Közös Ház: a mienk, otthon

/ 2017.08.11., péntek 18:30 /
Közös Ház: a mienk, otthon

Másodszor fűzik fel a Pannonhalmi Főapátság kulturális évadát tematikus szálra. A központi szervező gondolat ezúttal a Közös Ház, aminek a jegyében közel hetven programot szerveznek – tudtuk meg Dejcsics Konrád kulturális igazgatótól.

– A Pannonhalmi Főapátság, akárhogy is vesszük, egy szerzetesközösség otthona. Mégis a Közös Ház lett az idei kulturális évad vezérmotívuma. Honnan jött ez az ötlet?

– Tavaly egy kora nyári napon a prefektusi konferencián megállapodtunk, hogy egyértelmű kereteket szabunk azoknak a diákjainknak, akik a Hospodár-kertben – ott, ahol most a tornacsarnok épülete áll – felmásznak a fákra és megeszik a cseresznyénket. El is mentem az osztályomhoz, és mondtam nekik, hogy fiúk, nincs több cseresznye. Mire ők: de hát az is a főapátságé, nem? Akkor értettem meg először, hogy ez az épület a 11 ezer négyzetméternyi tetővel közös ház, és még a kert is közös otthon. Talán valahonnan innen is forrásozik az idei főapátsági évad vezérgondolata: Közös Ház. Mert ha itt élünk, otthonra találunk egymás mellett – kamasz és aggastyán, szerzetes és diák, egyetemi tanár és kétkezi munkás, cölibátusban élő és családos egyaránt. Idekapcsolódik egy másik történet is: Rómában jártam tizedikes fiúkkal, 2013-ban. Egy esős napon elzarándokoltunk a Szent Péter-bazilikába, minden templomok templomába. Belépünk, ámulunk, mire az egyik fiú odalép hozzám, és ezt mondja: a mienk otthon sokkal szebb, nem? A pannonhalmi bazilikára gondolt. Így mondta: a mienk, otthon. A Közös Ház gondolata éppen azt szolgálja, hogy ebben az évben egyre többen így tekintsenek az egyházra, és benne Pannonhalmára: a mienk, otthon.

– Megemlékeznek a reformáció 500. évfordulójáról is. Hogy kötődik ez az ünnep ehhez a gondolatkörhöz?

– A kereszténység is egyfajta közös ház, még ha a felekezetek, mint nem túl jó szomszédok, sokszor inkább a különbözőségek mentén határozzák is meg magukat. Mi, bencések viszont inkább az asztalközösség megélésének fontosságát hangsúlyozzuk. A katolikus egyház szerintem fordíthatna több gondot is arra, hogy evvel az évfordulóval foglalkozzon. Ma már nagyon jó a párbeszéd az egyházaink között, mégis, mintha a közös ünneplés elmaradna. Ezért is találtuk ki, hogy ne csak teológiai találkozók és közös imádságok keretében reflektáljunk az évfordulóra, hanem a művészeten keresztül is. Három nyári kedden kora este például Bachot játszunk a bazilikában, aki evangélikus zeneszerzőként a reformáció zenéjének legmarkánsabb képviselője volt. Az ökumené felé tett másik, nagyon jó lépés volt ebben az évadban a „Legyenek mindnyájan egy” mottójú zarándoklat, amely a felekezetek megbékéléséért indult. A Pannonhalmi Főapátsághoz kapcsolódó, bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor szerzetesei kezdeményezték a Szent Lukács dékánia ökumenikus közössége, a Pápai Református Egyházközség és az Evangélikus Hittudományi Egyetem részvételével. Ménfőcsanakról Bakonybélen át Pápáig mentek a gyalogos zarándokok, és érintették Pannonhalmát is.

– A pannonhalmi kulturális évad kezdete március 21., Szent Benedek ünnepe, a zárónapja, november 11. pedig Szent Márton ünnepe. Harmadik kiemelt ünnepük Szent Istvánhoz kapcsolódik, akinek koponyacsont-ereklyéjét Pannonhalmán őrzik. Mivel készülnek erre a napra?

