Mária megkísértése

/ 2011.12.26., hétfő 14:10 /
Mária megkísértése

Az év figyelemre méltó színházi eseménye lehet a hónap elején Debrecenben előadott, Mária című musical. Az Istenanya - Szarka Tamás és Vidnyánszky Attila által újragondolt - története a nem hívőknek is szól. De vajon Heródes beleszerethet-e Máriába, és Lucifer megkísértheti-e abortusszal Jézus szülőjét?

 

Jézus életét és szenvedéstörténetét számtalan színpadi műben és filmen láthattuk már: Jézus Krisztus Szupersztár, Názáreti Jézus, Passió. Mária történetét húsz éve a Madách Színház mutatta be. Müller Péter, Müller Péter Sziámi és Tolcsvay László Mária evangéliuma című musicalje óriási sikert aratott, hiszen a szenvedéstörténetet a Megváltó anyjának szemével mutatták be, függetlenül attól, hogy sokan a címből a XIX. században megtalált apokrif evangélium megzenésítésére gondolhattak. Szarka Tamás - Vidnyánszky Attila rendezővel karöltve - most egészen másra vállalkozott.

December 11-én és 12-én a szálláskereső Mária története elevenedett meg a több ezer fő befogadására képes debreceni Főnix Csarnokban. Szarka Tamás, a Ghymes zenekar egyik alapítója a Megváltó eljövetelét megelőző történéseket, a vasba öltözött katonák által üldözött, házról házra járó várandós asszony történetét álmodta színpadra. (Az evangéliumokban nincs szó Mária üldöztetéséről. Máténál már a kisded Jézussal menekül József és Mária Egyiptomba, míg a féltékeny Heródes katonái Betlehemben és környékén minden két év alatti fiúgyermeket megölnek.) A mű és Szarka Tamás korábbi, Szálláskereső Mária balladájának alapja egy népdal, melyben Mária egy kovácstól - akit az előadásban Földes László Hobo alakít - kér szállást, ám ő visszautasítja, mert nem ér rá, hiszen szögeket készít. A vas és a várandós nő gyöngesége áll ellentétben egymással, melyben az erős anyaggal szemben a gyönge Mária győzedelmeskedik, hiszen a kitaszítottság ellenére is megszüli a Megváltót - értelmezi az Istenanya történetét Szarka.

Az újrakezdés lehetősége

A felvidéki muzsikus és Vidnyánszky Attila kapcsolata az Úri murival kezdődött, a debreceni színidirektor ehhez a darabhoz használta fel először a Ghymes zenéjét. A két művész Móricz Zsigmond műve kapcsán kezdett egy újabb, már teljes mértékben közös munkáról beszélni. Eleinte Szarka még csak a Mária történetvázlatával rendelkezett, Vidnyánszkynak pedig az volt a kérése, hogy ne opera, hanem valami "szarkatamásos, ghymeses" szülessen. A hat főszereplős (Mária, József, Erzsébet, Gábriel arkangyal, Ego, Heródes) musical az is lett.

"Évtizedek óta nem készült új zenei mű ebben a műfajban és ebben a témában, így ez színháztörténeti jelentőséggel bír - hangsúlyozta a beharangozó sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila. - Ez több, mint egy előadás. Ez egy ügy, ami az elbizonytalanodott világunkban lehetőség arra, hogy az ember újrafogalmazza önmagát."

A Mária fő témája ugyanis a születés, a szülés misztériuma, s Vidnyánszky megfogalmazása szerint minden megfogant gyermekben ott van Jézus. A fogantatás szól a felelősségvállalásról is, hiszen minden gyermek születése megváltoztatja az ember életét, amikor már nemcsak magáért felelős, hanem másokért - egy családért, egy közösségért. Szarka Tamás Máriájában is ez a gondolat az egyik legmarkánsabb üzenet. Mária és József (Újhelyi Kinga és Bakos-Kiss Gábor) kapcsolatának darabbeli értelmezése azt a problémát is felveti, hogy a férfi szerepe az, hogy a nehézségek, akár belső küzdelmek mellett is megfelelő hátteret teremtsen a feleségnek és a születendő gyermeknek.

DJ-pult, játékautomata

A másik főmotívum a műben a bűn. Mária olyan világban lesz várandós, amikor erkölcsi szempontból az a legmélyebben van. A gyermek megszületése pedig új lehetőség, "kezdemény", ahogy Szarka Tamás fogalmaz a darabban. A heródesi apokaliptikus világot harsány tuc-tuc zenével, egyértelmű gesztusokkal, markáns vizualitással jeleníti meg Vidnyánszky, utalva a mai - információkkal, technikai eszközökkel, pénzhajhászással átszőtt - mindennapokra, ahol sokan megörülnek valami tisztának, valami szépnek, ahogy a szórakozástól megcsömörlött Heródes (Olt Tamás) is, aki, meglátván Máriát - ismét hűtlenül az evangéliumhoz - beleszeret.

