Lenyűgöző a felújított Román Csarnok - egyetlen szépséghibával

/ 2018.03.20., kedd 17:49 /
Lenyűgöző a felújított Román Csarnok - egyetlen szépséghibával

Jobb lett volna, ha a túlméretezett gipszkaput eltávolítják, meg is mutatjuk, miért.

A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója a Liget-projekt egyetlen olyan eleme, amit még a legelszántabb ellenzők is helyeselni szoktak. Március 15-én az újjávarázsolt épület leglátványosabb részét, a hetven éven át raktárként használt Román Csarnokot megnyitották a látogatók előtt. A terem most két hétig ingyenesen megtekinthető, és a múzeum megjelentetett egy tanulmánykötetet, amelyből az érdeklődők megismerhetik a csarnok történetét és a restaurálás kulisszatitkait.

A középkori bazilikára vagy még inkább késő ókori uralkodói paloták aulájára emlékeztető Román Csarnok egyszerűen lenyűgöző, mutatjuk is, hiszen a látvány magáért beszél:

A felújított Román Csarnok

Fotó: MTI/Mónus Márton

Néhány évvel ezelőtt láthattam ugyanezt a teret romos, faltól falig bepolcozott állapotában, majd a felújítás közben, amikor az alatta kiásott hatalmas gödörben munkagépek tologatták ide-oda a földhalmokat, így még inkább tudom értékelni az elvégzett munka nagyságát. A múzeum többi részének átalakítása is megér egy alapos elemzést, mivel sok izgalmas változás történt. Előbb azonban jöjjön egy kis de. Nem nagy de, mert nem rontja el a jól sikerült rekonstrukció felett érzett örömöt, de azért megjegyzésre méltó.

A freibergi kapu gipszmásolatát ki kellett volna szedni a csarnokból.

A freibergi kapu egy román stílusú bélletes kapuzat, amely a csarnok bejáratához simul a Reneszánsz Csarnok felől; ezen keresztül lépünk be a térbe, ha a múzeum középső része felől érkezünk. Teljes egészében gipszből készült, eredetije a szászországi Freiberg székesegyházának kőszobrokkal díszített Aranykapuja. Az építése idején a Román Csarnokot a múzeum két másik reprezentatív csarnokához hasonlóan nem igazi műtárgyak, hanem nagyméretű gipszmásolatok bemutatására szánták.

A gipszek csomagolása a felújítás kezdetén

Fotó: Fűrjes Viktória

A gipszek már az átadást követően nem sokkal kimentek a divatból, de egészen a háborús pusztításig itt maradtak. 1945 után a sérült másolatok java részét bezsuppolták a szintén megsérült csarnokba, mert nem tudtak velük mit kezdeni – többek között ezért is alakult át raktárrá. A mostani felújítás előtt a gipszeket végre elszállították, egy részük önálló kiállítást kap a komáromi Csillag erődben, más részük a Szabolcs utcában épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül.

Az egykori gyűjtemény egyetlen darabjaként a falhoz hozzáépített freibergi kapu itt maradt. (Pontosabban: a csarnok egyik sarokpillérén is felfedezhet az éles szemű látogató néhány szervetlen módon otthagyott gipsz pillérfőt.) Ennek egyik oka, hogy a falhoz hozzáépített gipsztömeg eltávolítása nem lett volna egyszerű feladat, másrészt a sokáig nagyon kínosnak érzett gipszeket mostanság megint valamivel jobban kedvelik – legalábbis kortörténeti, múzeumtörténeti kuriózumként tekintenek rájuk.

A csarnok összképe a végfal közepén látható gipsz kapumásolattal

A csarnok összképe a végfal közepén látható gipsz kapumásolattal

Fotó: Szesztay Csanád

 

A felújítás tervezői tehát úgy döntöttek, hogy a kapu a helyén marad. A megérzés korábban is mocorgott bennem, hogy ez a koncepció hibás, most viszont, hogy látom az elkészült teret, már egészen biztos vagyok benne. Három érvem is van rá:

1) A magas színvonalú századfordulós díszítőfestés, aranyozások és faragások mellett nagyon szembetűnő hogy a kapu csak gipsz. A nem nemes anyagból készült, terebélyes műtárgy a csarnok elsőrangú historizáló dekorációjához képest méltatlan, silány hatású. Egykor, amikor a terem teli volt hasonló gipszekkel, ez nyilván nem érződött, most viszont, hogy a kapu egyedül maradt, a minőségbeli különbség sokkal látványosabb. A disszonancia azért is erősebb most, mert a csarnok korábbi vedlett, sérült állapotában a tér és a kapuzat összekopott, minden egyformán viharvert benyomást keltett. A fenti, tökéletes fényképen pont az anyagszerűség egyáltalán nem látszik, de talán egy közeli fotón kissé jobban érzékelhető, hogy a kapu valójában nem kőből készült, bár igazából ez a valóságban, testközelből szembetűnő:

A gipszkapu részlete

Fotó: Fülöp Ildikó

2) Az eredeti architektúrát szerencsétlen módon megtöri az azzal semmilyen viszonyban nem álló, a terembe benyúló, építészeti elemként értelmezhetetlen bélletes dómkapu-másolat. A csarnok többi részéhez képest egyrészt túl nagy, ráadásul a béllet miatt túl mély is. Egy ilyen kapuzatnak falba illesztve kellene léteznie, de ezt a múzeumban soha nem lehetett megcsinálni, mert a két terem közötti válaszfal egyszerűen nem elég vastag hozzá. 

