Közösségi tudásháló

/ 2011.02.14., hétfő 18:23 /

A tizedik születésnapját ünneplő Wikipédia sosem vált volna a leglátogatottabb honlapok egyikévé, ha alapítója meg akar gazdagodni belőle - véli Gervai Péter, az enciklopédia magyar változatának atyja. Az informatikus szerint az oktatásban sem idegenkedni kellene a Wikipédiától, hanem megtanulni használni.

- Milyen szócikket írt legutóbb?

- A Wallace és Gromit című brit gyurmafilmről szóló angol szócikk egy részét akartam lefordítani, de nem jutott rá időm. Gyakran kérdezik, hogy bírom energiával a Wikipédiát. Energiával remekül, idővel nem nagyon. Család és munka mellett alig marad idő a szerkesztésre. Inkább kisebb javításokat végzek.

- Az angol Wikipédia a világ 7. leglátogatottabb weboldala, mégsem lett belőle bombaüzlet, és Jimmy Wales életéből sem készült film, szemben a Facebook alapítójával. Miért?

- Mert ő minden jogot átadott a Wikimédia Alapítványnak. Ő is gyakran tréfálkozik, hogy ha nem így dönt, már milliárdos lenne. De akkor szerintem sohasem lesz ekkora siker a Wikipédia. Így nemcsak az illúzió él a szerkesztőkben, hogy amit csinálnak, az szabad tartalom, hanem tényleg az: nem egy cég húz hasznot az önkéntes munkájukból, hanem nonprofit alapítvány áll mögötte, amelyet a közösség kontrollálni tud.

- Reklámok sincsenek az oldalon. Mennyi pénzt lehet összeszedni adományokból?

- Pont amennyi szükséges. Ötvenezer dollárról indult, az idén pedig 16 milliónál állt meg a gyűjtés, mivel ez volt a cél. Gyorsabban összejött, mint tavalyelőtt a nyolcmillió. Amíg az emberek a pénzükkel szavaznak, nincs szükség hirdetésekre. A reklám akkor működik, ha kibillenti az embert abból, amit csinál, ez viszont zavarná az olvasást. A jól megcélzott hirdetésekhez ráadásul adatokat kellene gyűjteni a felhasználókról. A Facebook lassan mindenhol elhelyezett like gombjai révén például részletes adatbázis építhető fel a böngészési szokásainkból. Nem biztos, hogy az emberek ezt akarják, ezért a Wikipédia megpróbálja tiszteletben tartani a személyes adatokat.

- Nemrég azt mondta, a Wikipédia a szerzői jogok szempontjából a legtisztább honlapok egyike. Nemrég mégis kiderült ötezer szócikkről, hogy a Világirodalmi Lexikonból másolták.

- Nem szeretjük a szerzői jog mai állapotát, mivel alkalmatlan a digitális világ kezelésére. De a törvény az törvény, így időnk fele azzal telik, hogy ellenőrizzük, a cikkek és a képek szabad forrásból származnak-e. A Világirodalmi Lexikon esetében egy szerkesztőnk nem a valódi forrást jelölte meg, és amikor ezt felfedeztük, sok ember munkájával átírtuk vagy töröltük a cikkeket. Az Akadémiai Kiadó azonban nem tett panaszt, így megelőztük a szerzői jogsértést. Hosszú távon az lenne a megoldás, hogy a jogtulajdonosok szabad licenc alapján felhasználhatóvá tennék azokat a műveket, amelyekből valószínűleg már nem származik bevételük. A Romániai magyar irodalmi lexikon első négy kötetét például egy erdélyi szerkesztőnk kérésére szabaddá tették a kiadói.

- De ha később mégis haszonszerzésre használják az anyagot, abból a szerző egy fillért sem lát.

- Ha én beleölök tíz órát abba, hogy megírok egy cikket az 1956-os forradalomról, majd ezt valaki egy az egyben átveszi, az nekem nem fáj. Egyrészt nem ebből élek, másrészt az motivál, hogy a tudás minél több emberhez eljusson. Ha beteszel valamit a közösbe, vállalni kell a kockázatot, hogy visszaélnek vele. A Wikipédia nem alkalmas rá, hogy a becstelen emberekből becsületeseket faragjon. Célunk, hogy a tudást terjesszük, és amikor látjuk a fényképeken az afrikai gyerekeket, ahogy a Wikipédiát olvassák az olcsó laptopjukon, úgy érezzük, megérte, még ha egy fillért sem kerestünk.

- Gyakran keverednek szerkesztési háborúba a magyar közreműködők?

- Igen, mint ahogy minden más nemzet is. Trianon például állandó konfliktusforrás, főleg szlovák és román szerkesztőkkel, Zrínyi Miklósról pedig horvát szerkesztőkkel alakult ki vita. Hadvezérünk szülei horvátok voltak, ő maga főleg horvátul beszélt, s ezt a cikkben le is lehet írni - de címe csak egy lehet. Végül kompromisszum született, így az idősebb Zrínyiről szóló cikk címe Nikola Šubić Zrinski az angol Wikipédián, a fiatalé pedig Zrínyi Miklós lett. Néha a nem latin betűs nyelvek átírása is okoz feszültségeket. A nyelvészek szerint átírási útmutatóink a legjobbak Magyarországon, amire nagyon büszke vagyok. Szerintem egyébként ez a Wikipédia fő jelentősége: az interneten szétszórt információt konzisztens elvek szerint adja át. Nem biztos, hogy ezek a létező legjobb elvek, de egységesek.

- A felsőoktatásban néhányan még mindig szitokszóként használják a Wikipédiát.

