Korróziót okozó baktériumok
Tankolás után a gépkocsivezetők gyakran érzékelik, hogy autójuk nem úgy megy, ahogy kellene. Ilyenkor általában arra gyanakszanak, hogy felvizezett benzint kaptak a töltőállomáson, holott a baj oka lengyel tapasztalatok szerint máshol is kereshető - méghozzá az üzemanyagban tenyésző baktériumokban. A katowicei Bányászati Főiskola mikrobiológiai korróziót kutató laboratóriuma megvizsgálta az összes forgalomban lévő ólmozott és ólmozatlan benzinfajtát, etilént és dízelolajat, és megállapította, hogy az üzemanyagtartályok aljáról vett minták zöme baktériummal fertőzött. A gépkocsivezető tehetetlen, holott már a baktériumsejtek kis csoportja is a vezetékek eltömítődéséhez vezethet. A benzinkutak tartályainak alján mindig van víz. Ez elkerülhetetlen, mert az ürítőcsap általában a tartály feneke fölött van. A mikrobák bejutnak a tartályba, és ott, a víz és az üzemanyag határán tenyészni kezdenek. Nagy mennyiségű szennyezőanyag, úgynevezett biomassza keletkezik. Amikor a tartályt friss üzemanyaggal feltöltik, az alján lévő szennyezés felkavarodik, és tankolásnál a gépkocsiba jut. Az üzemanyagtartályban először a szénhidrogént felbontó aerob (levegőt igénylő) baktériumok jelennek meg. Fejlődésük nyomában alul biomassza képződik, és hamarosan szaporodásnak indulnak az anaerobák, az oxigén nélkül élő baktériumok is. Éppen ez utóbbiak okozzák a tartály korrózióját. Danuta Kwiatkowska, a katowicei laboratórium munkatársa szerint ez általános probléma, és csak országos méretekben lenne megoldható, miközben a lengyel kőolajfinomítók csak szórványosan foglalkoznak vele. "A megelőzés mindig többe kerül, de hosszabb távon kifizetődő. A korrózió elleni küzdelem mindig nagyobb pénzt emészt fel, mint a megelőzés" - mondta a szakértő. Nyugaton például úgy próbálják elkerülni a bajt, hogy tölcsér alakú üzemanyagtartályokat használnak, melyeknek nyílása legalul van.