3) A gipszkapu idegen a csarnok Schickedanz Albert-féle kiképzésétől. Eredetileg erre a végfalra három vakárkádot szántak egy középső ajtóval és figurális-címeres díszítőfestéssel. Ez a kialakítás még szinkronban volt a túloldali, árkádos végfallal, és harmonikus összhatást eredményezett volna. Amikor alig egy évvel később a múzeum vezetése berakatta a freibergi kapumásolatot, megtörtént az első olyan átalakítás, ami nem tisztelte az eredeti építészeti koncepciót. Azt azonban érezték, hogy muszáj lenne enyhíteni a belenyúlás durvaságán, ezért a vakárkádokat eltüntették, és a díszítőfestést letakarták egy újabb, egyszerű mustrás réteggel. A kapu így egy semleges hátteret kapott. Most a felújítás tervezői részben visszatértek az eredeti építészeti kialakításhoz, a befalazott árkádokat kibontották, a díszítőfestést – már ahol lehetett – rekonstruálták.

A végfal háromféle állapota: balra a felújítás utáni, középen a felújítás közbeni a kibontott vakárkádokkal, jobbra a felújítás előtti az egyszerű mustrás

A végfal háromféle állapota: a felújítás utáni, a felújítás közbeni a kibontott vakárkádokkal és a felújítás előtti az egyszerű mustrás háttérrel

A Román Csarnok 2018-ban, 2016-ban és 2015-ben Fotók: Szesztay Csanád, MTI/Mohai Balázs és Szigetváry Zsolt

Érthető, hogy amikor a felújítók rábukkantak a mustrás réteg alatt a befalazott árkádokra és a festésre, nem bírtak ellenállni a kísértésnek, és kibontották, illetve feltárták a korábbi, csupán rövid ideig érvényes réteget, de igazán következetesek akkor lettek volna, ha ezt a gondolatot végigviszik, és magát a kaput is kiveszik. A részleges visszaállítással azt érték el, hogy a freibergi kapu utólagos belebarmoltsága a térbe most sokkal jobban látszik, mint korábban. Elég ránézni a két szélső vakárkádba és a festett életfák lombkoronájába belemetsződő boltívre, hogy laikus szemmel is észrevegyük: itt valami nem stimmel.

*

A kapuzattal kapcsolatos felvetésünkre a Szépművészeti Múzeum is reagált. Így érvelnek a kapu megtartása mellett:

A freibergi Aranykapu műtárgy, több mint százéves gipszmásolatokat mindenütt a világon műtárgyként tartanak ma már számon. Jelenleg ilyen másolat a freibergi kapuról nem is készíthető. A kapuról pedig tudomásunk szerint egyetlen további teljes másolat van a Puskin Múzeumban, Moszkvában. Tehát a Szépművészeti Múzeum gipszmásolata önmagában érték.

 A kapu másolatának beszerzését 1904-ben döntötte el a múzeum, tehát akörül, amikor a csarnok festése befejeződött, és egy olyan időszakban érkezett be a múzeumba és került felállításra, amikor a múzeum építő bizottsága még működött, így a kapu elhelyezése Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tudtával és beleegyezésével történt. A másolat része annak az építészek által vizionált koncepciónak, amely szerint a múzeum plasztikai díszítést kell kapjon. Ha eltávolítanánk azt, az pontosan olyan lenne, mintha a főbejárat feletti timpanon gipszmásolatát (olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportjának másolata) vinnénk el, vagy még inkább a Dór csarnokban található gipszmásolat frízt (Parthenón fríz másolata), ezek szintén az építészek elképzeléseit követve kerültek a helyükre.  

A nemes anyagokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a Román Csarnok építészeti megoldásaiban is számos nem „nemes” anyag került felhasználásra, ami amúgy teljesen normális és megszokott. A csarnok teljes mennyezte faimitáció, amit rabicból és stukkóból oldottak meg, ugyancsak rabic és stukkó a Márvány Csarnok mennyezete és még számtalan helyen az épületen belül használtak ilyen anyagokat Schickedanzék.

 Az Aranykapu másolata ezen túl vasbeton oldalfal megerősítéssel rendelkezik, a bontását sérülésmentesen nem lehetett volna megoldani. A csarnok restaurálása során restaurátori zsűri működött, restaurátor és művészettörténész szakemberekkel, a műemlékvédelmi hatóságnak  is természetesen rálátása volt a restaurálásra, művészettörténeti dokumentáció is készült a restaurálást megelőzően, de a szakemberekben soha nem merült fel a kapu eltávolításának gondolata. A restaurátori zsűri döntött végül úgy, hogy a kapu két oldalának vakárkádját feltárva hagyja, hogy itt ez a díszítőfestés látható legyen. Ez kétségkívül kissé kiemeli az árkádok íveinek és a kapu ívének az egymásba futását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.