Ki magyar és ki francia?

/ 2016.03.11., péntek 13:07 /

A héten kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből Párizsban, ahol azt is megtudtuk, ki a legismertebb magyar festő. Nem Munkácsy és nem Csontváry.

A párizsi Musée du Luxembourgban március 9-én nyílt meg a Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című igen izgalmas kiállítás, amelyet volt szerencsém személyesen is megtekinteni, s amelyről hosszabb beszámolót a Heti Válasz március 17-i lapszámában olvashatnak.

Szinyei Merse Pál A Pacsirta című festménye

Most azonban a megnyitás előtti órák egy momentumát szeretném csak felidézni: a kiállításról hírt adó magyar újságírókat a koncepciót kitaláló és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben válogató két francia kurátor egyike, Cécile Maisonneuve művészettörténész vezette végig a tárlaton, és közben szívesen és hosszan válaszolgatott minden felmerülő kérdésre. Miután a Luxembourg Múzeum mostani kiállításán szerepelnek Munkácsy Mihály-, Rippl-Rónai József- és Szinyei Merse Pál-művek is, bennünk, magyarokban joggal merült fel a kérdés, hogy melyik a legismertebb magyar festő Párizsban, ahol oly sokan alkottak is közülük. Még az is megfordult a fejünkben, hogy ha nem Munkácsyt mondja a magyar alkotások előtt egyébként őszintén fejet hajtó művészettörténész, akkor talán Csontváryt említi, ám Cécile Maisonneuve kedvesen elmosolyodott, és csak annyit mondott: Vasarely. Igaz, tette hozzá, azért, mert róla azt hiszik, hogy francia volt.

Vasarely szerigráfiái és multiplikái lesznek láthatók

Hogy ki magyar és ki francia, arról még csak annyit, hogy a kiállítást egyébként remekül körítő magyar kulturális termékek – Márai-, Kosztolányi-, Krúdy- és Füst Milán-könyvek, Kodály- és Bartók-CD-k, Jancsó-DVD-k – között feltűnik Jules Verne (vagy Verne Gyula?) egy kötete is, Baán László főigazgató pedig azért ragaszkodott ahhoz, hogy Munkácsy Liszt Ferenc-portréját is kiállítsák Párizsban, mert tudatosítani szerette volna a franciákban, hogy a híres zeneszerző magyar volt.

Vasarely kedvelőinek viszont jó hír, hogy március 18-án kiállítás nyílik a műveiből a Budapesti Francia Intézetben. A Frankofón Fesztivál keretében nyíló, június 18-ig látogatható tárlat Vasarely művészetének egyik legjellemzőbb műfajára, a sokszorosított eljárásokkal készült szerigráfiák és multiplikák bemutatására fókuszál. A kiállítást Őexcellenciája Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete,​ Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke nyitja meg.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.