Alekszandr Belozub díszlettervező heródesi világa egy szórakoztatógépezetben ölt testet, melyben éppúgy benne van a vasárnapi orgonaszó, mint a körbetáncolt DJ-pult, a játékautomata vagy a soha ki nem kapcsolt tévé. Ennek ellentéte az Esterházy-Madonnához hasonló öltözetű, a tisztaságot megjelenítő Mária, akit Újhelyi Kinga méltóságteljes játéka vajúdásában és megkísértésében is nemesnek láttat. A színésznő az előadás kapcsán úgy fogalmazott, hogy ebben a darabban a hangsúly a csodán van, ami a gyermeket, vagyis az élet szeretetét jelenti, és játékával ezt próbálta erősíteni.

A megölt gyermekek dala

Vele szemben működik Ego (Mészáros Tibor), azaz Lucifer, akinek névválasztása az emberek önmegvalósítási vágyára, szerepegyéniségére utal, hiszen ezen keresztül próbál hatni. A reményt, a jóra való vágyat akarja elvenni mindenkitől, így - szintén az evangéliumtól eltérően - Máriától is, amikor megkísérti, és arra sarkallja, hogy vetesse el gyermekét. Vidnyánszky Attila hatgyerekes családapaként különös hangsúlyt fektetett az abortuszellenes jelenetre, melyben, bár megrázó koreográfiában táncolják el a szereplők a visszafordíthatatlan döntést, végül a megölt gyermekek vigasztaló dalt énekelnek anyáikhoz: "mégis szép az én anyám, rózsa van a homlokán".

Vidnyánszky Attila, Kósa Lajos, Bátyai Edina, Szarka Tamás MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

"Jó ideje nem vagyok hajlandó úgy befejezni előadást, hogy az a totális reménytelenségről és szétesésről szóljon. Korábban ez nem volt tudatos bennem, de mostanra ezt már egy átgondolt küzdelem részének tekintem" - fogalmaz Vidnyánszky Attila a Heti Válasz nemrég megjelent, Istenadta című interjúkötetében. Ez a Mária musicalben sincs másként: az előadás végén hatásos záróképet ad a színpad közepén a nyolcágú csillag (betlehemi csillag, ősi fényszimbólum) és a szeretet erejét hangsúlyozó ének. Vidnyánszky célja ezzel a - legközelebb jövő nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon látható - színdarabbal sem az, hogy teljes értelmezést adjon, hanem hogy a néző a mindenek felett győzedelmeskedő szeretet üzenetével távozzon.



Blaszfémia vagy aktualizálás?

Martin Scorsese 1988-as filmje, a Krisztus utolsó megkísértése világszerte felháborodást keltett. Mária megkísértettségéről, a musical evangéliumtól markánsan eltérő jeleneteiről két egyházi vezető véleményét kértük.

"Szerintem belefér mindkét jelenet a feldolgozásba - nyilatkozta lapunknak az előadás után Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus megyés püspök. - A művészi szabadság megengedi, hogy egy parafrázis aktualizáljon, súlypontokat helyezzen el. Mária vonzó teremtés lehetett, akibe többen is beleszerethettek, s ahogy Jézusnak, úgy neki is voltak kísértései. De nem hiszem, hogy arra vonatkozóan, hogy a gyermekét elvetesse; ez a téma visszavetítése egy mai, nagyon súlyos problémának, mint amilyen az abortusz. Ez a véres jelenet azonban túl megrázó volt."

"Rengeteg Mária-feldolgozás létezik a középkortól kezdve, gondoljunk csak a misztériumjátékokra vagy az apokrif szövegek feldolgozására - mondja Fabinyi Tamás evangélikus püspök. - Mária személye a protestánsok számára is jelentős, Luther is a legszebben nyilatkozik a megváltó édesanyjáról. A parafrázisok megszületése önmagában szép gondolat. Az írói szabadságba belefér a bibliai történetek továbbgondolása, persze csak ha a szöveg nem blaszfémikus. Így nem látok kivetnivalót abban, ha Lucifer, aki mindig az életet akarja elpusztítani, megkísérti Máriát. Jézusnak mindenképp meg kellett születnie. Mária az angyali üdvözletkor azt a feladatot kapta, hogy világra hozza a Megváltót. És az idő őt igazolta."

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.