Jön a vadbarokk!

/ 2017.10.06., péntek 16:30 /

Agócs Gergely és a 20. születésnapját ünneplő Fonó Zenekar október 8-án vadbarokk muzsikát ad elő, október 11-én pedig az Ural melletti gyűjtésükből játszanak a Vigadóban.

„Az lobogó tűznek, meleg hévségének nagy sebes lángjában, / Levegőegeknek s fentfüggő fölyhőknek nagy magosságában” – Koháry István, a felső-magyarországi Fülek várának kapitánya, a magyar barokk költészet kiemelkedő alakja az 1680-as években viselt nehéz rabsága idején így kezdte szabadságáról írt költeményét. A mai ízlésnek talán kissé vontatott, hosszadalmas vers üzenete több mint jelképes: a földi kínok alól a szellem szárnyalása tud csak felszabadítani.

Talán nem véletlen, hogy az evilági szenvedések fölé emelkedni kívánó emberi törekvések a barokk évszázadai alatt ilyen magas művészi teljesítményeket eredményeztek. Messze voltak még ekkor az ipari forradalom viszonylagos kényelmet, kiszámíthatóbb, biztonságosabb életet lehetővé tévő eszközei. A technológia csak kullogott a szellem nyomában. Ebben az ellentétektől feszített időszakban alakult ki a zeneművészetet máig uraló – a különféle méretű vonós hangszerek együttműködésére építő, fúvós és egyéb húros hangszerekkel, akkoriban elsősorban lantfélékkel és csembalóval, vagy orgonával kiegészülő – hangzásvilág.

A Fonó Zenekar

Fotó: MTI/Marjai János

Ám a kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a zeneművészet vonós alapú hangszeregyütteseinek terjedése nem állt meg az arisztokrácia kastélyainak küszöbénél. Az új divatot előbb a jelentős arányú köznemesség udvarházaiban, majd egy idő után a falvak paraszti közösségeiben is követni kezdték. A barokk kamarazenekar itt, a korabeli Európa kulturális peremvidékén, az Oszmán Birodalom szomszédságában néhány évtized alatt folklorizálódott, s a vonószenekarok húrjain is megszólalt a népzene. Érdekes, hogy ezek a formációk a zenefolklórban sehol máshol nem szervesültek. A „tiszta”, vagy cimbalommal, illetve fafúvósokkal kiegészülő vonósbandák máig csakis a Kárpát-medence népeinek zenéjét jellemzik. Agócs Gergely és a Fonó Zenekar október 8-án, vasárnap 19 óra 30-kor kezdődő koncertjén a Vigadóban a barokk kamarazenének ez a „megvadított”, népi változata hallható.

Az est vendégelőadói a Musica Profana régizene-együttes muzsikusai. Ők a XVI-XVII. század nemesi udvarházainak, illetve alakulófélben lévő polgári szalonjainak hangulatát idézik meg. A koncert fellépői azt vallják, hogy a korabeli ellentétek most épp fordítva mutatkoznak: ma szárnyalnak a technológiák, s az egyre haloványabb szellem csak kullogni látszik azok nyomában.

Agócs Gergely és Navratil Andrea

Fotó: MTI/Marjai János

Magyarság a zenében című, 1939-es tanulmányát Kodály Zoltán így zárta: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld? Feladatnak elég volna újabb ezer évre.” Kodály a magyar népdalok rokonait (cseremisz, nogaj, csuvas, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek zenéjében kereste. A Fonó Zenekar október 11-én, szerdán 18 óra 30-kor szintén a Vigadóban karacsáj, balkár, nogaj, baskír és kumük vendégeivel a magyar népzene és a kipcsak török népek zenefolklórja közötti párhuzamokat mutatja be.

A Fonó Zenekar tagjai: Navratil Andrea – ének; Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz; Gombai Tamás és Pál István „Szalonna” – hegedű; D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz; Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika; Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom.  Az Atyai ág című koncert a CAFe 2017 fesztivál keretében hangzik el. 

Tovább információk itt és itt

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.