Kamera deríti fel a kóros elváltozásokat

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

Az embert úgy kell elképzelni, mint egy televíziós adótornyot - állítja dr. Szacsky Mihály szomatológus, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóival egy rendkívüli vizsgálati berendezést konstruált. Találmányuk képes felfogni az emberi testből sugárzó jeleket és egy úgynevezett infratérképen rögzíteni a szervezetben zajló kóros folyamatokat.

A világegyetem legtermészetesebb, állandóan és mindenütt jelen lévő sugárzása az infravörös sugárzás. A fizikatudomány állítása szerint minden testnek van infrasugár-kibocsátása, legyen az élettelen anyag vagy organikus szervezet, mint az ember vagy mondjuk egy kalorikus fűtőrendszer. Ahol energiatermelés és -felhasználás történik, ott hő- és infravörös kisugárzás jön létre. Az ember auráját például csodásan misztikusnak állítják be, pedig létezése tudományosan igazolható. Nem más, mint egy mikroklimatikus tér az ember körül, illetve infravörös kisugárzás. Hiszen az emberben, mint egy "biokémiai tüzelésű kemencében", energetikai folyamat játszódik le.

Dr. Szacsky Mihály, aki erre az elméletre alapozva munkatársaival nem mindennapi vizsgálati módszert dolgozott ki Magyarországon, szomatológus, vagyis embertanász. A szomatológia az embertan egyik ága. Míg az embertan másik ága, a humán antropológia az ember fejlődéstörténetével, származástannal, alkattannal foglalkozik, a szomatológia egy adott élő ember anatómiai és élettani összefüggéseit kutatja. Rendkívül bonyolult tudományról van szó, művelőinek számos egyéb diszciplína mellett biofizikai és biokémiai ismeretekkel is rendelkezniük kell. Szacsky Mihály szerint talán 25-30-an művelik ma ezt a tudományt Magyarországon, egyebek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karán is folyik ilyen képzés. Ő vegyészként kezdte, szilikátos volt, majd pályaelhagyóként a Testnevelési Egyetemen tanult. De talán éppen az ott megszerzett anatómiai, embertani ismeretek terelték mostani hivatása irányába: következett a Budapesti Műszaki Egyetemen a posztgraduális képzés és az egyetemi kísérleti laboratóriumban egy érdekes kutatói megbízás.

Testfényképezés

Szacsky Mihály és munkatársai azt a feladatot kapták, hogy mérjék fel az egyetemi hallgatók fizikai állapotát. Először az ismert Harvard-teszt utánzásával próbálkoztak, de arról kiderült, hogy magyarországi viszonylatban teljesen használhatatlan, hiszen a sport és a test nevelése idehaza nem épül olyan szervesen a hallgatók életébe, mint az Egyesült Államokban, ezért mások az igények, a követelmények. Maradtak hát a szokásos vizsgálatok: EKG, labor, terheléses vizsgálat és a többi. A magyar szakemberek azonban elégedetlenek voltak a különböző időpontokban zajló, szétaprózott vizsgálatokkal. Kialakítottak egy kétórás komplex vizsgálatsort, amely a testmagasság mérésével kezdődött és vérvétellel fejeződött be. Szacsky Mihály egy svédországi egyetemen is beszámolt erről az össszevont vizsgálati módszerről, a svéd kollégák azonban hiányolták belőle a képalkotó eljárást. A magyar szakemberek ezért a további kutatásaikba megpróbálták bevonni a radiológusokat is. Csakhogy a radiológusok kijelentették, egészséges emberi szervezetet nem szabad sugárdózissal terhelni.

