Közösségi tudásháló

/ 2011.02.14., hétfő 18:23 /

A tizedik születésnapját ünneplő Wikipédia sosem vált volna a leglátogatottabb honlapok egyikévé, ha alapítója meg akar gazdagodni belőle - véli Gervai Péter, az enciklopédia magyar változatának atyja. Az informatikus szerint az oktatásban sem idegenkedni kellene a Wikipédiától, hanem megtanulni használni.

- Milyen szócikket írt legutóbb?

- A Wallace és Gromit című brit gyurmafilmről szóló angol szócikk egy részét akartam lefordítani, de nem jutott rá időm. Gyakran kérdezik, hogy bírom energiával a Wikipédiát. Energiával remekül, idővel nem nagyon. Család és munka mellett alig marad idő a szerkesztésre. Inkább kisebb javításokat végzek.

- Az angol Wikipédia a világ 7. leglátogatottabb weboldala, mégsem lett belőle bombaüzlet, és Jimmy Wales életéből sem készült film, szemben a Facebook alapítójával. Miért?

- Mert ő minden jogot átadott a Wikimédia Alapítványnak. Ő is gyakran tréfálkozik, hogy ha nem így dönt, már milliárdos lenne. De akkor szerintem sohasem lesz ekkora siker a Wikipédia. Így nemcsak az illúzió él a szerkesztőkben, hogy amit csinálnak, az szabad tartalom, hanem tényleg az: nem egy cég húz hasznot az önkéntes munkájukból, hanem nonprofit alapítvány áll mögötte, amelyet a közösség kontrollálni tud.

- Reklámok sincsenek az oldalon. Mennyi pénzt lehet összeszedni adományokból?

- Pont amennyi szükséges. Ötvenezer dollárról indult, az idén pedig 16 milliónál állt meg a gyűjtés, mivel ez volt a cél. Gyorsabban összejött, mint tavalyelőtt a nyolcmillió. Amíg az emberek a pénzükkel szavaznak, nincs szükség hirdetésekre. A reklám akkor működik, ha kibillenti az embert abból, amit csinál, ez viszont zavarná az olvasást. A jól megcélzott hirdetésekhez ráadásul adatokat kellene gyűjteni a felhasználókról. A Facebook lassan mindenhol elhelyezett like gombjai révén például részletes adatbázis építhető fel a böngészési szokásainkból. Nem biztos, hogy az emberek ezt akarják, ezért a Wikipédia megpróbálja tiszteletben tartani a személyes adatokat.

- Nemrég azt mondta, a Wikipédia a szerzői jogok szempontjából a legtisztább honlapok egyike. Nemrég mégis kiderült ötezer szócikkről, hogy a Világirodalmi Lexikonból másolták.

- Nem szeretjük a szerzői jog mai állapotát, mivel alkalmatlan a digitális világ kezelésére. De a törvény az törvény, így időnk fele azzal telik, hogy ellenőrizzük, a cikkek és a képek szabad forrásból származnak-e. A Világirodalmi Lexikon esetében egy szerkesztőnk nem a valódi forrást jelölte meg, és amikor ezt felfedeztük, sok ember munkájával átírtuk vagy töröltük a cikkeket. Az Akadémiai Kiadó azonban nem tett panaszt, így megelőztük a szerzői jogsértést. Hosszú távon az lenne a megoldás, hogy a jogtulajdonosok szabad licenc alapján felhasználhatóvá tennék azokat a műveket, amelyekből valószínűleg már nem származik bevételük. A Romániai magyar irodalmi lexikon első négy kötetét például egy erdélyi szerkesztőnk kérésére szabaddá tették a kiadói.

- De ha később mégis haszonszerzésre használják az anyagot, abból a szerző egy fillért sem lát.

- Ha én beleölök tíz órát abba, hogy megírok egy cikket az 1956-os forradalomról, majd ezt valaki egy az egyben átveszi, az nekem nem fáj. Egyrészt nem ebből élek, másrészt az motivál, hogy a tudás minél több emberhez eljusson. Ha beteszel valamit a közösbe, vállalni kell a kockázatot, hogy visszaélnek vele. A Wikipédia nem alkalmas rá, hogy a becstelen emberekből becsületeseket faragjon. Célunk, hogy a tudást terjesszük, és amikor látjuk a fényképeken az afrikai gyerekeket, ahogy a Wikipédiát olvassák az olcsó laptopjukon, úgy érezzük, megérte, még ha egy fillért sem kerestünk.

- Gyakran keverednek szerkesztési háborúba a magyar közreműködők?

- Igen, mint ahogy minden más nemzet is. Trianon például állandó konfliktusforrás, főleg szlovák és román szerkesztőkkel, Zrínyi Miklósról pedig horvát szerkesztőkkel alakult ki vita. Hadvezérünk szülei horvátok voltak, ő maga főleg horvátul beszélt, s ezt a cikkben le is lehet írni - de címe csak egy lehet. Végül kompromisszum született, így az idősebb Zrínyiről szóló cikk címe Nikola Šubić Zrinski az angol Wikipédián, a fiatalé pedig Zrínyi Miklós lett. Néha a nem latin betűs nyelvek átírása is okoz feszültségeket. A nyelvészek szerint átírási útmutatóink a legjobbak Magyarországon, amire nagyon büszke vagyok. Szerintem egyébként ez a Wikipédia fő jelentősége: az interneten szétszórt információt konzisztens elvek szerint adja át. Nem biztos, hogy ezek a létező legjobb elvek, de egységesek.