– Pannonhalmát még Szent István édesapja, Géza fejedelem alapította, István pedig kiváltságokat adott a monostornak. Azt gondolta, hogy itt fogják eltemetni, abban az altemplomban, amely ma is megvan, a templom nyugati végében, a járószint alatt. Ha a teljes sírja nincs is itt, de a koponyacsont-ereklyéjét mégiscsak itt őrizzük Pannonhalmán, így az a fizikai jelenlét, amit ő elgondolt, legalábbis részben megvalósult. Úgy rendelkezett, hogy ezen a helyen imádkozzanak a lelki üdvéért és Magyarországért: pro stabilitate regni nostri – írta. Azóta mindennap, 1021 éve napjában kétszer a szerzetesközösség itt Magyarország épségéért és boldogulásáért imádkozik. Az évről évre augusztus 20-án, a Szent Márton-bazilikában este nyolc órakor elhangzó Intelmek pedig az államalapító király szellemi hagyatékát jelenítik meg. Az Intelmeket minden bizonnyal egy bencés szerzetes írta. Az idén Lantos Zoltán hegedűművész működik közre improvizációjával húros hangszereken, kétfejű hegedűn, indiai stílusban, a szöveget pedig Szamosi Zsófia színművész mondja el. Izgalmasnak ígérkezik, hogy Szent Istvánnak a fiához írott intelmeit éppen egy gyermekét váró színésznő tolmácsolja. Augusztus 20-án egyébként kinyitjuk a monostor kapuját, és ingyenesen, szabadon látogathatóvá tesszük a tereinket, mint ahogy a programjaink is ingyenesek ezen a napon. Szeretnénk megmutatni az embereknek mindazt, ami miatt mi itt vagyunk. Látogatható a gyógynövényes kert, idegenvezetést tartunk a pincészetben, délután fél négykor ingyenes az orgonakoncert a bazilikában. Ha jobban belegondolok, három napon át ünnepeljük augusztus 20-át: ezen a hétvégén péntek este lesz pannonhalmi jazzmajor a városközpontban, amelyen a Farkas Gábriel & His Band lép fel, 19-én este pedig Szalóki Ági Szokolay Dongó Balázzsal. Ugyanezen a napon a kolostori ízek vásárán az ország szerzetesközösségei vonultatják fel termékeiket. Augusztus 20-án este 18 órakor még a Szászcsávási banda is muzsikál a gyógynövénykertben.

* * *

Fesztivál, ami bekapcsol

Nyitott kapukkal várja a Pannonhalmi Bencés Főapátság a vendégeket az idei kulturális évadban is: kiemelkedő zenei programokkal, rendhagyó tárlatokkal, műfajok közötti kalandozásokkal.

MŰVÉSZETTEL DICSÉRNI
XIII. Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál, augusztus 25–27.

A nyitónapi vesperás után Rost Andrea és Snétberger Ferenc különleges koncertjei indítják a rendezvényt. A hagyományosan nyár végén megrendezett Arcus Temporum fesztivál egyik célja, hogy a vendégek a programok révén betekintést nyerjenek az ezeréves hagyományokba is, és meginduljon a párbeszéd szerzetesek és világiak között. A fesztivál bepillantást enged a szerzetesközösség életébe, sőt még az imaórákat is „átformálják” ennek kedvéért, hiszen egyházzenei műveket engednek be az egyébként nagyon gondosan szabályozott alkalmakra. Ilyen Schönberg A megdicsőült éj című, ma már klasszikusnak számító kamaraszimfóniája, és Messiaen Kvartett az idők végezetére című, sziléziai hadifogolytáborban komponált műve, amely a Boldogasszony-kápolnában csendül fel. A zárókoncerten többek között felhangzik Igor Stravinsky miséje és Arvo Pärt Hét Magnificat-antifónája. „Az Arcus tulajdonképpen nem fesztivál. Hívjuk annak, mert erre el lehet jönni, mert jól hangzik, de ez inkább egy bekapcsolódási lehetőség a transzcendensbe, egy sajátos lelkigyakorlatba. Hihetetlen nagy szükség van egy olyan fesztiválra, ahová az ember nem kikapcsolódni megy, hanem bekapcsolódni” – fogalmazott Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar vezetője. Az együttes is aktív részvevője lesz az egyik, egyházzenei művekkel bővített napközi imaórának.

Az Arcus Temporum kapcsolatokat, íveket szeretne feltárni és létrehozni a művészeti ágak között. A tavalyi fesztiválon beépítették a programba a spiritualitás pillérét a szerzetesekkel közös alkalmak, imádságok révén, az idein pedig újdonságként az irodalom témája talál közös fedelet a zene, a kiállítás és a spiritualitás programjaival. Ennek jegyében a főapátság meghívott vendége lesz Krasznahorkai László író. A vele való beszélgetést Vidovszky László Autokoncertje előzi meg. Az autokoncertet tulajdonképpen az üres színpadra 30 másodpercenként lezuhanó és így maguktól hangot adó hangszerek adják a tangóharmonikától a dobverőn át a cintányérig. De nem ez lesz az egyetlen műfaji kalandozás, hiszen egy magyar és egy szlovák művész – Tolnay Imre és Pavol Truben – csónakinstallációihoz kapcsolódóan két fiatal költőnő, Ferencz Mónika és Horváth Veronika olvas fel. A fesztivál ars poeticája szerint a kortárs művészet befogadásáért a szerzetesek a közönséggel együtt vállalják a küzdelmet, s ez a közös szellemi kaland újabb kapocs lesz közöttük.



NEM CSAK LEVENDULA
Gyógynövényhét, augusztus 15–20.

