„Kész volt az életét is kockáztatni”

/ 2014.11.05., szerda 16:58 /

Emléktáblát avatott a budai Szent Imre Gimnázium a nyilasok uralta Budapest egyik rendőrkapitányának tiszteletére – hangolhatnánk botrányosra a hírt. Pedig a közvélemény előtt ismeretlen Batizfalvy Nándor nemhogy nem vett részt a hetven évvel ezelőtti kegyetlenkedésekben, de számos zsidó életét mentette meg. Elfelejtett hőstettek története.

Az egyik budai katolikus gimnázium vezetése november 5-én emléktáblát avatott régi diákjának, az iskolai cserkészcsapat alapító tagjának, aki a múlt század közepén példát mutatott emberségből: csupán ennyi információ alapján még nem lenne világos, miért közügy Batizfalvy Nándor története. Ha azonban eláruljuk, hogy a II. világháború Budapestjének egy rendőrtisztjéről van szó, akihez Koszorús Ferencéhez mérhető embermentő tevékenység köthető, mindjárt világos a helyzet. A világháború történetére fogékony közönségnek is ismeretlen Batizfalvyról írt visszaemlékezések átböngészése után kijelenthetjük: a XX. század egyik tanulságos, roppant érdekes el nem mesélt története az övé.

Csoda az ügetőn

Ezerkilencszáznegyvennégy novemberében járunk, nem sokkal a nyilas hatalomátvétel után. A budapesti ügetőpályán zsidóknak kialakított gyűjtőhelyen ezreket zárnak össze a hidegben és esőben. Köztük van egy iskoláskorú kislány is az édesanyjával. Amikor felbukkan a terepen egy csoport magyar rendőr, a kislány és anyukája a segítségüket kérik. A rendőrök vezetője hozzájuk lép, váltanak néhány szót, majd a férfi a gyűjtőhelyen kívülre kíséri őket: szabadok. Alig tudják felfogni, mi történt velük. A kislány Nyugaton nő fel. Évtizedekkel később a washingtoni Holocaust Memorial Museum egyik archív fényképén felismeri egykori megmentőjét, akit sikerül név szerint azonosítani. Lázas keresésbe, forrásgyűjtésbe kezd, majd 2012 novemberében felkeresi a titokzatos rendőr egykori budapesti iskoláját, hogy emléktábláért, a hőstett megörökítéséért „lobbizzon”.

A megmenekült kislány Róna Ágota, a rendőr pedig Batizfalvy Nándor kapitány. Róna azért küzd, hogy jótevője felkerülhessen a Világ Igazainak névsorába. Hajlott kora ellenére kutatómunkába kezdett, levelezett, levéltárakban böngészett. Mint kiderült, esete távolról sem egyedi; számosan bukkantak még fel olyanok, akiknek hozzá hasonló tapasztalata volt Batizfalvyval. Egyre csak gyűltek a pozitív idézetek is: „Emberek százai köszönhetik neki életüket, talán anélkül, hogy ennek tudatában lennének.” (Carl Lutz, a svájci követség konzulja, 1945.); „Kedves Batizfalvy úr, [...] ön azon magyarok kategóriájába tartozik, akik az akkori kormánnyal szemben ellenkező álláspontra helyezkedtek, és mégis a helyükön maradtak azért, hogy a lehető legtöbb emberen segíthessenek.” (Per Anger budapesti svéd attasé, 1945.); „Kész volt az üldözöttekért életét is kockáztatni.” (Theo Tschuy történész); „Batizfalvy [...] menekültek százait mentette meg, és nem kívánt a nácik kéréseinek eleget tenni.” (Krausz Miklós, a Palesztina Hivatal Vezetője, 1945.).

Lassan összeállt a kép: a rendőrtiszt nem csak a hozzá forduló szerencsétleneken segített, de 1944. november 22-én a svéd nagykövetségen, a „semlegesek” megbeszélésén ő kezdeményezte a segítségnyújtást az úgynevezett halálmenetekbe kényszerített zsidóknak (a Budapestről Ausztria felé gyalogmenetben útnak indított embertömegeket hívták így), számos életet megmentve. Adódik tehát a kérdés: miért nem hallottunk eddig Batizfalvy cselekedeteiről, miért nem tartja számon a XX. századi magyar emlékezet az „embermentők” között?

