Ki magyar és ki francia?

/ 2016.03.11., péntek 13:07 /

A héten kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből Párizsban, ahol azt is megtudtuk, ki a legismertebb magyar festő. Nem Munkácsy és nem Csontváry.

A párizsi Musée du Luxembourgban március 9-én nyílt meg a Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című igen izgalmas kiállítás, amelyet volt szerencsém személyesen is megtekinteni, s amelyről hosszabb beszámolót a Heti Válasz március 17-i lapszámában olvashatnak.

Szinyei Merse Pál A Pacsirta című festménye

Most azonban a megnyitás előtti órák egy momentumát szeretném csak felidézni: a kiállításról hírt adó magyar újságírókat a koncepciót kitaláló és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben válogató két francia kurátor egyike, Cécile Maisonneuve művészettörténész vezette végig a tárlaton, és közben szívesen és hosszan válaszolgatott minden felmerülő kérdésre. Miután a Luxembourg Múzeum mostani kiállításán szerepelnek Munkácsy Mihály-, Rippl-Rónai József- és Szinyei Merse Pál-művek is, bennünk, magyarokban joggal merült fel a kérdés, hogy melyik a legismertebb magyar festő Párizsban, ahol oly sokan alkottak is közülük. Még az is megfordult a fejünkben, hogy ha nem Munkácsyt mondja a magyar alkotások előtt egyébként őszintén fejet hajtó művészettörténész, akkor talán Csontváryt említi, ám Cécile Maisonneuve kedvesen elmosolyodott, és csak annyit mondott: Vasarely. Igaz, tette hozzá, azért, mert róla azt hiszik, hogy francia volt.

Vasarely szerigráfiái és multiplikái lesznek láthatók

Hogy ki magyar és ki francia, arról még csak annyit, hogy a kiállítást egyébként remekül körítő magyar kulturális termékek – Márai-, Kosztolányi-, Krúdy- és Füst Milán-könyvek, Kodály- és Bartók-CD-k, Jancsó-DVD-k – között feltűnik Jules Verne (vagy Verne Gyula?) egy kötete is, Baán László főigazgató pedig azért ragaszkodott ahhoz, hogy Munkácsy Liszt Ferenc-portréját is kiállítsák Párizsban, mert tudatosítani szerette volna a franciákban, hogy a híres zeneszerző magyar volt.

Vasarely kedvelőinek viszont jó hír, hogy március 18-án kiállítás nyílik a műveiből a Budapesti Francia Intézetben. A Frankofón Fesztivál keretében nyíló, június 18-ig látogatható tárlat Vasarely művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. A kiállítást Őexcellenciája Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete,​ Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke nyitja meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Magyar diákok tragédiája Olaszországban

Tizenhat személy halt meg Verona mellett az autópályán, amikor buszuk ismeretlen okból egy betonoszlopnak ütközött. Az olasz sajtó szerint több áldozat is lett volna, ha a testnevelőtanár nem megy vissza kimenteni a gyerekeket az égő buszból.

Nemzeti gyásznap

Hétfőn az egész ország az olaszországi buszbaleset áldozataira emlékezik.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.