Ha valamivel meg lehet szólítani az embereket, akkor a gyógynövényekkel mindenképpen, hiszen manapság nagy a nyitottság a természetben rejlő gyógyerőre és az e mögött húzódó spiritualitásra. A júliusi levendulahetet Pannonhalmán augusztusban a gyógynövényhét követi, amely a növények megáldásával veszi kezdetét. A botanikus kertben tartott vezetések a kolostor öt legfontosabb terménye – borsmenta, citromfű, kakukkfű, levendula, zsálya – köré csoportosulnak, amelyekből mi magunk is készíthetünk koszorúkat. A gyógynövények felhasználásával szappanok, illóolajok, likőrök, sőt csokoládék is készülnek Pannonhalmán. A Viator étterem és a Pausa cukrászda kínálata pedig mintegy illusztrálja azt, hogy hányféle módon kerülhetnek asztalra az illatos fűszerek, például az Ószövetségben emlegetett izsóp.

JÓ TESTVÉREKKÉNT
Reformáció 500., könyvritkaságok, március 21-ig

A főapátság főkönyvtárában a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékezve rendeztek kamarakiállítást tíz tárlóban, amelyen megemlékeznek Luther Mártonról, Rotterdami Erasmusról, Ulrich Zwingliről, Philipp Melanchthonról és Kálvin Jánosról. Alakjukat korabeli könyvkötésekkel is megidézik, hiszen szokás volt, hogy műveiket vaknyomásos bőrkötésben adták ki, a szerző – és a kiadást szponzoráló főúr – portréjával. A korabeli Luther- és Kálvin-munkák mellett válogatás látható a reformáció egyik legmesszebb ható eredményéből, az eredeti nyelvű forrásokból dolgozó, nemzeti nyelvű szentírásfordításokból is. Megtekinthető a magyar erasmisták legjelesebbje, Sylvester János Újszövetsége, a Magyarországon, magyar nyelven megjelent első mű. Pázmány Péter mellett felidézik a több irodalmi műfajban jeleskedő bencés, Guzmics Izidor alakját is, aki a katolikus és protestáns felekezetek közeledésének XIX. századi előfutárának tekinthető. Kiállították Szoszna Demeter, a katolikus Cantus Catholicihez kötött, alapvetően katolikus kéziratos énekeskönyvét, amelyben protestáns énekeket is találunk. Ez arról tanúskodik, hogy a mindennapi életben már a XVIII. században sem mindig volt nagy távolság katolikusok és egyéb felekezetűek között.



HAJLÉK…
Elektrográfiai alkotások, október 1-ig

Az egykori majorsági épületben működő Pannonhalmi Apátsági Múzeum és Galéria új tárlata az otthon és otthontalanság témakörét járja körbe hatvan művész mintegy száz alkotásán keresztül. Az elektrográfia körébe tartozó alkotások nyomtató, fénymásoló, számítógép alkotó módon történő felhasználásával készülő munkák, tehát digitálisan átdolgozott, feldolgozott, nyomtatott alkotások, installációk. Viszonylag modern művészeti ágról van szó, ehhez képest talán meglepő, hogy a kiállító művészek életkorukat tekintve milyen széles skálán mozognak: nemcsak a harmincéves művészek alkotnak digitális technikákkal, hanem még nyolcvanéves grafikusok, szobrászok is szívesen nyúlnak akár a videoinstalláció műfajához is. A kiállítás ingyenes.

EGY KÖZÖS HÁZ
Fotókiállítás, november 11-ig

A kulturális évad központi gondolatát kibontó fotókiállítás hét házat mutat be, hét képes történettel Ajpek Orsi, Kummer János és Ujvári Sándor fotográfusok fényképein. Az egymástól nagyon különböző, tágan értelmezett „közös házak” felvetik azt a kérdést, hogy van-e bármi, ami összekötheti egy vidéki városháza alagsorában működő súlyemelőklub, a háromezer embernek otthont adó óbudai „faluház”, egy alföldi motorvonat, egy faluszéli református drogterápiás otthon, egy kisvárosi romkocsma, egy négygenerációs kertvárosi családi ház, vagy éppen a dunai horgászokat tömörítő Facebook-csoport történetét. A fotósorozatok egy sajátos és hiteles Magyarország-lenyomatot jelenítenek meg: sajátosat, hiszen mindegyik történet egyedi, és hiteleset, mert hetekbe telt, mire egy-egy közösség megnyílt és megmutatta őszinte pillanatait. És vajon min múlik, hogy megszeretünk és magunkénak érzünk-e egy teret, egy helyet? Virágvölgyi István kurátor válasza: „A környezetünket igyekszünk saját igényeink szerint formálni, de környezetünk is folyamatosan visszahat ránk. Vajon mennyi pletyka hangzik el egy fodrászszalon négy fala közt? És mennyi dalt hallgatnak végig a fürdőszobacsempék? Az üres terek a kezünk nyomán helyekké formálódnak, és legtöbbször észrevétlenül alakítják mindennapjainkat. Pannonhalma most alkalommal, szövegkörnyezettel, térrel és hellyel kínál, hogy kicsit távolabbról ránézzünk közös házaink ismerősnek tűnő, de a mindennapokban kevés figyelmet kapó rezdüléseire.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.