Az idegenrendészeti eljárás

„Batizfalvy Nándor élete feldolgozatlan. Róna Ágota elismerésre méltó munkát végzett, ám a rendőrkapitányról szaktörténészi munka egyelőre nem született, ezért nehéz róla minden vitán felül érvényes állításokat megfogalmazni” – mondja lapunknak Gellért Ádám nemzetközi jogász. Gellért szerint nem is az 1944-es szerepvállalásával kapcsolatban adódnak kérdések; ha valaki „bele akar kötni” a Batizfalvyról formálódó képbe, nem ezen a ponton fogja megtenni. Ugyanis már 1941-ben jutott neki szerep: a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság fogalmazójaként a visszacsatolt Kárpátaljára, Kőrösmezőre delegálták, ahol feladatot kapott. Húszezer, évtizedek óta az országban élő zsidó személyt gyűjtöttek egy határ menti katonai táborba, majd teherautókon a magyar hadsereg által megszállt oroszországi területre szállították őket. Az intézkedés minden olyan idegen állampolgárságú vagy „őshonos” magyar zsidót érintett, akik nem tudták bizonyítani magyar állampolgárságukat. Ha elsőre nem is ismerős, a történettel a magyar közvélemény találkozott az utóbbi időben, mégpedig Szakály Sándor, a Veritas Intézet igazgatójának egy mondata miatt. A kitoloncoltak közül ugyanis 11 ezren tömegmészárlás áldozatai lettek az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban. Ez lett volna az „idegenrendészeti eljárás”.

Források szerint Batizfalvy embermentő tevékenysége itt kezdődött: a 19 és fél ezer kitelepített közül kiemelt és visszaküldött 2800 személyt (a szám Batizfalvy vallomása), szembekerülve ezért az elosztótábor vezetésével is. „A ’41-es eseményeknél alapvető gond az írott források hiánya. Valójában alig tudunk valamit Batizfalvy tevékenységéről, akiről muszáj leszögezni, hogy része volt a deportálások nagy gépezetének. Vagyis benne volt a sűrűjében. Jelen tudásunk szerint nem dönthető el, hogy az ő szerepe egyértelműen pozitív volt abban az időszakban” – mondja Gellért Ádám, aki két éve közölt tanulmányt a kőrösmezői eseményekről.

Egyértelműbbnek látja a helyzetet Párdányi Miklós történész, a Batizfalvynak emléktáblát avató Szent Imre Gimnázium korábbi igazgatója. „Batizfalvynak nem volt döntési kompetenciája Kőrösmezőn, mozgásterét emberek megmentésére használta. Arra, hogy tisztaságában nem érdemes kételkednünk, elég csak megnézni azok hosszú névsorát, akik kiálltak mellette, köztük olyan kikezdhetetlen egyéniségekkel, mint Schlachta Margit szociális testvér” – mondja.

Nincs fekete és fehér

Batizfalvy Nándor a háború végén Svájcba menekült, ahol vádat emeltek ellene; kézenfekvőnek tűnt, hogy a nyilasok által uralt Budapestről érkező rendőrtiszt háborús bűnös, ráadásul többen terhelő vallomást tettek ellene. Ám a mellette tanúskodó zsidóknak köszönhetően felmentették. Néhány évvel később családjával Argentínába költözött, San Salvador de Jujuyban magyaros vendéglőt nyitott. Végül Amerikában telepedett le, itt érte a halál 1990-ben. „Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államokba vándorlást igazolási eljárás előzte meg, amikor ismét tisztázták, hogy nem követett el bűnöket” – jegyzi meg Párdányi Miklós.

„A jogi kategóriák egyértelműek, de ön morális értékelést vár tőlem, ami roppant nehéz kérdés” – válaszolja Gellért Ádám, amikor Batizfalvy megítéléséről kérdezzük. Szerinte az „embermentő” kifejezésünk is problémákat vet fel, hiszen számos történetet látunk a XX. században, ahol ezek a besorolások (tettesek–kollaboránsok– be nem avatkozók–embermentők) nem egyértelműek, ahol nincs fekete és nincs fehér. Batizfalvy Nándor esete mindazonáltal alkalmas arra, hogy az erkölcsi összeomlás közepette tanúsított emberi magatartásokról, embermentésről, kollektív emlékezetről beszéljünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.