Keresztelő Szent János nyomában

Magyarok a Szentföldön

/ 2013.05.14., kedd 18:25 /
Keresztelő Szent János nyomában

Magyar műemlékes szakemberek tárják fel Vörös Győző ókorkutató, ásatásvezető irányításával a jordániai Machaerus várát, Nagy Heródes egykori palotáját, amely a Szentföldön, a Holt-tenger keleti partján található. Itt, az apjától megörökölt palotában fejeztette le Heródes Antipas Keresztelő Szent Jánost, nevelt lányának, Saloménak a kívánságára, aki azt kérte, hogy tálcán hozzák be János fejét.

Soha nem volt még a Szentföldön, evangéliumi helyszínen semmilyen magyar ásatás. Ezért is nagyon jelentős, hogy Vörös Győző ókorkutató húsz évre nyerte el Machaerus várának ásatási koncesszióját a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatalról. Egy tizennégy fős kutatócsoporttal tárja fel a palotát, közöttük kilenc magyar található, építészek, régészek és más szakemberek.

A 2009 óta tartó feltárásról most jelent meg Vörös Győző (képünkön) angol nyelvű könyve Milánóban, Machaerus I. címmel. A fotókkal, rajzokkal gazdagon illusztrált kiadvány a Pápai Biblikus Egyetem szentföldi ásatásoktól szóló, 1941-ben indított könyvsorozatának 53. kötete, s a történet érdekessége, hogy az építészettörténeti PhD-fokozattal is rendelkező magyar egyiptológus az első civil, aki szerzőként az egyházi tudósok közé kerülhetett.

A kötet előszavát Massimo Pazzini, a Pápai Biblikus Egyetem dékánja, ajánlóját pedig még 2011-es halála előtt Makovecz Imre építész írta, aki a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként ajánlólevelekkel is támogatta Vörös Győző ásatásait.

Keresztelő Szent János fővételnek történetét a római történetírótól, Josephus Flaviustól ismerhetjük. Az I. század végén írta le, hogy Keresztelő Jánost Machaerusban börtönözték be, és ott gyilkoltatta meg Heródes Antipas. Azt is Flaviustól tudjuk, hogy Heródestől mostohalánya, Salome kérte tálcán János fejét. Salome és Machaerus neve nem szerepel az evangéliumokban, de miután Flavius ezt rögzítette, történelmi tényként tekint rá mindenki. Augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fővétélenek ünnepén a pápa is mindig elmondja, hogy az eset Machaerus várában történt.

Pár évvel ezelőtt XVI. Benedek pápa is ellátogatott Jordániába. Azt mondta: a Szentföld keleti felén öt helyszínt, köztük Machaerust elő kell készíteni a zarándokok fogadására. Ez egybeesik a Jordánia érdekeivel is: az országnak fontos, hogy fellendüljön a vallási turizmus. Tavaly egy hét kilométeres sztráda épült a Holt-tenger partjától Machaerus váráig, és mára már naponta háromszázan keresik fel Keresztelő Szent János lefejezésének helyszínét.

Vörös Győző szerint a biblikus régészetben nem jelent hátrány, hogy valaki hívő katolikus. Úgy véli, nem is lenne szabad ateistákat a Szentföldre engedni, mert az az érzékeny odafigyelés hiányozna, ami egy hívőnek a plusz dimenziója, hozzáadott értéke. „Nyugodtan lehet az illető zsidó, muszlim vagy keresztény, de legyen hívő" - fogalmazott.

A Machaerusban folyó magyar ásatásról jeruzsálemi és washingtoni régészeti folyóiratok is beszámoltak.

A Vörös Győző ókorkutató szentföldi ásatásaitól készült interjú a Heti Válasz május 9-i számában olvasható. Digitális formában is megvásárolható a Digitalstand oldalon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.