heti-valasz.hu/kultura/ime-az-elso-magyar-borasz-aki-bejutott-a-vilag-legjobb-ettermebe-115823

http://heti-valasz.hu/kultura/ime-az-elso-magyar-borasz-aki-bejutott-a-vilag-legjobb-ettermebe-115823

"Iszonyú jó magyar filmek jönnek"

, / 2013.12.11., szerda 18:49 /

Tíz év után újra itthon forgat - egy mozizást népszerűsítő kampányfilmet - a Hollywoodban egyre sikeresebb Antal Nimród. A rendezőt a két filmgyártási kultúra különbségeiről kérdeztük, milyen történetet forgatna idehaza és arról, miként kerülte el, hogy eltékozolt tehetség legyen.

- A szalagcímek becsapósak. Antal Nimród tényleg itthon forgat, de nem játékfilmet, hanem a Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készít egy moziba járást népszerűsítő kisfilmet. Egy hatalmas költségvetésekkel dolgozó hollywoodi rendező miért vállal el ilyen munkát?

- Bár Amerikában születtem, Budapesten jártam filmfőiskolára. A magyar szakmának - többek között egykori osztályfőnökeimnek, Makk Károlynak és Xantus Jánosnak - köszönhetem, hogy egyáltalán vagyok, élek, hogy családom van. Még a legjobb barátaimat is a filmeknek köszönhetem. A hála mellett azért is vállaltam, mert úgy látom, iszonyú jó magyar filmek jönnek. Igaz, pillanatnyilag két rendszer között vagyunk, mert a régi már nincs, az új pedig még nincs kész teljesen, ezért ez nehéz időszak. De egy kis türelemre van szükség a nézőktől, ki kell várni, mert látszik, hogy érkezik egy új hullám. Mundruczó Kornél új filmje például csodálatos lesz, és beleláttam sok más jó tervbe is. Létrejön újra az a minőség, amit elvárunk a magyar filmektől. A szakmabelieknek is mondom: nyugi, most még nagy a rendetlenség, de minden a helyére kerül. Abba kell hagynunk egymás taposását.

- És nem tartja rangon alulinak, hogy befutott rendezőként reklámot forgasson?

- Ez a kérdés már a pályám elején eldőlt. Amikor a 90-es években Hutlassa Tamás - a Kontroll későbbi producere - megkérdezte, vállalnék-e reklámot, először visszautasítottam. Aztán egy hét éhezés után a művész meghátrált bennem, és rájöttem, nincs olyan, hogy a munka ciki. Nem értek a filmkészítésen kívül máshoz, ezért egy OMO-reklámnak is úgy láttam neki, mintha az Aranypolgárt rendezném. A videoklipekre, melyeket akkoriban készítettem például a Quimbynek, máig büszke vagyok.

- És az idén bemutatott Metallica-filmre? Megviselte a Through the Never lesújtó magyar kritikája?

- A kritikával nincs baj, de született egy-két írás, amely távolról sem profizmust vagy bármilyen teljesítményt kért rajtam számon, egyszerű fikázás ment. Attól a pillanattól, hogy megkerestek ezzel a munkával, világos volt, hogy ez koncertfilm lesz. Az elbeszélő elemek aránya legfeljebb 20 százalék, ami már önmagában is lehetetlenné teszi, hogy úgy érezd magad, mint egy jó játékfilm végén, amikor bejártad egy történet ívét. Az egész inkább kísérlet volt: hogyan tudnánk történettel hidat építeni a zeneszámok között? A kritikákból egy dolgot elismerek: a film trailere megtévesztő lehetett, mivel ott 80 százalékban játékfilmes elemek köszöntek vissza, a zenekar csak belepengetett. Lehet, hogy itthon sokan az előzetes alapján mást vártak. A kinti fogadtatás mindenképpen jó volt. A Kontroll óta nem kaptam olyan elismerő kritikát, mint a Metallica-filmre.

- A zenekar főnökéről, Lars Ulrichról sokan mondják, hogy nehéz eset, igazi rockprimadonna. Fárasztó volt dolgozni vele?

- Nem volt problémánk egymással. Én is tudtam, hogy ez elsősorban az ő filmjük, ők is megértették, hogy én mit akarok hozzátenni. Amúgy általában nem értek egyet ezzel a címkézéssel. Ameddig valaki nem járt az ő cipőjükben, nem ért el ilyen iszonyatos sikert, és nem kellett ennyi vérszívó, pénzéhes embert elhessegetni maga mellől, annak addig talán véleményt formálni sem érdemes arról, milyen módon reagálnak a zenészek bizonyos helyzetekre. A Metallica harmincéves történetének az a titka, hogy mindig máshogyan "adagolták" magukat a rajongóknak, hogy a Metallica-élmény mindig meg tudott újulni. Járhatsz velük Mexikótól Franciaországon át Kanadáig bárhol, a koncerten mindenhol ugyanazzal az odaadással fogadják őket.

