Jön a vadbarokk!

/ 2017.10.06., péntek 16:30 /

Agócs Gergely és a 20. születésnapját ünneplő Fonó Zenekar október 8-án vadbarokk muzsikát ad elő, október 11-én pedig az Ural melletti gyűjtésükből játszanak a Vigadóban.

„Az lobogó tűznek, meleg hévségének nagy sebes lángjában, / Levegőegeknek s fentfüggő fölyhőknek nagy magosságában” – Koháry István, a felső-magyarországi Fülek várának kapitánya, a magyar barokk költészet kiemelkedő alakja az 1680-as években viselt nehéz rabsága idején így kezdte szabadságáról írt költeményét. A mai ízlésnek talán kissé vontatott, hosszadalmas vers üzenete több mint jelképes: a földi kínok alól a szellem szárnyalása tud csak felszabadítani.

Talán nem véletlen, hogy az evilági szenvedések fölé emelkedni kívánó emberi törekvések a barokk évszázadai alatt ilyen magas művészi teljesítményeket eredményeztek. Messze voltak még ekkor az ipari forradalom viszonylagos kényelmet, kiszámíthatóbb, biztonságosabb életet lehetővé tévő eszközei. A technológia csak kullogott a szellem nyomában. Ebben az ellentétektől feszített időszakban alakult ki a zeneművészetet máig uraló – a különféle méretű vonós hangszerek együttműködésére építő, fúvós és egyéb húros hangszerekkel, akkoriban elsősorban lantfélékkel és csembalóval, vagy orgonával kiegészülő – hangzásvilág.

A Fonó Zenekar

Fotó: MTI/Marjai János

Ám a kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a zeneművészet vonós alapú hangszeregyütteseinek terjedése nem állt meg az arisztokrácia kastélyainak küszöbénél. Az új divatot előbb a jelentős arányú köznemesség udvarházaiban, majd egy idő után a falvak paraszti közösségeiben is követni kezdték. A barokk kamarazenekar itt, a korabeli Európa kulturális peremvidékén, az Oszmán Birodalom szomszédságában néhány évtized alatt folklorizálódott, s a vonószenekarok húrjain is megszólalt a népzene. Érdekes, hogy ezek a formációk a zenefolklórban sehol máshol nem szervesültek. A „tiszta”, vagy cimbalommal, illetve fafúvósokkal kiegészülő vonósbandák máig csakis a Kárpát-medence népeinek zenéjét jellemzik. Agócs Gergely és a Fonó Zenekar október 8-án, vasárnap 19 óra 30-kor kezdődő koncertjén a Vigadóban a barokk kamarazenének ez a „megvadított”, népi változata hallható.

Az est vendégelőadói a Musica Profana régizene-együttes muzsikusai. Ők a XVI-XVII. század nemesi udvarházainak, illetve alakulófélben lévő polgári szalonjainak hangulatát idézik meg. A koncert fellépői azt vallják, hogy a korabeli ellentétek most épp fordítva mutatkoznak: ma szárnyalnak a technológiák, s az egyre haloványabb szellem csak kullogni látszik azok nyomában.

Agócs Gergely és Navratil Andrea

Fotó: MTI/Marjai János

Magyarság a zenében című, 1939-es tanulmányát Kodály Zoltán így zárta: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld? Feladatnak elég volna újabb ezer évre.” Kodály a magyar népdalok rokonait (cseremisz, nogaj, csuvas, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek zenéjében kereste. A Fonó Zenekar október 11-én, szerdán 18 óra 30-kor szintén a Vigadóban karacsáj, balkár, nogaj, baskír és kumük vendégeivel a magyar népzene és a kipcsak török népek zenefolklórja közötti párhuzamokat mutatja be.

A Fonó Zenekar tagjai: Navratil Andrea – ének; Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz; Gombai Tamás és Pál István „Szalonna” – hegedű; D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz; Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika; Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom.  Az Atyai ág című koncert a CAFe 2017 fesztivál keretében hangzik el. 

Tovább információk itt és itt

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.