A kutatók tehát más irányban kezdtek el gondolkodni. És akkor került a látóterükbe az úgynevezett infrasugaras monitorozás, vagyis a testből kibocsátott infrasugarak kamerás nyomon követése, lefényképezése. Hogyan lehetne ezt a legeredményesebben felhasználni az egészségügyi felmérés, illetve az orvosi vizsgálat során? A magyar szakértők tájékozódni kezdtek arról, meddig jutottak el a világban ezen a területen. Kiderült, hogy három különböző szemléletű kezdeményezés történt eddig. Először radiológusok próbálkoztak a módszerrel, nyilván azért, hogy egy másik eszközzel talán káros hatásoktól mentesen tudjanak belelátni az ember szervezetébe. Például veseköveket kerestek. Ám az infrasugaras mérés ezek felfedezésére közvetlenül nem alkalmas, sem követ, sem daganatot nem képes körülrajzolni. A második kutatói csoport tagjai rendkívül alapos munkával egy-egy lefényképezett testrégiót mátrixpontokra bontottak, és minden egyes pont hőmérsékletét megmérték. Ebből matematikai algoritmust építettek fel, ám ennek segítségével sem tudtak a kutatók használható diagnosztikus értéket meghatározni. A harmadik irányzat leegyszerűsítette a feladatot, kijelentvén, hogy ahol a kamera sárga jelzést ad, ott nyilván gyulladás van, és a gyulladások határozzák meg a vizsgálat eredményét, hiszen a termokamera hőmérsékletet "lát".

Az infrafenomén nyomában

Szacsky Mihály és munkatársai elhatározták, hogy mindezt elfelejtik, és a szomatológia törvényszerűségei szerint megpróbálják teljes egészében vizsgálni az embert, az egyes szervek működésének egységét, összefüggő folyamatait. Vagyis mivel tudták, hogy az emberi szervezet infrasugárzást bocsát ki, ebből arra következtettek, hogy ahol a kamera a normális jelenségtől eltérő infrasugárzást, úgynevezett infrafenomént észlel, ott valami rendellenességnek kell lennie.

- Az embert úgy kell elképzelnünk, mint egy televíziós adótornyot - magyarázza Szacsky Mihály. - Folyamatosan bocsátja ki magából a fotonokat. És e fotonoknak a topografikus elrendeződése információt ad az egyes szervek működési folyamatairól. Míg az eddig használatos képalkotó eljárások szinte mindegyike csak egy-egy szervre koncentrál és alaktanilag ír le bizonyos jelenségeket, az infrakamera nem behatol a testbe, hanem a testből kijövő fotonokat gyűjti össze és rendezi képpé.

A módszerhez szükséges vizsgálati berendezés megalkotása igen nehéz feladat volt. A kamerát svédek állították elő, miután Szacskyékkal megállapodtak a felbontóképességében és abban, hogy hosszú hullámú infraspektrumban, 6 és 11 mikron közötti kamerákkal célszerű dolgozni. A hozzá kapcsolódó számítógépes irányító- és értékelőberendezést a magyarok a Budapesti Műszaki Egyetem kísérleti laboratóriumaiban készítették.

Elsődlegesen szomatometriás vizsgálatokat akartak végezni a berendezéssel, tehát egészséges emberek infratérképét kívánták "megrajzolni". De amikor bebizonyosodott, hogy milyen nagy segítség lehet ez az orvostudomány, a diagnosztika számára is, fokozatosan elkezdtek foglalkozni a megelőzéssel, a góckereséssel, bizonyos tünetek, például fájdalmak okainak kiderítésével is. Míg egyéb módszerekkel a góckutatás akár heteket is igénybe vehet, náluk fél óra alatt kiderülhet, hogy a páciensnél bizonyos tüneteket mi okozhatott.

Az emberi szervezetben ugyanis - magyarázza Szacsky Mihály - e vizsgálat szempontjából kizárólag kétféle folyamat játszódhat le. Vagy endoterm, vagy exoterm. Vagy hőtermelés folyik, vagy hőleadás, a szervezet mindig arra törekszik, hogy egyensúlyban legyen, és ennek megfelelően korrigál. Ha pedig valamely testrégióban mondjuk bakteriális fertőzés történt, ott egy olyan kórfolyamat indul el, amely a nyirokrendszeren keresztül szétszóródik, megemeli a hőmérsékletet és egyéb melléktüneteket is okoz, ezek pedig az infrakamera számára mind láthatóak.