- Pedig nem ellenkezni kell vele, hanem megtanulni használni. Azt lehet mondani a diáknak: "Édes fiam, én is tudok Wikipédiát olvasni, és ha kimásolod, észreveszem. Ne legyél annyira lusta, hogy nem nézel meg a könyvtárban egy-két kötetet a hivatkozások közül." Meg kell tanulni: a Wikipédia nem arra való, hogy disszertációt írjunk belőle Shakespeare életéről, hanem hogy utánanézzünk a tenger alatti barlangok keletkezésének, ha a tévében felkeltette az érdeklődésünket.

- Nem abszurd, hogy szócikkek vannak a Csillagok háborúja című film kitalált bolygóiról? Hol húzzák meg a határt, hogy minek van helye és minek nincs a Wikipédián?

- Van néhány irányelv, például a nevezetességi kritérium. Abból válhat szócikk, amiről független forrásban megjelent publikáció, és egy szűk körön kívül is érdekel embereket. Ha a nagyapám ötven éve székelykapukat készít, de kiállítása nem volt, díjat nem kapott, és a helyi újságban sem írtak róla, akkor nem tudjuk "közismert" iparművésznek tekinteni. Van ennek hátulütője is, és nemcsak a Star Wars szereplőire kell gondolni, hanem például a pornósztárokra is. Értéket nem képviselnek, de széles körben ismertek, a nevezetességi kritériumot megütik. Ezzel nem tudunk mit kezdeni.

- A bő 182 ezer szócikkel a magyar változat a 18. legnagyobb Wikipédia. Ez mennyire kifejező mérőszám?

- Ezt nehéz mérni. Lehet értékelni a cikkeket, de az olvasók nemigen élnek vele. Van néhány mankó, például a szócikkek hossza, a kiemelt szócikkek száma vagy az ezer létfontosságú, egyetemes jelentőségű szócikk megléte. Úgy vélem, minden téren benne vagyunk a legjobb harmincban. Sokan mondják, ők sohasem olvassák a magyar Wikipédiát, mert vacak, csak az angolt. Csakhogy azt százszor annyian szerkesztik Bangladestől Thaiföldig, úgyhogy nincs okunk szégyenkezni. Mások azt kifogásolják, hogy pocsék a magyar Wikipédia helyesírása - ez viszont sajnos honfitársaink helyesírását tükrözi. Örülünk, ha mások is segítenek javítani.



Tíz év, tíz tudnivaló a Wikipédiáról

1 A első wikit, azaz szabadon szerkeszthető weboldalt Ward Cunningham indította el 1995-ben, és a honolului repülőtér buszjáratáról WikiWikiWebnek nevezte el. Hawaii nyelven a wiki szó annyit teszi, hogy gyors.

2 A Wikipédia 2001. január 15-én indult útjára. Azóta ez a Wikipédia napja.

3 A Wikimédia Alapítvány a Wikipédián kívül kilenc wikit működtet, például a Wikiszótárat, a Wikikönyveket és a Wikidézetet. A WikiLeaks nem tartozik közéjük, sőt Julian Assange portálja már nem is szerkeszthető szabadon.

4 A Wikimédia Alapítványnak 64 fizetett alkalmazottja van, a magyar egyesületnek egy sem. Minden szerkesztő és adminisztrátor a szabadidejében dolgozik.

5 Hatszáz szerkesztő végez el havonta legalább öt szerkesztést a magyar Wikipédián. Az angolon 50 ezer.

6 Három és fél millió szócikkével (az összes szócikk ötödével) az angol a legnagyobb a 260 Wikipédia közül. Az alapos szócikkeiről híres német a második több mint egymillió cikkel.

7 A Nature magazin 2005-ös vaktesztje szerint az angol Wikipédiában nincs több hiba és tévedés, mint az Encyclopedia Britannicában.

8 A wikipédisták 13 százaléka nő. Az alapítvány a következő tíz évben legalább 25 százalékra növelné arányukat.

9 Tavaly a következők voltak a legélesebb szerkesztői vitákat kiváltó szócikkek: Joseph Smith, Jr. (a mormon egyház alapítója), az iraki háború, George W. Bush, Michael Jackson, Nagy Konstantin, Jézus, Bill Clinton, Glen Beck (a Fox News műsorvezetője), globális felmelegedés, abortusz.

10 A társalapító Jimmy Walest a Time magazin 2006-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta. A Wikipédia-alapítónak profitorientált vállalkozása is van: a független wikiknek tárhelyet biztosító, reklámbevételekből élő Wikia.

Rosta

Lukácsy György

Rosta legközelebb hétfőn. A hét bejegyzései a Rosta címre kattintva olvashatók!

A Shell miatt „hallgat” Hollandia a lelőtt maláj gép ügyében? – kemény bírálat Amerikából

Az Egyesült Államokban – különösen a keményvonalas háborús héják körében – felerősödött az európaiak elleni kritika, amiért nem sorakoznak fel Washington mögött Oroszország gazdasági elszigetelésében. A kemény brüsszeli retorika mögött erőtlen tettek vannak – állítják, pedig a maláj gép katasztrófája világosan jelzi, hogy a szeparatisták felfegyverzésével Putyin nemcsak a térséget destabilizálja, hanem globális veszélyt is jelent.

Nagy a baj: Semmi mézünk nem lesz idén

Az uniós támogatás egy csomó nem gazdaságos méhészetet tart életben - véli a Koós Méhészet tulajdonosa. Koós Péter szerint ha kevesebb méhész lenne, akkor talán jobb mézet lehetne termelni.