Hiszen Matolcsynak igaza van! Tényleg mind rokonai vagyunk egymásnak

/ 2017.10.10., kedd 17:40 /

„Számunkra, akik hívő emberek vagyunk, 7.5 milliárd rokonunk van a Földön, hiszen az úr, a teremtő mindenkit rokonként megteremtett. Ehhez képest ön elég szűk körűen listázta a kis listáját.”

Ezekkel a szavakkal hárította el Matolcsy György az Országgyűlés tegnapi ülésén az unokatestvére, fia és felesége ügyeire vonatkozó kérdést. Az online sajtó nagy része nevetség tárgyává tette a jegybankelnököt, pedig igaza van. Illetve annyiban nem, hogy tétele nemcsak a hívőkre vonatkozik. Bármilyen is valakinek a világnézete, elmondhatja, hogy 7,5 milliárd rokona van, vagy épp annyi, amennyien a Földön élnek.

Hogy mindenki mindenkinek rokona, intuitíven is belátható. Az embernek van 2 szülője, 4 nagyszülője, 8 dédnagyszülője, 16 üknagyszülője és így tovább. Ha feltesszük, hogy az ember 25 éves korában születnek utódai, azt kapjuk, hogy ezer éve egyetlen mai embernek ezermilliárd felmenője volt egyetlen nemzedékben. Csakhogy akkor alig 500 millióan éltek a Földön.

A megoldás nyilván az, hogy valahányadik generációban családfánk több ágán is ugyanazok az ősök kezdenek megjelenni. Amikor még ildomos volt első unokatestvéreknek házasodni, ez már rögtön második generációnál így volt, ma kicsit távolabb kell visszamenni az időben, amikor látni kezdjük a jelenséget.

Ebből persze az is következik, hogy mindenki másnak az őseit is ugyanannak a kis múltbéli populációnak a tagjai között kell keresgélni. Genetikusok szerint minden ma élő ember legfeljebb ötvened-fokú unokatestvére mindenki másnak.

Ha pedig valaki ugyanabból az országból és etnikai csoportból választ magának párt, már tíz felmenő nemzedéken belül találnak legalább egy közös őst. De meddig kell visszamenni, hogy megtaláljuk azt az embert, aki mind a 7,5 milliárd mai ember családfájában feltűnne?

Éva

Éva

Ez azért nehéz kérdés, mert mozgó célpontra lövünk. Párválasztási szokásainkkal magunk is befolyásoljuk a választ. Minél inkább keverednek a földrajzilag korábban elszigetelt populációk – márpedig az elmúlt 500 évben ez volt a tendencia –, annál kevésbé kell messzire visszamenni az időben, hogy megtaláljuk a legkésőbbi közös őst (Most Recent Common Ancestor, MRCA).

Egyes újabb kutatások szerint olyan mértékűvé vált a keveredés, hogy alig 2000-8000 évvel ezelőtt élhetett a személy, aki minden ma élő ember családfáján rajta van.

Ha viszont feltesszük, hogy még ma is vannak törzsek Amazóniában vagy Dél-Ázsiában, amelyek nem keveredtek, akkor 10-40 ezer évvel kell visszamennünk, hogy megtaláljuk mindannyiunk közös ük-ük-üknagyapját vagy nagyanyját. Vagyis a kőkorszaknak ahhoz a szakaszáig, amikor még nem jutottak át emberek az amerikai és ausztrál kontinensre.

Ez azonban pusztán statisztikai okoskodás, génállományunkban már semmi nincs, amit ettől az embertől örökültünk: genomunk legkésőbb 32 nemzedékenként teljesen kiürül, hiszen minden egyes generációban feleződik, hála a szexuális úton történő reprodukciónak.

Viszont van két út, amin visszafejtve a mai populációt eljuthatunk azokhoz a közös ősökhöz, akiktől géneket is örököltünk, csak ehhez még régebbre kell ásnunk. Ha anyai ágon indulunk, Mitokondriális Évához, ha apain, Y-kromoszóma Ádámhoz jutunk el.

Génjeink egy kis része nem a sejtmagjainkban, hanem a mitokondriumnak nevezett sejtrészecskékben tárolódik. Ezeket csak anyai ágon örököljük, az ondósejt mitokondriumait ugyanis a legtöbb fajnál, így az embernél a petesejt a megtermékenyítés után nem sokkal kilöki. Így a mitokondriális gének változás nélkül szállnak anyáról lányra. Anyai ágon minden ma élő embernek volt egy nagyanyja, akinek mitokondriális génjei minden mai ember sejtjeiben ott vannak (és a nők tovább is fogják örökíteni örökké, amíg ember él a földön).

Mai ismereteink szerint ez a nő 100-230 ezer éve élt. Noha a média előszeretettel hívja őt az emberiség ősanyjának, a bibliai elnevezés pusztán szimbolikus: nem ő volt az egyetlen nő akkor a Földön, az akkor Kelet-Afrikában élő emberpopuláció egy átlagos tagja volt.

Férfiágon is eljátszhatjuk ugyanezt – ott az Y-kromoszóma az, ami csak apai ágon öröklődik többé-kevésbé változatlanul. Így jutunk el Y-kromoszóma Ádámhoz, aki azonban, nem egy időben élt Mitokondriális Évával, hanem valamivel korábban, 60-90 ezer évvel ezelőtt, és ő is egy férfi volt a sok közül abban az időben. Hogy miért van az időbeli eltérés? Ez a kőkori párosodási szokásokkal állhat összefüggésben. Egy nő korlátozott számú utódot hozott a világra már akkor is, egy férfi azonban sokat, több női partnerrel is élete folyamán.

Egy szó mint száz, még sok MNB-alapítványt kell létrehozni, hogy Matolcsy minden unokatestvére biztos egzisztenciára támaszkodhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. De akkor az állatokról se feledkezzünk el: 3,5-3,8 milliárd éve ugyanis élt egy olyan egysejtű, aki minden, a Földön ma élő élőlénynek közös őse.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.