Képvadászat

/ 2009.06.09., kedd 17:52 /

A tudományos kutatás mellett olykor bizony a véletlennek is nagy szerepe lehet abban, hogy elveszettnek hitt remekművek kerüljenek elő, akár a legváratlanabb helyekről, például egy ágyneműtartóból vagy egy hollywoodi filmstúdióból.

A Magyar vadak című tárlat egyéves franciaországi vándorútjának utolsó állomásán is tízezrek kíváncsiak a hazai avantgárd festészet e kiemelkedő színvonalú, korai szakaszára. Dijonban minden korábbinál több francia főmű - Matisse, Derain, Vlaminck festményeinek - társaságában szerepelnek Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Berény Róbert, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos és a nagybányai neósok színpompás alkotásai.

A kiállításhoz kapcsolódóan a helyi Szépművészeti Múzeum a párizsi Politikatudományi Főiskola dijoni tagozatával közös szervezésben Képek vándorlása címmel nemzetközi konferenciát rendezett, ahol franciák mellett cseh, lengyel, magyar és román művészettörténészek előadásait hallgathatták meg az érdeklődök a fauvizmus közép- és kelet-európai térhódításáról. A legnagyobb figyelem Barki Gergely előadását kísérte, aki elveszettnek hitt remekművek megtalálásáról beszélt.

Ismeretlen Czóbelek

A Berény Róbert festészetére specializálódott kutató, aki a kezdetektől egyik motorja volt a Magyar Nemzeti Galériából 2006-ban induló, majd Franciaországban kiteljesedő sorozatnak, az elmúlt évek során számos olyan festményt talált meg, illetve azonosított, amely Czóbel Béla első párizsi korszakából származik. Czóbel volt az egyetlen magyar, aki rendszeresen együtt állított ki a francia fauve-okkal, de az első világháború kitörésekor festményeit hátrahagyva menekülnie kellett Franciaországból. Így az 1905 és 1914 között kint készült képeiből alig néhányat ismertünk csak a legutóbbi időkig. Barki Gergely kiterjedt levelezést folytatva találta meg egyebek mellett azt a La Rochelle-i múzeum raktárában elfekvő, megviselt állapotú férfiportrét, amely aztán restaurálást követően csatlakozhatott a kiállítássorozathoz.

Művészettörténeti jelentőségét tekintve még nagyobb fogásnak számított két ismeretlen csendélet azonosítása. Amikor a New York-i Sotheby's 2007-ben két Czóbel szignójú vásznat vett fel téli árverési tételei közé, a magyar kutatók közül többen csak a fejüket csóválták a világhálón bemutatott fényképek láttán: ezek az elszürkült festmények valóban Czóbel képei lennének? Korabeli kiállításkritikák alapján Barki azonban rögtön gyanította, hogy régóta keresett alkotások bukkantak fel. A két csendélet Amerikából hamarosan a magyar aukciósházak kínálatába került, és szakszerű tisztítás után felragyogtatták eredeti színeiket. Többé nem lehetett kétséges: Czóbel Béla 1908-as alkotásai kerültek elő, amelyek nemcsak a korabeli párizsi kiállítótermeket járták meg, de részesei voltak a Nyolcak művészcsoport legelső tárlatának is 1909 végén, Budapesten. Érthető ezek után, ha a páratlan kultúrtörténeti értéket képviselő művek 28, illetve 48 milliós leütési áron keltek el.

Nagyításért kattintson a képre!



Berény az ágyneműtartóból

Barki Gergely több kiemelkedő fontosságú, korai Berény-képet is sikerrel azonosított. Köztük a Labdázók című, szokatlanul modern darabot, amelyről sokan úgy vélték, nem tartozhat a festő oeuvre-jébe. Ő bizonyította be, hogy ez a mű egyike volt a művész 1908-ban, a híres-hírhedt párizsi Függetlenek Szalonján bemutatott képeinek. Egy nemrég előkerült élclapi karikatúra alapján pedig az is tudható, hogy a kompozíció a Nyolcak 1911-es tárlatán is szerepelt.

