Ki magyar és ki francia?

/ 2016.03.11., péntek 13:07 /

A héten kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből Párizsban, ahol azt is megtudtuk, ki a legismertebb magyar festő. Nem Munkácsy és nem Csontváry.

A párizsi Musée du Luxembourgban március 9-én nyílt meg a Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című igen izgalmas kiállítás, amelyet volt szerencsém személyesen is megtekinteni, s amelyről hosszabb beszámolót a Heti Válasz március 17-i lapszámában olvashatnak.

Szinyei Merse Pál A Pacsirta című festménye

Most azonban a megnyitás előtti órák egy momentumát szeretném csak felidézni: a kiállításról hírt adó magyar újságírókat a koncepciót kitaláló és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben válogató két francia kurátor egyike, Cécile Maisonneuve művészettörténész vezette végig a tárlaton, és közben szívesen és hosszan válaszolgatott minden felmerülő kérdésre. Miután a Luxembourg Múzeum mostani kiállításán szerepelnek Munkácsy Mihály-, Rippl-Rónai József- és Szinyei Merse Pál-művek is, bennünk, magyarokban joggal merült fel a kérdés, hogy melyik a legismertebb magyar festő Párizsban, ahol oly sokan alkottak is közülük. Még az is megfordult a fejünkben, hogy ha nem Munkácsyt mondja a magyar alkotások előtt egyébként őszintén fejet hajtó művészettörténész, akkor talán Csontváryt említi, ám Cécile Maisonneuve kedvesen elmosolyodott, és csak annyit mondott: Vasarely. Igaz, tette hozzá, azért, mert róla azt hiszik, hogy francia volt.

Vasarely szerigráfiái és multiplikái lesznek láthatók

Hogy ki magyar és ki francia, arról még csak annyit, hogy a kiállítást egyébként remekül körítő magyar kulturális termékek – Márai-, Kosztolányi-, Krúdy- és Füst Milán-könyvek, Kodály- és Bartók-CD-k, Jancsó-DVD-k – között feltűnik Jules Verne (vagy Verne Gyula?) egy kötete is, Baán László főigazgató pedig azért ragaszkodott ahhoz, hogy Munkácsy Liszt Ferenc-portréját is kiállítsák Párizsban, mert tudatosítani szerette volna a franciákban, hogy a híres zeneszerző magyar volt.

Vasarely kedvelőinek viszont jó hír, hogy március 18-án kiállítás nyílik a műveiből a Budapesti Francia Intézetben. A Frankofón Fesztivál keretében nyíló, június 18-ig látogatható tárlat Vasarely művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. A kiállítást Őexcellenciája Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete,​ Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke nyitja meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.