Ki magyar és ki francia?

/ 2016.03.11., péntek 13:07 /

A héten kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből Párizsban, ahol azt is megtudtuk, ki a legismertebb magyar festő. Nem Munkácsy és nem Csontváry.

A párizsi Musée du Luxembourgban március 9-én nyílt meg a Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című igen izgalmas kiállítás, amelyet volt szerencsém személyesen is megtekinteni, s amelyről hosszabb beszámolót a Heti Válasz március 17-i lapszámában olvashatnak.

Szinyei Merse Pál A Pacsirta című festménye

Most azonban a megnyitás előtti órák egy momentumát szeretném csak felidézni: a kiállításról hírt adó magyar újságírókat a koncepciót kitaláló és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben válogató két francia kurátor egyike, Cécile Maisonneuve művészettörténész vezette végig a tárlaton, és közben szívesen és hosszan válaszolgatott minden felmerülő kérdésre. Miután a Luxembourg Múzeum mostani kiállításán szerepelnek Munkácsy Mihály-, Rippl-Rónai József- és Szinyei Merse Pál-művek is, bennünk, magyarokban joggal merült fel a kérdés, hogy melyik a legismertebb magyar festő Párizsban, ahol oly sokan alkottak is közülük. Még az is megfordult a fejünkben, hogy ha nem Munkácsyt mondja a magyar alkotások előtt egyébként őszintén fejet hajtó művészettörténész, akkor talán Csontváryt említi, ám Cécile Maisonneuve kedvesen elmosolyodott, és csak annyit mondott: Vasarely. Igaz, tette hozzá, azért, mert róla azt hiszik, hogy francia volt.

Vasarely szerigráfiái és multiplikái lesznek láthatók

Hogy ki magyar és ki francia, arról még csak annyit, hogy a kiállítást egyébként remekül körítő magyar kulturális termékek – Márai-, Kosztolányi-, Krúdy- és Füst Milán-könyvek, Kodály- és Bartók-CD-k, Jancsó-DVD-k – között feltűnik Jules Verne (vagy Verne Gyula?) egy kötete is, Baán László főigazgató pedig azért ragaszkodott ahhoz, hogy Munkácsy Liszt Ferenc-portréját is kiállítsák Párizsban, mert tudatosítani szerette volna a franciákban, hogy a híres zeneszerző magyar volt.

Vasarely kedvelőinek viszont jó hír, hogy március 18-án kiállítás nyílik a műveiből a Budapesti Francia Intézetben. A Frankofón Fesztivál keretében nyíló, június 18-ig látogatható tárlat Vasarely művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. A kiállítást Őexcellenciája Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete,​ Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke nyitja meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.