Képzavarók

/ 2013.05.15., szerda 17:33 /

A csökkenő látogatószám helyett lájkban méri a sikert a Ludwig Múzeum lejárt mandátumú igazgatója, akinek "kirúgása" ellen ottalvós tüntetés indult. A váltás elleni kampányba külföldi erőket is bevetnek.

"Betelt a pohár! A Ludwig Múzeumot mától napi 24 órában nyitva tartjuk" - olvashatták a Nemzeti Színház előtt kezükbe nyomott szórólapon az Alföldi Róbert utolsó rendezésének premierjéről kitóduló nézők. A röplaposztók a Művészetek Palotájából sétáltak át a Nemzeti elé másfél nappal azután, hogy molinókkal megszállták a Ludwig Múzeum lépcsőjét, tiltakozva az intézmény szerintük antidemokratikus igazgatóválasztása ellen. Az "Occupy Ludwig" megmozdulás azóta is tart. Matracok, hálózsákok lepik el a kultúrpalota lépcsőjét, a műszakot kezdő biztonsági őr fáradtan szemléli az aktivisták reggeli sajtótájékoztatóját, a P'Art Kávéház főnökei pedig elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket, amiért a pár tucat fiatal alkotó, művészeti hallgató, kurátor, kritikus, oktató és galerista feldobja az üzletet.

Az Alföldi-szimpátiatüntetésbe átcsapó múlt heti Mephisto-bemutató közönsége fogékony lehetett a tüntetők jelszavaira, hiszen a Ludwig-saga sok ponton hasonlít a Nemzeti igazgatóváltásához. "A kormány bejelentés nélkül megvonta a bizalmat Bencsik Barnabástól" - lehetett olvasni a múzeumfoglalás egyik tudósításában. Pedig a Ludwig igazgatójától éppúgy nem vonták meg a bizalmat, mint Alfölditől; neki is lejárt az ötéves megbízatása, és idáig bevallása szerint sem szólt bele a kormány a munkájába. Annyi történt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot írt ki egy újabb ötéves mandátumra, s a szakmai bizottság a másik pályázó, Fabényi Júlia kinevezését javasolta Balog Zoltán miniszternek, akinek június 12-ig kell meghoznia a döntést.

Többfrontos támadás

Ez elég volt az offenzíva megindításához. Bencsik a Magyar Narancsban "a hazai szcénában szokatlan, autonóm szakmai pozíciójával" magyarázta "eltávolítását", a Népszavának pedig nem kis önbizalomról tanúságot téve kijelentette: a Ludwig nemzetközi partnerségeinek folytatására "az én személyem jelenti a garanciát". A mögé felsorakozó kör "Ennyi!" című konferenciáján olyan hangulat uralkodott, mintha egy új igazgató kinevezése a hazai kortárs képzőművészet halálát jelentené. Bencsik hasonlóan helyezkedett a jobboldali kultúrpolitika áldozatának szerepébe, mint tavaly a Trafó - Kortárs Művészetek Háza vezetői pályázatán alulmaradó Szabó György. Az akkori győztes, Bozsik Yvette ellen épp a Ludwig Múzeumban tartott konferencián indult meg az a támadássorozat, melynek végén a táncművész idegösszeomlást kapott, és visszalépett a Trafó vezetésétől. A most tiltakozók javára kell írni, hogy kerülik a Fabényi elleni személyes támadásokat, s a múzeumfoglalók állítják: az "átláthatóságért" és "szakmaiságért" tüntetnek.

Külföldről is megindult a nyomásgyakorlás. Bencsik ötven külföldi múzeumvezető támogató levelét csatolta pályázatához, s az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető elnöke, Walter Queins is mellette kampányolt. A gyűjteményt megalapozó alapítványnak formálisan nincs beleszólása az állami tulajdonú múzeum működtetésébe, de 2011-ben 23 millió forint adománnyal a legbőkezűbb magántámogató volt, más országok Ludwig-múzeumai pedig rendszeresen kölcsönöznek tárgyakat budapesti tárlatokhoz. Az alapítvány több éles hangú levelet intézett a minisztériumhoz, s a napokban Queins Budapestre látogatott tárgyalni Halász János kulturális államtitkárral.

Nyomás külföldről

Bencsik emlékeztetett: 2008-ban az alapítvány képviselőjét is meghívták a bírálóbizottságba - ám szavazati joga akkor sem volt az adományozónak. Nem ez az egyetlen csúsztatás a bizottságról. Bencsik rendre azt állítja, hogy az egyetlen, valóban szakmai tag Mélyi József, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának elnöke volt (aki rá szavazott; s egyébként a Magyar Narancs és az Élet és Irodalom szerzője). A többiek közül Csáji Attilát mint a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét, P. Szabó Ernőt pedig mint a Magyar Nemzet újságíróját emlegetik, jobboldali kötődésüket hangsúlyozva. Csáji ugyanakkor maga is képzőművész (a Műcsarnokban idén lesz kiállítása), P. Szabó pedig művészettörténész, az Új Művészet szakírója. Pikáns adalék, hogy öt éve a bizottság Bencsik mellett Fitz Péter kinevezését is javasolta, s közülük Hiller István miniszter választotta ki egykori évfolyamtársát igazgatónak.

Szembeötlő, hogy a Bencsiket támogató ötven külföldi levél nem a teljes kortárs szcénát, hanem annak 1968- as gyökerű, újbaloldali szellemi körét tarkarja, mely itthon az erősen kormánykritikus AICA köré szerveződik. Többek között utóbbi szervezet lobbizásának tulajdonítható, hogy magyar múzeumoknak mostanában mind nehezebb német és osztrák intézményekből műtárgyat kölcsönözni. Sturcz János művészettörténész szerint a Műcsarnok tavalyi Banksy-tárlatán is e jelenség miatt szerepelt csak egy film a világhírű graffitistől. "Az eredeti műveket felvonultató bemutató tervét a művészt Londonban felkereső magyar politikai befolyásolók manipulációja hiúsította meg" - mondta egy decemberi konferencián.