Bemegy a beteg a rendelőbe, levetkőzik és a kamera elé áll. A szakember egy kicsiny testfelületről akár 230-féle felvételt is tud készíteni. Először úgynevezett gyorsmonitorozás történik, megállapítják, hogy mely gyanús részletekre fognak koncentrálni, és ennek megfelelően haladnak a részletes felvételekkel. Amikor a páciens elhagyja a vizsgálót, kinyomtatott, színes infratérképet kap a kezébe a testéről, amelyen részletesen feltüntették korábbi betegségeinek nyomait, az esetlegesen frissen tapasztalt gyanús elváltozások pontjait, a javaslatot, hogy milyen szakorvost keressen fel további vizsgálatok és diagnóziskészítés céljából, és a következő kontrollvizsgálat időpontját is.

A legfontosabb kérdés, hogy miként "látja" az infrakamera a kóros elváltozásokat, rendellenes folyamatokat, a fájdalmat. Úgy, hogy az egyes élettani folyamatokban vagy infratúlműködést, vagy pangást érzékel. Ha például a májban fertőzéses gyulladás zajlik, a májerek működése megváltozik, ezt rögtön észre tudják venni. Ugyanígy a nyirokrendszer működésének változásait is. Az egyes betegségek egyes tüneteinek infra vonatkozású lenyomatait menet közben, nagyon aprólékos munkával kellett felismerni, meghatározni és rögzíteni. Például csak epeköves esetekből 542-t gyűjtöttek össze, ebből kiválasztották a legtípusosabb 14-et, amelyből szakmai szoftver készült. Ma már ilyen szoftverek segítik a vizsgáló munkáját. Ha a kamera valamilyen furcsa jelenséget lát, megkérdezi a szoftvert, vajon mi lehet az. Ezzel a vizsgálattal még az is kimutatható, ha valakinek aznap reggel vagy mondjuk előző nap erős fejfájása volt, mert utána egy darabig még jól látható a halántéki erek erős differenciáltsága. És kialakul a szem körül egy úgynevezett infra-pápaszemesség. Fejfájáskor ugyanis a fájdalom a szemre is átterjed.

Atlasz a fájdalomgombócokról

Valamely fájdalom okának gyors felismerése a thermoinfra-vizsgálat egyik legfontosabb eredménye. Ma már pontosan tudják, ha mondjuk valakinek a combján keresztben lefut egy jellegzetes keringési elváltozás, nagy valószínűséggel a hátsó hármas és négyes csigolya tájékán porckorongsérve van. De a fájdalom a karba is sugározhat, vagy le, egészen a bokáig. És a hasban is megvannak a fájdalomzónák, külön a hasnyálmirigynek, a gyomornak, a béltájéknak. Elkészült egy általános humán infraatlaszuk az egyes diszfunkcionális állapotok feltüntetésével, és van egy idegrendszeri térkép, amelyen pontosan fel van tüntetve, hogy melyik területrész működése melyik szerv kóros állapotából következően változott meg.

Ma már a Honvédkórház szinte valamennyi osztálya, a Sportkórház urológiája és az 1. Sz. Sebészeti Klinika is használja ezt az egyedülálló vizsgálati módszert, amellyel rengeteg idő, energia és pénz megtakarítható. Dr. Szacsky Mihály és munkatársai nemrégiben Zuglóban több ezer nő mellszűrését végezték ezzel a módszerrel, és a következő fél évben az ország hat gyógyfürdőjébe is telepítenek konstrukciójukból.

A kutatást azonban nem hagyták abba, most azon dolgoznak, hogy egy olyan komplex berendezést konstruáljanak, amelynél az orvos először az infratérképezéssel kijelöli magának a gyanús testrégiót, aztán választhat, akár ultrahanggal vagy röntgennel kutat egy kisebb területen tovább, sőt biopsziás eljárással az adott területről mintavétellel is befejezheti a vizsgálatot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.