„Káros”, „értelmetlen”, „átgondolatlan” – lemond a Hauszmann-bizottság három szakértője

/ 2016.03.18., péntek 17:10 /
„Káros”, „értelmetlen”, „átgondolatlan” – lemond a Hauszmann-bizottság három szakértője

Távozik a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületéből Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István korábbi budapesti főépítész – derül ki a szakemberek által írt, a sajtónak szétküldött közleményből. Csomay, Lővei és Schneller mélyen elhibázottnak tartja a budai várban készülő óriásberuházást.

A kormányzat 2014 nyarán indított Nemzeti Hauszmann Terv a budai Várnegyed megújításáért névvel tízéves, átfogó rekonstrukciós programot, a koordinációval pedig L. Simon László államtitkárt bízták meg. Az ügyről ebben és ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A Hauszmann Bizottság valóban a legjobb szakemberekből áll, akiket ma a művészettörténész-műemlékes szakma ki tud állítani a soraiból – írtuk ’14 decemberében. Persze egy bizottság sem ér sokat, ha nem hallgatnak a véleményre.

Csomay Zsófia, Lővei Pál és Schneller István a most nyilvánosságra hozott – eredetileg Lázár Jánosnak címzett – levél szerint távoznak a bizottságból, mivel jelenlegi formájában nem tartják vállalhatónak a Nemzeti Hauszmann Tervet. A teljes szöveg itt elolvasható, lent a fontosabb részeket idézzük.

„Teljesen sikertelennek bizonyult minden olyan kezdeményezésünk, hogy a Hauszmann Terv megvitatását a főváros hosszú távú fejlesztésének folyamatában, a tervezés alatt álló, gyakran indokolatlan és értelmetlen projektek véleményezésével együtt végezhesse a testület.”

„Két minisztériumnak a fennálló állapotoknál sokkal rosszabb funkcionális helyzetet eredményező, minden szempontból elfogadhatatlan, viszont rendkívül drága várnegyedbe költöztetéséről a társadalmi testület tagjai ismét csak a kormányhatározatok megjelenése után, sajtóközlemények nyomán szerezhettek tudomást, a legújabb határozatok pedig a Szentháromság tér kedvezőtlen városképi visszaalakításáról, a »Táncsics-börtön« értelmetlenül gyors és átgondolatlan hasznosításáról szólnak. Ez végképp bizonyította azt, hogy a Testület véleménye a lényeges döntések meghozatala előtt még csak megfontolás végett sem kerül a döntéshozók elé, igazolva azt a sejtésünket, hogy szerepünk kizárólag a kommunikáció látszatát szolgálja.”

„Nem tudunk egyetérteni a kormányzati határozatok és lépések antidemokratikus módjával. Előbb a bizottsági üléseken, majd L. Simon Lászlónak, illetve Önnek címzett leveleinkben sikertelenül próbáltuk felhívni a figyelmet a kormányzati terveknek a budai várat és ettől el nem választhatóan a Városligetet, tágabban azonban az egész főváros városszerkezetét, közlekedését, területhasználatát, kulturális életét, idegenforgalmát érintő – egyértelműen negatív – hatásaira. Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét. Szellemiségében is igencsak károsnak tartjuk a 19. század második felének, a 20. század elejének ilyesfajta rekonstrukcióját, az I. világháborúba torkolló késői historizmus, illetve a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak, esetenként egyenesen idétlen építészeti megoldásainak száz- és ezermilliárdokat igénylő újraálmodását. Egyenesen bűn a várnegyed és a várpalota egész nemzetet szolgáló, sikeres kulturális-tudományos hasznosításával szemben a kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.”

Schneller István neve egyébként szerepel a Liget tervezett beépítése elleni petíciót aláírók sorában is.

Rosta

Ablonczy Bálint

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.