valasz.hu/kultura/vihar-a-befottesuvegben-30278/

http://valasz.hu/kultura/vihar-a-befottesuvegben-30278/

Magyarország eldugott, gyönyörű tájait is felfedezte a BBC tudósítója

/ 2016.01.04., hétfő 11:51 /

A karácsonyi könyvpiac egyik legizgalmasabb darabja volt Nick Thorpe, a BBC évtizedek óta Magyarországon élő tudósítójának útirajza. A neves újságíró angolul tavaly megjelent A Duna – utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig című könyve immár magyar fordításban is olvasható a Scolar kiadó jóvoltából. Sodró útirajz ez, amely Duna-delta vadmadár-paradicsomától elindulva a forrásként számon tartott Donaueschingenig mesél a folyóról és a mellette élő népekről.

Fotó: Sebestyén László

Mit jelent önnek a Duna? Történelmet, természeti környezetet, védendő örökséget?

Mindegyiket, szoros és érzelmes viszonyban vagyok a folyóval. Dél-Angliában, a tenger mellett nőttem fel, gyerekként elvarázsolt például Moby Dick története, s mindmáig víz közelében szeretek élni. Sorsszerű, hogy első magyarországi tudósításomat 1985-ben éppen a bős-nagymarosi vízierőmű felépítése ellen tiltakozó Duna Körről készítettem. Nagyon fontosnak találtam, hogy a gyönyörű Duna-kanyart elcsúfító monstrum ellen az emberek egy diktatúra idején is fel merték emelni a szavukat. Úgy érzem, hogy alábecsüljük a környezetvédelem szerepét a kommunizmus közép-európai bukásában, pedig ennek Magyarországon talán nagyobb mozgósító ereje volt, mint mondjuk a demokratikus ellenzéknek. De Bulgáriától az NDK-ig mindenütt fontos szerepük volt a környezetszennyezés és -károsítás miatt tiltakozó mozgalmaknak a rendszerváltásokban.

Könyvéből úgy tűnik, Kelet-Közép-Európa a legendák, mítoszok, történetek földje, míg Nyugat-Európa a racionalitásé. Míg a folyó déli és középső szakaszáról szóló részekben hemzsegnek a tündérekről, fantasztikus állatokról, törökverő hősökről szóló történetek, addig az ausztriai, németországi szakasznál inkább a vízgazdálkodással, gazdasággal kapcsolatos sztorikat olvashatunk.

Valóban lehet ilyen benyomása az olvasónak, de hadd tegyem hozzá: Nyugaton is találkoztam „keletiesen” mesélős emberekkel, míg Keleten is bőven akadnak „nyugatiasan” racionális emberek. A könyvet egy felfedezés történeteként is lehet olvasni, hiszen az Európa legnagyobb madárrezervátumának számító romániai deltától a Duna és a Dráva összefolyásánál található, horvátországi Kopács gazdag élővilágú rétjein át a Szigetköz csodájáig számos természeti értéket alig ismerünk. A környezet mellett az emberi csodákra is igyekeztem figyelni: újságíróként sokat szenvedek arról, hogy a tömörség követelménye miatt csupán néhány mondatban kell elmondanom sokkal többet érdemlő történeteket. A könyv írásakor nagyon élveztem, hogy például Az arany ember című Jókai-regényben központi szerepet játszó, negyven éve a Vaskapu I. erőmű építése miatt a Duna alá került Senki szigete, azaz Adah Kaleh históriáját három oldalon át mesélhettem. Persze a felső szakaszon már kevesebb az alig érintett természeti táj. Ausztriában a háborút követő újjáépítés során például nagyban támaszkodtak a Duna erőforrásaira, igyekeztek a vízenergiát felhasználni. De ma már ott is az eredeti állapotok visszaállítása a cél.

 

Útirajzot sokan írtak már a térségről. Miért veselkedett neki a feladatnak ön is?

Megpróbáltam ellépni a sematikus Vadkelet-képtől, ami sajnos gyakran visszaköszön a régióról szóló nyugati könyvekben. Bár németül és magyarul beszélek, románul, bolgárul, szerbül nem, ezért ezekben az országokban mindig tolmáccsal dolgoztam, hogy meghallgathassam az emberek történeteit, közel kerülhessek hozzájuk. Egyszóval, nem akartam előkelő kívülálló lenni. Egyszer láttam a világ lakott településeinek áramfelhasználása alapján készült fénytérképét, ahol Nyugat-Európa, Észak-Amerika szinte egybefüggő ragyogás volt, míg a Szahara vagy Kelet-Európa bizonyos részei szinte sötétségbe borultak – nos, engem ez utóbbi tájak izgatnak.

A nagy turistahajókkal ellentétben a folyásiránnyal szemben haladt: a romániai Duna-deltától indult el, és utazása a folyó forrásánál, a németországi Fekete-erdőben ért véget. Miért a nehezebbik utat választotta?

Nagy civilizációk, zsoldosok, hittérítők nyomát követtem: a migrációs válság idején hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy évezredek óta folyamatos az áramlás Keletről Nyugatra, s az egyik fő közlekedési útvonal éppen a Duna. Hogy mást ne mondjak, a kereszténység a Közel-Keletről, a magyarság pedig Ázsiából érkezett Európába. Biciklitérképet használtam és igyekeztem mindig a folyó közelében maradni, hogy a fizikai kapcsolat a vízzel soha ne vesszen el.

Könyvének végkicsengése optimista, pedig sokat írt a folyó mentén a huszadik században történt tragédiákról.

A Duna rengeteg háború, népirtás tanúja volt, a kommunista Románia többek között magyar kényszermunkásainak szenvedése éppúgy a múlt része, mint az Újvidéknél magyar csendőrök által a második világháború idején a folyóba lőtt zsidók sorsa. Ugyanakkor igyekeztem arra összpontosítani, hogy mit tanulhatunk egymástól mi, nyugatiak és keletiek, Duna-mentiek és a Dunától távol élők. Kelet-Európa a rendszerváltások közelsége miatt még mindig túlpolitizált hely, ahol a demokrácia elsősorban a pártok küzdelmét jelenti. Nekem viszont az a demokráciafelfogás a rokonszenvesebb, amely a másik meghallgatására, a történetek elbeszélésére épül. Nem tudom, hogy ez egy optimista könyv-e, de azt igen, hogy tele van örömmel és reménységgel. Szép tapasztalata volt az útnak, hogy a Duna nemcsak energiát ad, de a víznek csillapító és csendesítő hatása is van – nemcsak az egyes emberekre, hanem a népekre nézve is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.