- A múlt hétvégi magyarországi filmszakmai beszélgetésen elmondta: a kampányfilm forgatása közben szembesült azzal újra, mennyivel "tisztábbak" a magyar színészek tengerentúli kollégáiknál. Rossz tapasztalatai vannak Hollywoodban?

- Ez így túlzás. Hollywoodban is megvannak a kedvenceim: Matt Dillon, Adrien Brody vagy Laurence Fishburne színészként és emberként is nagyszerű. Viszont van egy óriási slepp, mindenféle önző majmok, akiket csak a pénz érdekel, és akikről lerí a forgatáson, hogy "jaj, de unom, mikor mehetünk már haza?". Legszívesebben odaszólnék nekik: "Mi a bajotok, egész nap játszunk, még pénzt is kaptok érte, sikeresek vagytok, mi kell még?" Amerikában ugyanis a színész sokszor nem is színész, hanem sportoló, modell, rapper. Aztán ott van az üzlet, ami sokszor eluralja a filmkészítést - hidegséget érzek emiatt. Akármilyen hosszú ideig vagyok távol, ha Magyarországra jövök, Nagy Zsolt, Scherer Péter vagy a Kapa (Mucsi Zoltán - a szerk.) ugyanolyan szívesen fogad. Meglátom őket, átöleljük egymást, majd ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Ők képzett színészek, ha sírniuk kellett például a forgatáson, csak annyit kérdeztek, mikor kezdjék.

- Ha ennyire jó magyarokkal együtt dolgozni, miért nem forgat itthon?


- Bár sokan nyilván azt gondolják, hogy szemérmetlenül nagy pénzeket keresek Amerikában, ez nem így van. Bérelünk egy lakást, el kell tartanom a családomat. Nagyon át kell gondolnom, milyen munkát vállalhatok el. Készen van egy könyvem, aminek szívesen adnék esélyt Amerikában. Gondoltam arra is, hogy hazahozom; bátor lépés lenne. Magyarországon egyébként a viszkis rabló története izgat a leginkább.

- Négy hollywoodi mozifilm után még mindig a vizsgafilmjére, a Kontrollra a legbüszkébb. Ezért is vonzza egy magyar film lehetősége?

- A Kontroll nem hozott anyagból készült, mint azok a filmek, amelyeket Amerikában csinálok. Személyes alkotás, a Csányi Sándor által alakított főszereplő, a jegykezelő Bulcsú karaktere és édesapám között több párhuzam is fellelhető. De miközben a Kontrollt az ő emlékének ajánlottam, azt szerettem volna, ha a közönség tetszését is elnyeri.

- Elnyerte, sőt mivel a Kontroll szerepelt Cannes-ban is, az ön karrierje is sokat köszönhet neki. Ön Szotyori Richárdot tartotta a legtehetségesebbnek a filmrendezői osztályban. Elgondolkodott már azon, hogy miközben Szotyoriról nemigen hallani, ön hogyan futhatott be ilyen fényes pályát?

- Egyrészt tudom, hogy szerencsés vagyok; igyekszem mindig felismerni az ajándékokat, és lehetőleg meg is hálálni. Másfelől az embernek erőszakosnak is kell lennie. A filmes világ erről szól: egyszerre kell merevnek és rugalmasnak lenned. Kell az önfejűség, mert abból születik a film, ugyanakkor engedni kell a jó gondolatoknak, mert nem az önmegvalósítás, hanem a jó film a cél. Pistit (Szotyori Richárd beceneve - A szerk.) szerény, csendes, jó embernek ismertem meg, sokkal okosabbnak és tehetségesebbnek, mint amilyen én valaha leszek. Amerikában tanultam meg igazán, hogy a szelídség sajnos nem kedvez annak, aki filmet akar készíteni. Remélem, le tud forgatni valami nagyot, és hallunk még róla.

- Mit tanulhatnánk még itthon az amerikai mentalitásból?

- Magyarországon ugyanolyan tehetségek vannak, mint Amerikában, de itthon kishitűek az emberek. Odakint ezzel szemben van a "legyőzöm a világot" szemlélet, amit kicsit az itthoniaknak is át kellene venniük. Néha úgy tűnik, mintha az amerikaiak naiv optimizmusa pusztán vakmerőség lenne, de ez a mentalitás nagyon is előnyös. Ha én tudtam volna, mennyi munka létrehozni egy filmet, és ezen töprengek ahelyett, hogy csinálom, sosem lett volna belőlem rendező. Ugyanolyan érzékeny embernek tartom magam, mint bárki más, a filmkészítéshez azonban sokszor kell "egy vak bikaerő".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.