- A felsőoktatásban néhányan még mindig szitokszóként használják a Wikipédiát.

- Pedig nem ellenkezni kell vele, hanem megtanulni használni. Azt lehet mondani a diáknak: "Édes fiam, én is tudok Wikipédiát olvasni, és ha kimásolod, észreveszem. Ne legyél annyira lusta, hogy nem nézel meg a könyvtárban egy-két kötetet a hivatkozások közül." Meg kell tanulni: a Wikipédia nem arra való, hogy disszertációt írjunk belőle Shakespeare életéről, hanem hogy utánanézzünk a tenger alatti barlangok keletkezésének, ha a tévében felkeltette az érdeklődésünket.

- Nem abszurd, hogy szócikkek vannak a Csillagok háborúja című film kitalált bolygóiról? Hol húzzák meg a határt, hogy minek van helye és minek nincs a Wikipédián?

- Van néhány irányelv, például a nevezetességi kritérium. Abból válhat szócikk, amiről független forrásban megjelent publikáció, és egy szűk körön kívül is érdekel embereket. Ha a nagyapám ötven éve székelykapukat készít, de kiállítása nem volt, díjat nem kapott, és a helyi újságban sem írtak róla, akkor nem tudjuk "közismert" iparművésznek tekinteni. Van ennek hátulütője is, és nemcsak a Star Wars szereplőire kell gondolni, hanem például a pornósztárokra is. Értéket nem képviselnek, de széles körben ismertek, a nevezetességi kritériumot megütik. Ezzel nem tudunk mit kezdeni.

- A bő 182 ezer szócikkel a magyar változat a 18. legnagyobb Wikipédia. Ez mennyire kifejező mérőszám?

- Ezt nehéz mérni. Lehet értékelni a cikkeket, de az olvasók nemigen élnek vele. Van néhány mankó, például a szócikkek hossza, a kiemelt szócikkek száma vagy az ezer létfontosságú, egyetemes jelentőségű szócikk megléte. Úgy vélem, minden téren benne vagyunk a legjobb harmincban. Sokan mondják, ők sohasem olvassák a magyar Wikipédiát, mert vacak, csak az angolt. Csakhogy azt százszor annyian szerkesztik Bangladestől Thaiföldig, úgyhogy nincs okunk szégyenkezni. Mások azt kifogásolják, hogy pocsék a magyar Wikipédia helyesírása - ez viszont sajnos honfitársaink helyesírását tükrözi. Örülünk, ha mások is segítenek javítani.



Tíz év, tíz tudnivaló a Wikipédiáról

1 A első wikit, azaz szabadon szerkeszthető weboldalt Ward Cunningham indította el 1995-ben, és a honolului repülőtér buszjáratáról WikiWikiWebnek nevezte el. Hawaii nyelven a wiki szó annyit teszi, hogy gyors.

2 A Wikipédia 2001. január 15-én indult útjára. Azóta ez a Wikipédia napja.

3 A Wikimédia Alapítvány a Wikipédián kívül kilenc wikit működtet, például a Wikiszótárat, a Wikikönyveket és a Wikidézetet. A WikiLeaks nem tartozik közéjük, sőt Julian Assange portálja már nem is szerkeszthető szabadon.

4 A Wikimédia Alapítványnak 64 fizetett alkalmazottja van, a magyar egyesületnek egy sem. Minden szerkesztő és adminisztrátor a szabadidejében dolgozik.

5 Hatszáz szerkesztő végez el havonta legalább öt szerkesztést a magyar Wikipédián. Az angolon 50 ezer.

6 Három és fél millió szócikkével (az összes szócikk ötödével) az angol a legnagyobb a 260 Wikipédia közül. Az alapos szócikkeiről híres német a második több mint egymillió cikkel.

7 A Nature magazin 2005-ös vaktesztje szerint az angol Wikipédiában nincs több hiba és tévedés, mint az Encyclopedia Britannicában.

8 A wikipédisták 13 százaléka nő. Az alapítvány a következő tíz évben legalább 25 százalékra növelné arányukat.

9 Tavaly a következők voltak a legélesebb szerkesztői vitákat kiváltó szócikkek: Joseph Smith, Jr. (a mormon egyház alapítója), az iraki háború, George W. Bush, Michael Jackson, Nagy Konstantin, Jézus, Bill Clinton, Glen Beck (a Fox News műsorvezetője), globális felmelegedés, abortusz.

10 A társalapító Jimmy Walest a Time magazin 2006-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta. A Wikipédia-alapítónak profitorientált vállalkozása is van: a független wikiknek tárhelyet biztosító, reklámbevételekből élő Wikia.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.