Ki magyar és ki francia?

/ 2016.03.11., péntek 13:07 /

A héten kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből Párizsban, ahol azt is megtudtuk, ki a legismertebb magyar festő. Nem Munkácsy és nem Csontváry.

A párizsi Musée du Luxembourgban március 9-én nyílt meg a Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című igen izgalmas kiállítás, amelyet volt szerencsém személyesen is megtekinteni, s amelyről hosszabb beszámolót a Heti Válasz március 17-i lapszámában olvashatnak.

Szinyei Merse Pál A Pacsirta című festménye

Most azonban a megnyitás előtti órák egy momentumát szeretném csak felidézni: a kiállításról hírt adó magyar újságírókat a koncepciót kitaláló és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben válogató két francia kurátor egyike, Cécile Maisonneuve művészettörténész vezette végig a tárlaton, és közben szívesen és hosszan válaszolgatott minden felmerülő kérdésre. Miután a Luxembourg Múzeum mostani kiállításán szerepelnek Munkácsy Mihály-, Rippl-Rónai József- és Szinyei Merse Pál-művek is, bennünk, magyarokban joggal merült fel a kérdés, hogy melyik a legismertebb magyar festő Párizsban, ahol oly sokan alkottak is közülük. Még az is megfordult a fejünkben, hogy ha nem Munkácsyt mondja a magyar alkotások előtt egyébként őszintén fejet hajtó művészettörténész, akkor talán Csontváryt említi, ám Cécile Maisonneuve kedvesen elmosolyodott, és csak annyit mondott: Vasarely. Igaz, tette hozzá, azért, mert róla azt hiszik, hogy francia volt.

Vasarely szerigráfiái és multiplikái lesznek láthatók

Hogy ki magyar és ki francia, arról még csak annyit, hogy a kiállítást egyébként remekül körítő magyar kulturális termékek – Márai-, Kosztolányi-, Krúdy- és Füst Milán-könyvek, Kodály- és Bartók-CD-k, Jancsó-DVD-k – között feltűnik Jules Verne (vagy Verne Gyula?) egy kötete is, Baán László főigazgató pedig azért ragaszkodott ahhoz, hogy Munkácsy Liszt Ferenc-portréját is kiállítsák Párizsban, mert tudatosítani szerette volna a franciákban, hogy a híres zeneszerző magyar volt.

Vasarely kedvelőinek viszont jó hír, hogy március 18-án kiállítás nyílik a műveiből a Budapesti Francia Intézetben. A Frankofón Fesztivál keretében nyíló, június 18-ig látogatható tárlat Vasarely művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. A kiállítást Őexcellenciája Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete,​ Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke nyitja meg.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.