Itt a Halálos tavasz szerzőjének drámája Trianon következményeiről

/ 2016.11.30., szerda 16:45 /

A halálos tavasz című regény írójának újabb történelmi drámáját, a Fehér Szarvast tűzte műsorra az Udvari Kamaraszínház a budapesti Duna Palotában.

Fotó: Udvari Kamaraszínház

A délvidéki társulat Andrási Attila legújabb drámájában a XX. századi magyar történelem egyik sorsfordító korszakát dolgozza fel Zilahy Lajos A fehér szarvas című művének átirata alapján. Zilahy a polgári magyar irodalom sikeres írója volt a 30-as években, de nemcsak író volt, hanem dalszerző, kabaretista és laptulajdonos. 1922-ben jelent meg a Halálos tavasz című regénye, ami napjainkig hírnevet hoz számára. Pegazus néven filmvállalatot alapított, és regénye alapján elkészíti a Halálos tavasz című filmet Karády Katalinnal és Jávor Pállal.

Andrási Attila a Fehér Szarvas című darabjában egy erdélyi földbirtokos család sorsán keresztül bepillantást enged  a Trianon utáni magyar társadalom különböző rétegeibe. A történet Erdélyben és Budapesten játszódik. Az első jelenetben Széplaky Géza, majd később Stelly Zsófia játékát széles gesztusok és harsány beszéd jellemezte. Ez a színészi játék az 1930-40-es években készült magyar filmek komikus világát idézi meg; azt gondolhatja a néző, hogy vígjáték vette kezdetét. Igaz, Andrásitól nem áll távol a groteszk, olykor abszurd karakterábrázolás. A két művész mindvégig így játszott, de ez a darab elején volt idegen, a végére talán megszoktuk.

Fotó: Udvari Kamaraszínház

A komikus kezdést rövid időn belül drámai cselekmény váltja fel a színpadon. Karakán László főszereplő birtokán megjelennek a korabeli állambiztonság emberei, s tőrbe próbálják csalni, azt állítván, hogy Budapestről érkeztek IV. Károly, az utolsó magyar király küldte őket, és az a feladata, hogy a város vasútállomását felrobbantsa; ha megteszi, a Monarchia újra helyreállhat. De Karakán hamar rájön, hogy kikkel áll szemben, s ekkor előkerülnek a fegyverek. A család nincstelen szolgálói is a földbirtokos ellen fordulnak, cserébe az új hatalom 10 hold földet ígér és további javakat. A felső osztálybeliek próbálnak talpon maradni, de legfőbbképpen túlélni, az alsóbb rétegek pedig felfelé törnek, egy cél lebeg előttük, a haszonszerzés. Dorottya szobalány meg is fogalmazza az első felvonásban, hogy eddig a származás, a becsület, az erkölcs volt a mérce, ami alapján megítéltek egy embert. De végre eljön az idő, amikor csak a vagyon számít.

A régi világ eltűnik, az új még kialakulóban van, s ilyen zűrzavaros időkben mi a helyes: ha védjük a hazánkat, családunkat, az életünket? Vagy csak a személyes céljaink vezéreljenek minket? Főhősünket nem ez vezérelte; a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztjének hite ad erőt ahhoz, hogy példát tudjon mutatni bátorságból, hazaszeretetből a közössége számára. Az elcsatolt országrészből, Erdélyből Budapestre menekül, ahol egy titkos társaság tagjaként azért dolgozik, hogy IV. Károly visszatérhessen Magyarországra. Ezt a társaságot próbálja összetartani, igaz, a társaság tagjait nem csak nemes célok vezérlik – ezt jelzik a maszkok, amit a szereplők viselnek. Mindenki másnak mutatja magát, mint ami, de mégis összetartoznak, összeköti őket a Fehér Szarvas.

De ki a címben szereplő Fehér Szarvas? Andrási Attila korábban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az az álom, amit a magyarok ősei, a hunok is űztek, és mi, magyarok azóta is szüntelenül kutatjuk, amelyben egyszer talán megnyugszik háborgó lelkünk.

Fotó: Udvari Kamaraszínház

A darab nemcsak a történelemről szól, hanem egy házasságról is, amit összetart a szerelem még akkor is, ha a külvilág sárba próbálja tiporni. A főhős felesége, Irma tündöklően szép asszony, aki nagy hatással van az őt körülvevő férfiakra. Ez okozza tragédiáját: miután férjének menekülnie kell Erdélyből, néhány hónapra magára hagyja feleségét, s ekkor szexuális támadások érik. XX. századi történelmünk legsötétebb éveit végigkísérik a háborús helyzetben nőket ért erőszak, a rendező erre a tragédiára is felhívja a figyelmet. Az Irma szerepét játszó Szemerédi Bernadett ezt szívbemarkolóan tárja a közönség elé.

A nézőtéren az előadás alatt tapintani lehetett a csendet. A rendező mindkét felvonásban markánsan kiemelte azokat a pillanatokat, amelyek az adott korszak legmegrázóbb emberi tragédiái voltak. A Fehér Szarvast, ahogy a többi művét is, átszőtte az a késztetés, hogy a ma élőknek bemutassa a múlt század magyar történelmét. Rávilágít azokra a korszakokat, amelyek időben távoliak, és sokan talán el is felejtették őket, úgymint az első világháború, az Őszirózsás forradalom, a trianoni békediktátum aláírása utáni idők. Mindezt tanító szándékkal teszi, s az előadásból a XXI. század embere is elgondolkodtató következtetéseket tud levonni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.