A fiatal kutató tisztázta azt is, hogy egy, a Nemzeti Galéria raktárában őrzött festményen a BR monogram nem a kevésbé jelentős Bálint Rezsőt fedi, miként a nyilvántartásokban szerepel, hanem ugyancsak Berény Róbert egyik korai munkájáról van szó. A művészettörténész unszolására került elő több száz, korábban ismeretlen rajz a festő lányának ágyneműtartójából, mivel ezeket az alkotásokat a család, mint az érett korszaktól idegeneket, eredetileg nem tartotta különösebb becsben. Ma úgy véljük, hogy a század eleji modern magyar grafika legjelentősebb próbálkozásai közé tartoznak. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy egy keret nélküli vásznat is rejt a heverő mélye. Gondos restaurálás után az 1907-es Olasz lány aktja egyike lett a mostani kiállítássorozat legnépszerűbb darabjainak, olyannyira, hogy a céret-i tárlat alkalmából utcai gigaplakát is készült róla a látogatók invitálására.

Egér-sztár a kép előtt

A tudatos kutatómunkát olykor különös módon segíti a véletlen. A múlt év karácsonyán Barki Gergely mint családapa a fenyőfa díszítésével foglalatoskodott. Kislányát erre az időre a szomszédba küldte, ám a pici a vártnál hamarabb visszatért. Hogy lánya figyelmét lekösse, Barki megfelelő tévéműsort keresett. Az egyik csatornán a beszélő kisegérről szóló Stuart Little-t vetítették. A hollywoodi gyerekfilmet ilyenformán egy darabig maga is nézni kényszerülő apa egyszerre úgy érezte, káprázat játszik vele: a filmbéli Little család nappalijában a kandalló felett ismerősnek tetsző festmény függött. Bár korábban csak fekete-fehér fotón látta a képet, azonnal felismerte: Berény Róbert régóta lappangó alkotása az amerikai film díszlete. A portré modellje pedig nem más, mint a híres Csellózó nőé, azaz Breuer Eta, a festő felesége.



A kép utoljára 1928-ban volt kiállítva az Ernst Múzeumban, azóta nyoma veszett. Barki karácsony után nyomban levelezésbe fogott, írt a Sony Picturesnek, a rendezőnek és a díszlettervezőnek. A kilenc évvel korábban készült film berendezéséről azonban alig sikerült több információt szereznie annál, hogy a festmény már nincs a stúdió birtokában. Többhetes nyomozás után végül megtalálta, akit keresett: a díszlettervező egykori asszisztensét. Annak idején ő vásárolta meg a Sony számára az "ismeretlen" festő művét egy pasadenai kereskedőnél, fillérekért. Berény műve még egy sorozatban szerepelt dekorációként, majd törölték a leltárból. Mint kiderült, az asszisztens, Lisa Sessions, aki azóta elszerződött Hollywoodból, visszament a képért, és - bár a festőről semmit sem tudott - megvette magának. Mindössze az amúgy is jelképes beszerzési ár felét kellett fizetnie érte.

Berény Róbert dekoratív korszakának ez a szép darabja ma bizonyára több tízmilliós áron kelne el egy hazai aukción. Különösen, hogy az amerikai mozisiker nyomán feltehetően ez az a magyar festmény, amelyet világszerte a legtöbb szem láthatott. Lisa Sessionst jó ízlése, szerencséje és egy magyar kutató önzetlen munkaszeretete tette milliomossá. És bár a hölgy elmondása szerint nem szándékozik megválni az általa oly nagyon megszeretett képtől, arra azért ígéretet tett, hogy kiállításokra kölcsönadja majd. Így az Alvó nő fekete vázával remélhetőleg nemsokára újra látható lesz Magyarországon is.

(A festmény történetéről Barki Gergely részletes beszámolója az Art Magazin júniusi számában olvasható.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.