Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

/ 2017.04.23., vasárnap 12:00 /
Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.

Mondhat akárki akármit, még mindig Párizs a képzőművészet fővárosa, legalábbis ami a kiállításokat illeti. Sehol másutt nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan féltucatnyi blockbuster tárlat hívogassa a látogatókat az év minden szakában, és minden jelentősebb képtár előtt sorok kígyózzanak a jegyekért; a Louis Vuitton Alapítvány nemrégiben felavatott csodapalotájában például egymillió-kétszázezren nézték meg az orosz Scsukin-gyűjteményt. A legnagyobb szenzáció azonban a Louvre Vermeer-kiállítása: az érdeklődés akkora, hogy az első nap közel tízezren akartak bepréselődni rá, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött.

Hogy mi az őrület oka, kiderül a Heti Válasz legfrissebb számából, ahogy az is, hogy mi volt az a két nagy botrány, ami az elmúlt évtizedekben megbolydította a Vermeer-életművet. De megtudhatjuk azt is, hogy milyen más fontos múzeumi esemény zajlik éppen Párizsban, hogy milyen klasszikus mesterek és kortárs alkotók tartják még lázban az oda látogatókat, és hogy miért kotlik egy különc francia művész egy üvegkalitkában, egy tyúktojáson.

 

 

 

 

A párizsi tárlatokról szóló cikk a Heti Válasz április 20-i számában olvasható, amely a Digitalstandon elektronikus formában is megvásárolható.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.