Hiszen Matolcsynak igaza van! Tényleg mind rokonai vagyunk egymásnak

/ 2017.10.10., kedd 17:40 /

„Számunkra, akik hívő emberek vagyunk, 7.5 milliárd rokonunk van a Földön, hiszen az úr, a teremtő mindenkit rokonként megteremtett. Ehhez képest ön elég szűk körűen listázta a kis listáját.”

Ezekkel a szavakkal hárította el Matolcsy György az Országgyűlés tegnapi ülésén az unokatestvére, fia és felesége ügyeire vonatkozó kérdést. Az online sajtó nagy része nevetség tárgyává tette a jegybankelnököt, pedig igaza van. Illetve annyiban nem, hogy tétele nemcsak a hívőkre vonatkozik. Bármilyen is valakinek a világnézete, elmondhatja, hogy 7,5 milliárd rokona van, vagy épp annyi, amennyien a Földön élnek.

Hogy mindenki mindenkinek rokona, intuitíven is belátható. Az embernek van 2 szülője, 4 nagyszülője, 8 dédnagyszülője, 16 üknagyszülője és így tovább. Ha feltesszük, hogy az ember 25 éves korában születnek utódai, azt kapjuk, hogy ezer éve egyetlen mai embernek ezermilliárd felmenője volt egyetlen nemzedékben. Csakhogy akkor alig 500 millióan éltek a Földön.

A megoldás nyilván az, hogy valahányadik generációban családfánk több ágán is ugyanazok az ősök kezdenek megjelenni. Amikor még ildomos volt első unokatestvéreknek házasodni, ez már rögtön második generációnál így volt, ma kicsit távolabb kell visszamenni az időben, amikor látni kezdjük a jelenséget.

Ebből persze az is következik, hogy mindenki másnak az őseit is ugyanannak a kis múltbéli populációnak a tagjai között kell keresgélni. Genetikusok szerint minden ma élő ember legfeljebb ötvened-fokú unokatestvére mindenki másnak.

Ha pedig valaki ugyanabból az országból és etnikai csoportból választ magának párt, már tíz felmenő nemzedéken belül találnak legalább egy közös őst. De meddig kell visszamenni, hogy megtaláljuk azt az embert, aki mind a 7,5 milliárd mai ember családfájában feltűnne?

Éva

Éva

Ez azért nehéz kérdés, mert mozgó célpontra lövünk. Párválasztási szokásainkkal magunk is befolyásoljuk a választ. Minél inkább keverednek a földrajzilag korábban elszigetelt populációk – márpedig az elmúlt 500 évben ez volt a tendencia –, annál kevésbé kell messzire visszamenni az időben, hogy megtaláljuk a legkésőbbi közös őst (Most Recent Common Ancestor, MRCA).

Egyes újabb kutatások szerint olyan mértékűvé vált a keveredés, hogy alig 2000-8000 évvel ezelőtt élhetett a személy, aki minden ma élő ember családfáján rajta van.

Ha viszont feltesszük, hogy még ma is vannak törzsek Amazóniában vagy Dél-Ázsiában, amelyek nem keveredtek, akkor 10-40 ezer évvel kell visszamennünk, hogy megtaláljuk mindannyiunk közös ük-ük-üknagyapját vagy nagyanyját. Vagyis a kőkorszaknak ahhoz a szakaszáig, amikor még nem jutottak át emberek az amerikai és ausztrál kontinensre.

Ez azonban pusztán statisztikai okoskodás, génállományunkban már semmi nincs, amit ettől az embertől örökültünk: genomunk legkésőbb 32 nemzedékenként teljesen kiürül, hiszen minden egyes generációban feleződik, hála a szexuális úton történő reprodukciónak.

Viszont van két út, amin visszafejtve a mai populációt eljuthatunk azokhoz a közös ősökhöz, akiktől géneket is örököltünk, csak ehhez még régebbre kell ásnunk. Ha anyai ágon indulunk, Mitokondriális Évához, ha apain, Y-kromoszóma Ádámhoz jutunk el.

Génjeink egy kis része nem a sejtmagjainkban, hanem a mitokondriumnak nevezett sejtrészecskékben tárolódik. Ezeket csak anyai ágon örököljük, az ondósejt mitokondriumait ugyanis a legtöbb fajnál, így az embernél a petesejt a megtermékenyítés után nem sokkal kilöki. Így a mitokondriális gének változás nélkül szállnak anyáról lányra. Anyai ágon minden ma élő embernek volt egy nagyanyja, akinek mitokondriális génjei minden mai ember sejtjeiben ott vannak (és a nők tovább is fogják örökíteni örökké, amíg ember él a földön).

Mai ismereteink szerint ez a nő 100-230 ezer éve élt. Noha a média előszeretettel hívja őt az emberiség ősanyjának, a bibliai elnevezés pusztán szimbolikus: nem ő volt az egyetlen nő akkor a Földön, az akkor Kelet-Afrikában élő emberpopuláció egy átlagos tagja volt.

Férfiágon is eljátszhatjuk ugyanezt – ott az Y-kromoszóma az, ami csak apai ágon öröklődik többé-kevésbé változatlanul. Így jutunk el Y-kromoszóma Ádámhoz, aki azonban, nem egy időben élt Mitokondriális Évával, hanem valamivel korábban, 60-90 ezer évvel ezelőtt, és ő is egy férfi volt a sok közül abban az időben. Hogy miért van az időbeli eltérés? Ez a kőkori párosodási szokásokkal állhat összefüggésben. Egy nő korlátozott számú utódot hozott a világra már akkor is, egy férfi azonban sokat, több női partnerrel is élete folyamán.

Egy szó mint száz, még sok MNB-alapítványt kell létrehozni, hogy Matolcsy minden unokatestvére biztos egzisztenciára támaszkodhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. De akkor az állatokról se feledkezzünk el: 3,5-3,8 milliárd éve ugyanis élt egy olyan egysejtű, aki minden, a Földön ma élő élőlénynek közös őse.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.