fivérek présházában. Itt látta meg Babits azt az autogramfalat, mely az ötletet adta, hogy a saját házában járó vendégektől aláírást kérjen emlékbe házának falára. A szénnel írt kézjegyeket aztán a vendég távoztával Török Sophie rögzítette festékkel.

Sűrű vendégjárás

A házaspár nemcsak nyáron időzött az előhegyi házban, hanem sokszor tavasszal, már húsvét előtt áttették székhelyüket Esztergomba. Babits innen tartotta a kapcsolatot az irodalmi élettel. (1929-től a komoly pénzjutalommal járó Baumgarten-alapítvány kurátoraként a díjak odaítélésével központi szerepe lett az irodalomban.) Esztergomból általában csak ősszel tértek vissza Budapestre. A Nyugat szerkesztői közül Gellért Oszkár és Osvát Ernő sokszor keresték meg levelükkel Esztergomban egy-egy kérdéssel, s Babits jórészt itt írta az először 1921-ben elkezdett nagyregényét, a Halálfiait - több, a város ihlette verse mellett.

Babitsnak már budapesti, Reviczky utcai lakásán is nagy volt a vendégjárás, az esztergomi ház pedig ugyanúgy szívesen látta a látogatókat. Az autogramfal megőrizte Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Sárközi György nevét, de a ház vendége volt Szekfű Gyula történész, Rédey Tivadar, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) igazgatója, Beck Ö. Fülöp szobrászművész (aki az első Nyugatszámokon szereplő Mikes-érmet alkotta), Márffy Ödön festő és felesége, Csinszka is. A Nyugat munkatársai közül többször megfordult Esztergomban Schöpflin Aladár, a tekintélyes kritikus, a szerkesztő Gellért Oszkár. De a költő vendégül látta Hoffmann Edith művészettörténészt, Basch Lórántot, a Baumgarten-alapítvány jogi kurátorát, Nagy Endrét, a magyar kabaré mesterét, Ascher Oszkár előadóművészt, Sztrókay Kálmánt, tudományos cikkek és könyvek szerzőjét, vagy Hegedűs Lóránt közgazdászt (az első Teleki-kormány pénzügyminiszterét) is.



Kínok között

Esztergom is szívesen tartotta számon - időszakos - lakosai közt Babitsot. Einczinger Ferenc révén a költő tagja lett a város művészeti egyesületének, a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak. A helyi sajtóban többször fölbukkant a neve, mint olyan lakosé, akire büszkék lehetnek az esztergomiak. 1934-ben a polgármester, Brenner Antal kérte meg Babitsot, hogy az esztergomi Szent István-ünnepségeket tisztelje meg egy szerzői esttel.

1937-ben megállapították Babitsnak a garat alsó, vagy a légcső fölső részéből kiinduló tumor okozta gégeszűkületét. 1941. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig - ahogy Balázsolás című versében írta - "örökös lihegésben" és fokozódó kínok közt élt. Többször elvesztette hangját, környezetével Beszélgetőfüzetein keresztül tartotta a kapcsolatot. Ha nehezen is, dolgozott, egyik utolsó munkája Szophoklész Oidipusz Kólonoszban című drámájának fordítása volt. Betegsége alatt végig ragaszkodott Esztergomhoz. 1941 áprilisától hátralévő hónapjait is előhegyi házában töltötte, s csak egy nappal halála előtt került a budapesti Siesta szanatóriumba - utolsó látogatója az a Nagy Zoltán volt, akit a házvásárláshoz szükséges pénz kezelésével bízott meg.

A második világháború után Babits nyaralója átmeneti szállásként szolgált az ínséges időkben, Török Sophie pedig nem bírta egyedül a fönntartásával járó terheket. De nemcsak a ház vált gazdátlanná, hanem az új rendszer szemében az az életmű is, amelyet a ház korábbi tulajdonosa épített föl. Az emberben és hagyományban értéket látó Babits nem kellett a kollektív felejtés korának, így csak 1961-ben avathatta fel a Babits-házat a korábban ott vendégeskedő Ortutay Gyula kultuszminiszter.



EMLÉKEZIK A VÁROS

Esztergom Babits Mihály születésének 125. évfordulóját méltó módon kívánja megünnepelni. A programok között a Balassa Bálint Múzeumhoz tartozó Babitsház felújítása, az autogramfal restaurálása, s az 1983-tól a házhoz felvezető út mellett álló, de ellopott Babits-szobor (Borbás Tibor alkotása) újraállítása szerepel, utóbbi civil kezdeményezésre, országos gyűjtésből. Az emlékév megnyitója február 29-én volt az esztergomi Központi Kávéházban, ahol felavatták a költő asztalát. A még élő Babits-tanúkkal Szabó Judit ötlete alapján Tóth Franciska közreműködésével az esztergomi ETV készít dokumentumfilmet, melynek DVD-változata novemberben jelenik meg. Emellett kiadványokkal, konferenciákkal és művészeti estekkel emlékezik a város.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.