De vajon tényleg Bencsik-e a lehető Ludwig-igazgatók legjobbika? Az elmúlt három év számai nem feltétlenül ezt jelzik. Egy évvel kinevezése után, 2009-ben kiugróan nőtt a látogatószám, de ez jórészt egyetlen eseménynek volt köszönhető: Robert Capa életmű-kiállítására 60 ezren váltottak jegyet. Azóta nem volt hasonló tömegeket megmozgató kiállítás a Ludwigban, így tavaly összesen 56 ezer látogatója volt. Az utóbbi években szintén csak fotóval tudott 20 ezernél több embert becsábítani (Robert Mapplethorpe-pal 23 ezret, Moholy-Nagy Lászlóval 22 ezret). Bencsik szerint ennél fontosabb, hogy a Ludwignak 40 ezer követője van a Facebookon. "A Facebook egzakt indikátor: nemcsak a követők és interakciók száma, hanem azok tartalma, a megosztások statisztikai követhetősége miatt - fejtette ki a Magyar Narancsnak. - Emiatt is gondolom azt, hogy a látogatószámok bűvöletében élni ma már kicsit anakronisztikus, hiszen az utóbbi évek válsága [...] következtében éppen a kulturális fogyasztás csökkent a legradikálisabban."

Csakhogy a másik kortárs művészettel foglalkozó budapesti intézmény, a Műcsarnok a válság dacára is növelni tudta a látogatószámot Gulyás Gábor kinevezése után. Tavaly 47 ezerről 70 ezerre nőtt a nézőszáma, és megelőzte a Ludwigot: 19 ezren váltottak jegyet a Mi a magyar? című tárlatra és 24 ezren Bukta Imre Másik Magyarország című életmű-kiállítására. Bencsik gyakran az állami támogatás (idén 237 millió forint) esésével védekezik: szerinte ez két éve "csak a bérekre meg a rezsire elég". Hogy milyen rezsire, rejtély, hiszen a Ludwig a Művészetek Palotájában van, gáz-, villany-, távhő- és vízdíjra fordított kiadása nulla forint, a tüntetők álmát is a Káel Csaba vezette Müpa biztonsági szolgálata vigyázza.


Művészeti bulvár?

Fabényi Júliát szerettük volna megkérdezni a terveiről, de a Baranya Megyei Múzeumok főigazgatója a döntésig nem kíván nyilatkozni. Bár a személyes támadások elkerülték, a szakmaiak nem: a Ludwig Stiftung vezetője például úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri Fabényi hátterét. Ami azért furcsa, mert Fabényi Lipcsében járt egyetemre, ott doktorált (Bencsiknek nincs PhD-je), majd öt évig vezette a Műcsarnokot, és kurátora volt a Berlini Galériának is. Most is több támogató levelet kapott német nyelvterületről (például a berlini Bauhaus Archivból vagy a grazi Új Galériából).

Fabényi egy 2011-es interjúban nem beszélt elismerően a Ludwig menedzsmentjéről. "Most már csak konzervkiállításokkal és trendi dolgokkal foglalkozik, amit hívhatunk művészeti bulvárnak is" - mondta a Demokratának. Konzervkiállítások valóban akadnak a Ludwigban: most is egy ilyen látható, a Meztelen férfiakat - magyar közreműködéssel - javarészt Linzben állították össze. Fabényi a Műcsarnok igazgatójaként előnyben részesítette a tömegeket bevonzó nagykiállításokat - Dalí- és Picasso-tárlatnak is otthont adott -, ám nem riadt vissza a merészebb kiállításoktól sem, ilyen volt a Transzszexuál Expressz, mely 2002-ben 71 ezer látogatót vonzott. Noha a mostani tiltakozók egy része attól tart, hogy Bencsik távozásával a Magyar Művészeti Akadémia hódít tért, vagy avíttas művészetfelfogás költözik a Ludwig falai közé, Fabényi e téren aligha ad okot aggodalomra: az említett interjúban egyértelműen elhatárolódott a "nosztalgiázó, szépelkedő álharmóniától" és a "hamis, ideologikus és dogmatikus álpátosztól".



Egy házaspár öröksége

A csokoládégyártással meggazdagodott Peter Ludwig és felesége, Irene a mainzi egyetemen tanult művészettörténetet, mielőtt 12 ezer műalkotásból álló gyűjteményt halmoztak fel a '60-as évektől. A kollekcióból származó adományok ma 30 múzeumban láthatók, ebből 12 a házaspár nevét viseli, többek között Kölnben, Bécsben és Pekingben. Ludwigék keletnémet, szovjet, bolgár és magyar kortárs műveket is gyűjtöttek, majd 1987-ben Budapesten megalapították az első, vasfüggönyön túli Ludwig Múzeumot 70 ajándékkal és 96 letétbe helyezett tárggyal. Az állandó kiállítás 1991-ben nyílt meg a Budavári Palotában, és 2005-ben költözött a Művészetek Palotájába. Az alapításkor az állam vállalta, hogy Ludwigék anyagát kiegészíti a Magyar Nemzeti Galéria kortárs magyar gyűjteményével, ez azonban helyhiány miatt máig nem történt meg. A két anyag várhatóan csak a városligeti múzeumi negyedben kerülhet közös tető alá.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.